Nikolaus Franz Leonhard Pacassi
| Nikolaus Franz Leonhard Pacassi | |
 | |
| Portréja a prágai Rosemberg-palotában | |
| Születési neve | Nikolaus Franz Leonhard Pacassi |
| Beceneve | Niccolò Pacassi |
| Született | 1716. március 5. Bécsújhely |
| Elhunyt | 1790. november 11. Bécs |
| Nemzetisége | olasz |
| Működése | |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | laxenburgi kastélyszínház |
| Jelentős projektjei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaus Franz Leonhard Pacassi témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
Nikolaus Franz Leonhard Pacassi vagy röviden Nikolaus Pacassi (olaszosan Nicolò Pacazzi; Bécsújhely, 1716. március 5. – Bécs, 1790. november 11.) olasz származású osztrák építőmester, építész. Mária Terézia udvari építésze, számos nagyszabású építési munkálat irányítója, kisebb rokokó és kora klasszicista épületek és épületrészek tervezője.
Élete[szerkesztés]
Olasz kőfaragó- és építészcsaládból származott. Apja, Paolo Stefano Pacassi kőfaragó Goriziából települt át Bécsbe, ahol feleségül vette a helybéli Barbara Hallert.
Nicolò a képzőművészeti akadémia elvégzése után 1743-ban nevezték ki udvari építésszé.
1743-ban kapott megbízást a schönbrunni kastély átépítésének vezetésére, amit 1749-ben fejezett be. 1753-ban Mária Terézia udvari építésszé nevezte ki, ami után sorra kapta a megbízásokat.
1753-ban Jean Nicolas Jadot de Ville-Issey utódaként a császárnő udvari építőirodájának vezetőjévé nevezték ki. A császári család öt kastélyát építette vagy alakította újjá. 1756-tól építészetet tanított a a római Szent Lukács Akadémián.
Érdemei elismeréseképpen:
1768-ban lett a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja.
Munkássága[szerkesztés]
Munkáit a homlokzatok uniformizálása jellemezte.
Építőmesterként és építészként is kiválót alkotott:
- ő tervezte a prágai vár
- főlépcsőházát és
- Szent Kereszt-kápolnáját (1753)
- építette át az Új királyi palotában a Spanyol termet (1748–1749),[1]
- építette meg a Pacassi-lépcsőnek (csehül: 'Pacassiho schodiště') nevezett díszlépcsőt a Mátyás-kaputól délre;
- építette meg a laxenburgi kastélyszínházat (1753),
- építette át a budai várat (1753–1765),
- bővítette a pozsonyi vár (1761–1766),
- újította fel a leégett Kärntnertortheatert (1763),
- bővítette a bécsi Hofburgot (1767–1773).
- tervezte és építette klagenfurtban a püspöki rezidenciát (1769–1776),
- tervezte és építette a bécsi Hofburg Vigadó-szárnyának (Redoutensaaltrakt) homlokzatát 1773).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [https://dspace.cuni.cz/bitstream/handle/20.500.11956/173967 /120418812.pdf?sequence=1 Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti][halott link]
Források[szerkesztés]
- Helmar Schramm et al.: Collection, laboratory, theater: Scenes of knowledge in the 17th century. Berlin; New York: Walter de Gruyter. 2005, 199–200. o.
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 399. o. ISBN 963-9257-11-7
További információk[szerkesztés]
- Rövid életrajza (németül)