Alsórépás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nižné Repaše szócikkből átirányítva)
Alsórépás
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rangközség
PolgármesterMarta Vrabľová
Irányítószám053 71 (pošta Vyšné Repaše)
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámLE
Népesség
Teljes népesség159 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság747 m
Terület8,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 18″, k. h. 20° 42′ 12″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 18″, k. h. 20° 42′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsórépás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsórépás (szlovákul: Nižné Repaše németül: Unter-Ripsch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lőcsétől 12 km-re északkeletre, a Tarca partján fekszik. Tipikus sorházas beépítésű település.

Története[szerkesztés]

Répást 1270-ben „Repach” alakban említik először. A falu az 1278-ban a Görgey családnak adományozott erdős területen alakult ki. 1311-ben „Repas”, 1323-ban „Keeth Repas”, 1342-ben „Nagrepach” néven szerepel a dokumentumokban. Alsórépást először 1399-ben „Repach Inferior” néven említik, 1417-ben már magyar nevén: „Alsorepas” alakban bukkan fel. 1787-ben 71 háza és 512 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Répás. Két tót falu Szepes Vármegyében, földes Uraik a’ Szepesi Káptalan, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és ó hitüek, fekszenek Lőtséhez mintegy kis mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, javaik meglehetősek.[2]

1828-ban 115 házában 836 lakos élt. Lakói erdei munkákkal, állattartással, mezőgazdasági eszközök készítésével foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Répás (Alsó és Felső), két egymáshoz közel fekvő tót falu, Szepes vmegyében, ut. p. Lőcséhez északra 1 1/2 mfd., az elsőben lakik: 50 rom., 608 gör. kath., a másodikban 449 r., 82 g. kath., 5 evang. A.-Répáson gör., Felsőn rom. kath. parochia van. F. u. a Görgei nemzetség.[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 533, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 231 lakosából 229 szlovák volt.

2011-ben 189 lakosából 156 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Anna tiszteletére épített római katolikus temploma a 14. századból származik. A 17. században és 1879-ben átépítették. Az átépítések ellenére a falrészletek mellett fennmaradtak a gótikus ablakok és a csúcsíves kapuzat is.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]