Nicholas Roerich

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nicholas Roerich
(Никола́й Константи́нович Ре́рих)
Nicholas Roerich fényképe (1940-47)
Nicholas Roerich fényképe (1940-47)
Született 1874. szeptember 27.[1]
Szentpétervár[2]
Elhunyt 1947. december 13. (73 évesen)[3][1][4]
Naggar
Állampolgársága orosz
Házastársa Helena Roerich
Gyermekei
  • Svetoslav Roerich
  • George de Roerich
Szülei Maria Vasiljevna Rerich
Konstantin Fjodorovič Rerich
Foglalkozása
  • filozófus
  • festő
  • koreográfus
  • író
  • régész
  • költő
  • diplomata
Iskolái Imperial Academy of Arts
Kitüntetései Francia Köztársaság Becsületrendje

Nicholas Roerich aláírása
Nicholas Roerich aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicholas Roerich témájú médiaállományokat.
Aláírása (1904 vagy 1914)

Nicholas Roerich (Névváltozat: Rörich; Nyikolaj Konsztantyinovics; oroszul: Николай Константинович Рерих; Szentpétervár, 1874. október 9.Kulu, India, 1947. december 19.) orosz festő, író, régész, tudós, utazó és filozófus. 1935-ben a nemzetközi békemozgalom (Roerich Paktum) kezdeményezője a békéért és a kulturális örökség védelmééért (Pax Cutura). Többször is felterjesztették Nobel-díjra.

Életpályája[szerkesztés]

A szentpétervári művészeti akadémián tanult festeni, majd Párizsban Fernand Cormon volt a mestere. A Mir Iszkussztva csoport elnöke lett. Főként történelmi tárgyú szecessziós képeket festett. Jelentősek mozaiktervei és Puskin-illusztrációi is. Pavel Tretyjakov is felfigyelt az ő munkásságára. Barátja volt Szergej Gyagilev a Cári Orosz Balett igazgatója. Számos jelmezt és díszletet tervezett a híres orosz balett darabok számára, például Igor Stravinsky Tavaszszentelő c. balettjéhez.

1917 után feleségével, Jelenával és két fiával együtt menekült Oroszországból Finnországba, majd Londonba. Londonban teozófiával foglalkozott. 1920-tól az Amerikai Egyesült Államokban élt, 1929-től alkotásait önálló múzeumban állította ki, külön az ő festményei és életútjának bemutatása céljából létesítettek egy múzeumot New York Manhattan negyedében, ez a Nicholas Roerich Múzeum, amely ma is vonzza a látogatókat.

Roerich sokat utazott 1924-1928 közt, különösen India volt nagy hatással művészetére, járt Tibetben, Kínában, Szibériában és Mongóliában is. Nagy érdeklődéssel foglalkozott a keleti régészeti és néprajzi kutatásokkal, s öreg kori festészetében nagy hangsúlyt kapott a Himalája látványa.[5]

Halála után szülővárosában, a korabeli Leningrádban 1960-ban volt nagy sikerű gyűjteményes kiállítása. Moszkvában egy szecessziós stílusban épült múzeumot neveztek el róla. Rendkívül termékeny alkotó volt, mintegy 30 tanulmányát és 7000 festményét őrzik jeles múzeumok.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  4. SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Roerich's Hymalaya

Források[szerkesztés]