Ney Bernát
| Ney Bernát | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1863. április 5. Pápa |
| Elhunyt | 1938. április 12. (75 évesen) Budapest |
| Házastársa | Neu Irma |
| Iskolái | Színészeti Tanoda ( – 1880-as évek) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Aktív évek | 1882-1932 |
| Hangszer | énekhang |
| Hang | bariton, basszbariton |
| Tevékenység | operaénekes |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ney Bernát (Pápa, 1863. április 5. – Budapest, Terézváros, 1938. április 12.)[1] operaénekes (bariton, basszbariton) volt. Erőd Iván zeneszerző nagyapja.
Élete[szerkesztés]
Ney Ignác és Weisz Sarolta fia. Felesége Ney Eugénia volt.
Pontos rokoni helye a Ney-családban: „Id.” Ney Dávid (1842–1905) a nagybátyja, „ifj.” Ney Dávid (1905–45) tenorista az unokaöccse; Ney Tibor (1906–81) hegedűművész a fia.
1882-ben lett a Nemzeti Színház, ill. 1884-től az Operaház kardalosa. Munkájával párhuzamosan 1888 és 1890 között elvégezte a Színiakadémia operaszakát.
1892-ben nevezték ki az Opera magánénekesének, s 1925-ig tagja maradt a társulatnak. Néhány nagy szerep mellett megszámlálhatatlan comprimario alakítása volt.
1896 és 1932 között kisegítő tanára volt a Zeneakadémiának.
Szerepei[szerkesztés]
- Erkel: Hunyadi László – Gara nádor
- Puccini: Manon Lescaut – Fogadós
- Wagner: Parsifal – Telramund
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A Strandkönyvtárban
- Erőd Iván visszaemlékezése Archiválva 2013. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Színiakadémia nyilvántartásában
- Várnai Péter: Operalexikon. Budapest, 1975. Zeneműkiadó. ISBN 9633301076
