Nicholas Roerich

	Nicholas Roerich
	Nicholas Roerich fényképe (1940-47)
Született	1874. szeptember 27.; 1874. szeptember 27.; ; Szentpétervár
Elhunyt	1947. december 13. (73 évesen); Kullu
Álneve	Rerich, Nikolaj Konstantinovič; Rerih, Nikolaj Konstantinovic; Rerikh, N. K.; Rerikh, Nikolaĭ; Roehrich, Nikolay Konstantinovich; Roerich, Nicolas; Roerich, Nikolaĭ Konstantinovich; Roerich, Nikolaj Konstantinovic;
Állampolgársága	orosz
Házastársa	Helena Roerich
Gyermekei	Svetoslav Roerich; George de Roerich;
Szülei	Maria Vasiljevna Rerich; Konstantin Roerich
Foglalkozása	filozófus; festőművész; koreográfus; író; régész; költő; diplomata; történész; felfedező; színházi díszlettervező; jelmeztervező; formatervező; grafikusművész; illusztrátor; falfestményfestő; misztikus; okkultista; utazó;
Iskolái	Cári Művészeti Akadémia Felsőfokú Művészeti Iskolája (–1897); Imperial St. Petersburg University (–1898);
Kitüntetései	Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata; a francia Becsületrend lovagja; Szent Szaniszló-érdemrend; Szent Anna-rend; Szent Száva-rend; Royal Order of the Polar Star;
	weboldal;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nicholas Roerich témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nicholas Roerich (Névváltozat: Rörich; Nyikolaj Konsztantyinovics; oroszul: Николай Константинович Рерих; Szentpétervár, 1874. október 9. — Kulu, India, 1947. december 13.) orosz festő, író, régész, tudós, utazó és filozófus. 1935-ben a nemzetközi békemozgalom (Roerich Paktum) kezdeményezője a békéért és a kulturális örökség védelméért (Pax Cultura). Többször is felterjesztették Nobel-díjra.

Életpályája

A szentpétervári művészeti akadémián tanult festeni, majd Párizsban Fernand Cormon volt a mestere. A Mir Iszkussztva csoport elnöke lett. Főként történelmi tárgyú szecessziós képeket festett. Jelentősek mozaiktervei és Puskin-illusztrációi is. Pavel Tretyjakov is felfigyelt a munkásságára. Barátja volt Szergej Gyagilev a Cári Orosz Balett igazgatója. Számos jelmezt és díszletet tervezett a híres orosz balett darabok számára, például Igor Stravinsky Tavaszi áldozat című balettjéhez.

1917 után feleségével, Jelenával és két fiával együtt menekült Oroszországból Finnországba, majd Londonba. Londonban teozófiával foglalkozott. 1920-tól az Amerikai Egyesült Államokban élt, 1929-től alkotásait önálló múzeumban állította ki, külön az ő festményei és életútjának bemutatása céljából létesítettek egy múzeumot New York Manhattan negyedében, ez a Nicholas Roerich Múzeum, amely ma is vonzza a látogatókat.

Roerich sokat utazott 1924-1928 közt, különösen India volt nagy hatással művészetére, járt Tibetben, Kínában, Szibériában és Mongóliában is. Nagy érdeklődéssel foglalkozott a keleti régészeti és néprajzi kutatásokkal, s öreg kori festészetében nagy hangsúlyt kapott a Himalája látványa.^[11]

Halála után szülővárosában, a korabeli Leningrádban 1960-ban volt nagy sikerű gyűjteményes kiállítása. Moszkvában egy szecessziós stílusban épült múzeumot neveztek el róla. Rendkívül termékeny alkotó volt, mintegy 30 tanulmányát és 7000 festményét őrzik jeles múzeumok.

Galéria

Tengerentúli látogatók (1901)
Könyvillusztráció (1911)
Az utolsó angyal (1912)
Ukrán ortodox kolostor mozaikja
Franklin D. Roosevelt elnök aláírja a Roerich Paktumot a Fehér Házban (1935. április. 15.)

Jegyzetek

1 2 Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ Историческая энциклопедия Сибири (orosz nyelven). Historical Encyclopedia of Siberia, 2009
↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2025. december 10.)
↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
1 2 http://www.roerich.org/roerich-biography.php
1 2 Grove Art Online (angol nyelven). Oxford University Press
↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
↑ Kenneth Archer (2017. december 13.). „Roerich, Nicholas”. Grove Art Online. DOI:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T072668.
↑ Roerich's Hymalaya

Források

Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
International Roerich Memory Trust, (angolul) (oroszul)

Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[727d3457b15420ac3e0b083ee8e6ef36afc337a6-1] 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

[685a50ff5f142959c7229d9556d41fd6414d088b-2] Историческая энциклопедия Сибири (orosz nyelven). Historical Encyclopedia of Siberia, 2009

[fef7727581f6c0f0236d89867f9f1896032791c7-3] RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2025. december 10.)

[332d162d365fc309135025684aa893bfe39caf21-4] Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 11.)

[373cff08f60cdaa67cad3b549450cf29c1c12889-5] 1 2 http://www.roerich.org/roerich-biography.php

[c5c5bf08032fd89b83b7e39b1bf3d15114aeefc3-6] 1 2 Grove Art Online (angol nyelven). Oxford University Press

[de08a0cb1ef97fa340a07555867c4677584f3c6e-7] SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[8e46121f398db3a31339e2877990f8ec08b41fd5-8] ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[e3f7e60fd57a19a620f403bcf0bc3c7519ed92fc-9] Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 27.)

[9ef9053d6c25379fa27426fb44a46911024b15a0-10] Kenneth Archer (2017. december 13.). „Roerich, Nicholas”. Grove Art Online. DOI:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T072668.

[11] Roerich's Hymalaya

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

Nicholas Roerich

Nicholas Roerich fényképe (1940-47)
Született	1874. szeptember 27.^[1]^[2] 1874. szeptember 27.^[3] Szentpétervár^[4]^[5]^[6]
Elhunyt	1947. december 13. (73 évesen)^[1]^[7]^[8]^[9]^[10] Kullu^[5]^[6]
Álneve	Rerich, Nikolaj Konstantinovič Rerih, Nikolaj Konstantinovic Rerikh, N. K. Rerikh, Nikolaĭ Roehrich, Nikolay Konstantinovich Roerich, Nicolas Roerich, Nikolaĭ Konstantinovich Roerich, Nikolaj Konstantinovic
Állampolgársága	orosz
Házastársa	Helena Roerich
Gyermekei	Svetoslav Roerich George de Roerich
Szülei	Maria Vasiljevna Rerich Konstantin Roerich
Foglalkozása	filozófus festőművész koreográfus író régész költő diplomata történész felfedező színházi díszlettervező jelmeztervező formatervező grafikusművész illusztrátor falfestményfestő misztikus okkultista utazó
Iskolái	Cári Művészeti Akadémia Felsőfokú Művészeti Iskolája (–1897) Imperial St. Petersburg University (–1898)
Kitüntetései	Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata a francia Becsületrend lovagja Szent Szaniszló-érdemrend Szent Anna-rend Szent Száva-rend Royal Order of the Polar Star

weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicholas Roerich témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség