Nick Cave

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nick Cave
Nick Cave 3.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Nicholas Edward Cave
Született 1957. szeptember 22. (60 éves)
Warracknabeal
Pályafutás
Műfajok rock
Hangszer gitár
Hang bariton
Díjak Officer of the Order of Australia (2017. január 26.)
Tevékenység zenész, dalszerző, énekes
Kiadók Mute Records

Nick Cave weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nick Cave témájú médiaállományokat.

Nicholas Edward Cave (1957. szeptember 22. - ) ausztrál rockzenész, dalszerző és énekes. Legnagyobb sikereit a Nick Cave and the Bad Seeds nevű együttesével érte el.

Fiatalkora[szerkesztés]

Nick a Victoria-beli Warracknabeal nevű ausztrál kisvárosban született Dawn és Colin Cave gyermekeként. Testvérei: Tim (1952), Peter (1954) és Julie (1959).

Gyermekkorát Warracknabeal-ban, majd Wangratta-ban töltötte. Apja angoltanárként, édesanyja könyvtárosként dolgozott. Anglikán hitben nevelkedett, így énekelt a wangratta-i székesegyház fiúkórusában is. Mindazonáltal gyakran került összetűzésbe az iskolavezetéssel, így szülei 1970-ben a melbourne-i Caulfield gimnáziumba küldték. Nick itt is részt vett az iskolai kórusban.

Később (1976) festészeti tanulmányokat folytatott, de egy év múltán felhagyott vele és a zenélés felé fordult. Ekkoriban került kapcsolatba a heroinnal. Apja 1978-ban autóbalesetben elhunyt, ami mélyen megrázta Nicket. Ez tetten érhető mélyen érzelmes szövegeiben, ami gyakran vallásos színezetet is mutat.

Magánélet[szerkesztés]

Anita Lane énekesnő volt Cave barátnője az 1970-es évek végétől az 1980-as évek közepéig. Megkérdőjelezhetetlen hatást gyakorolt Cave-re és munkáira, gyakran emlegette úgy, mint a múzsáját. Ennek ellenére csak néhány alkalommal rögzítettek együtt. A legjelentősebb együttműködéseik tartalmazzák Lane 'cameo' versszakát Cave Bob Dylan-feldolgozásán, a Death Is Not the Enden a Murder Ballads című albumra, és egy Serge Gainsbourg/Jane Birkin átdolgozáson, a "Je t'aime/I love you nor do I -on. Lane társszövegírója volt egy 1984-es LP, a From Her to Eternity címadó dalának, a Stranger Than Kindness-nek a Your Funeral, My Trial-ról. Cave, Lydia Lunch és Lane írtak egy közös képregényt A-FIX-E-8 címmel a régi "Pussy Galore"/Russ Meyer filmek stílusában.

Lane és Cave különváltak, mivel Lane gyereket szeretett volna és folyton civakodott Cave drogfüggőségén és azon, hogy nem akart megházasodni és családot alapítani. Cave-t a kormány válaszút elé állította, hogy börtönbe megy, vagy drogelvonó terápiára. Úgy döntött felülkerekedik drogfüggőségén, és ebben sikeres volt. Ismert tény, hogy később is használt drogokat, LSD-t és Speedet. Miután szakított Anita-val, eltöltött valamennyi időt egy berlini újságíróval, Elizabeth Reckerrel. Vele volt egy ausztráliai turnén, ennek ellenére nem tekintették őket egy párnak.

Befejezte debütáló regényét az És meglátá szamár az Úrnak angyalát (And The Ass Saw The Angel), Cave otthagyta Nyugat-Berlint nem sokkal a berlini fal ledöntése előtt, és Brazíliába, São Paulóba költözött, ahol találkozott egy brazil újságíróval Viviane Carneiro-val.

A kezdetek[szerkesztés]

1973-ban ismerkedett meg Mick Harvey gitárossal, Tracey Pew basszusgitárossal és Phil Calvert dobossal a Caulfield gimnáziumban. Velük alapította meg első zenekarát, amelyben ő lett az énekes. Repertoárjuk ekkoriban Lou Reed, David Bowie, Alice Cooper és Roxy Music feldolgozásokból állt. Később felvették a Boys Next Door nevet és Nick saját szerzeményeit kezdték játszani.

Kis idő múlva a Birthday Party névre váltottak és Londonba, majd Nyugat-Berlinbe tették át székhelyüket, ahová Nick ausztrál barátnője és múzsája, Anita Lane is követte a csapatot. A zenekar 1984-ben esett szét többek között alkohol- és kábítószer-problémák miatt.

Nick Cave and the Bad Seeds[szerkesztés]

Nick Cave 1986-ban

Cave és Harvey alapították a máig is létező zenekart. Nick zenekar vezetővé avanzsált, amit a név is sugall. Tagok voltak: Blixa Bargeld gitáros (Einstürzende Neubauten), Barry Adamson basszusgitáros (Magazine) és Hugo Race gitáros. 1984-ben jelent meg debütáló albumuk From Her to Eternity címmel.

Nick az 1980-as évek közepén szakított barátnőjével, Lane-nel és Elisabeth Reckerrel kezdett viszonyba. Berlinben még négy albumot adott ki a banda, ezek : The Firstborn Is Dead; Kicking Against The Pricks; Your Funeral, My Trial és a Tender Prey.

Még Berlinben kezdte el írni regényét And The Ass Saw The Angel (És meglátá a szamár az Úrnak angyalát) címmel, amely 1989-ben jelent meg.

Miután befejezte regényét, elhagyta Berlint és Brazíliába, Sao Paulo-ba költözött, ahol megismerkedett Viviane Cameiro-val, akivel nem házasodtak össze, de született egy Luke nevű fiuk 1991-ben. Nick-nek 1991-ben született egy másik fia is, Jethro, aki azóta is édesanyjával, Beau Lazenbyvel él Ausztráliában. Nick 1993-ban visszaköltözött Londonba.

1996-ban kiadták a Murder Ballads című albumot, amely gyilkosságokról szóló dalok gyűjteménye. Legismertebb „gyilkos” balladái a Henry Lee PJ Harvey-val és a Where The Wild Roses Grow Kylie Minogue-gal.

Következő albumával (The Boatman’s Call, 1997) Nick szakított az erőszak témakörével. Erősen életrajzi és vallási ihletésű dalokban vall Carneiro-val és PJ Harvey-val folytatott viszonyáról, továbbá ez volt az első teljes album, amely az ő zongorajátéka köré szerveződött.

Ez idő tájt hagyott fel a heroin- és alkoholhasználattal, illetve találkozott jelenlegi partnerével, Susie Bick brit modellel is, akit 1999 nyarán feleségül vett, majd nem sokkal később ikreik születtek (Arthur és Earl). 2001-ben megfiatalodva jelentkezik nagy sikert arató új albumával. Ez a No More Shall We Part.

A Nocturama című 2001-es album megjelenése után elhagyta a zenekart Bargeld, hogy saját, Einstürzende Neubauten nevű bandájára koncentráljon.

Ezek után a Bad Seeds 2004-ben kiadja az Abattoir Blues/The Lyre of Orpheus című kettős lemezt. Ennek egyik különlegessége, hogy itt hallhatunk elsőként gospel kórust Nick mögött.

Grinderman[szerkesztés]

2006-ban Cave megalakította a Grinderman zenekart Warren Ellis (nem azonos az íróval), Martyn P. Casey és Jim Scalavunos társaságában. A zenekar megalakulására azért volt szükség, hogy "megszabadulást nyújtson a Bad Seeds súlya alól". A zenekar nevét a "Grinder Man Blues" című Memphis Slim dal inspirálta. A zenekar első stúdiólemezét 2007-ben adták ki, és a másodikat egyben az utolsót 2010-ben. 2011 decemberében a Meredith Music Festivalon történt fellépés után Cave bejelentette a Grinderman végét.

Ismertebb filmszerepei[szerkesztés]

Wim Wenders több filmjében is láthatjuk, ilyenek például a Berlin felett az ég (itt élő klubkoncertet ad); A világ végéig vagy a Távol és mégis közel, de számos más filmben is kapott még kisebb, nagyobb szerepeket, szinte kivétel nélkül önmagát játszva.

Íróként[szerkesztés]

A 2005-ös The Propositon (Az ajánlat) című ausztrál westernfilm forgatókönyvét ő írta. A filmet a westernműfaj egyik újjáélesztőjeként aposztrofálták, és a többi hasonló filmekkel ellentétben nem Amerikában, hanem Ausztráliában játszódik.

Diszkográfia[szerkesztés]

Boys Next Door[szerkesztés]

  • Shivers
  • DoorDoor
  • HeeHaw
  • Scatter Brain
  • Happy Birthday
  • The Birthday Party

The Birthday Party[szerkesztés]

  • Prayers On Fire (1981)
  • Junkyard (1982)
  • It’s Still Living (1985)
  • Best and Rarest (1985)
  • The Bad Seed/Mutiny!
  • Hits (1992)
  • Live 1981–82 (1999)
  • Peel Sessions
  • Pleasure Heads Must Burn (DVD, 2003)

Nick Cave and the Bad Seeds[szerkesztés]

Stúdióalbumok

Koncertfelvételek és válogatások

  • Live Seeds (1993)
  • The Best Of (1998)
  • B-Sides & Rarities (3CD) (2005)

Grinderman[szerkesztés]

Stúdióalbumok

  • [Grinderman] (2007)
  • [Grinderman 2] (2010)

Kötetei[szerkesztés]

Angolul[szerkesztés]

  • King Ink (Los Angeles, 1988)
  • And the Ass Saw the Angel (Los Angeles, 1989)
  • King Ink II. (Los Angeles, 1997)
  • Complete Lyrics (London, 2001)
  • The Death of Bunny Munro (2009)

Magyarul[szerkesztés]

  • És meglátá a szamár az Úrnak angyalát (Ford.: Széky János; Budapest, 1992, Holnap; 2003, Ulpius-ház)
  • Válogatott versek 1984–2004 (Szerk.: Kari Györgyi; Budapest, 2005, Jonathan Miller)
  • Bunny Munro halála (Ford.: Polyák Béla; Budapest, 2009, Cartaphilus)

További információk[szerkesztés]