Nevetlenfalu
| Nevetlenfalu (Неветленфолу) | |||
.jpeg) | |||
| Katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) | ||
| Járás |
| ||
| Község | Tiszapéterfalva község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1380 | ||
| Polgármester | Oroszi József | ||
| Irányítószám | 90365 | ||
| Körzethívószám | +380 03143 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1632 fő (2001. dec 5.)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 1401 (85,85%) | ||
| Népsűrűség | 360 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 124 m | ||
| Terület | 4,591 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 22° 59′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 22° 59′ 45″ | |||
 Nevetlenfalu
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
| Nevetlenfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nevetlenfalu témájú médiaállományokat. | |||
Nevetlenfalu (korábban Gyakfalva, ukránul Неветленфолу, Nevetlenfolu, Gyakovo, Gyakove) község Kárpátalja déli részén, a Beregszászi járásban, Ukrajna területén.
Földrajz[szerkesztés]
Nevetlenfalu az Avas-hegység nyugati lábánál Batár és Akli települések között terül el, Nagyszőlőstől 23 km-re az ukrán-román határ mentén. Északról a Batár folyó szegélyezi. Egy 124 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő, viszonylag sík területen fekszik, amely délnyugat irányba enyhén lejt. A társközségébe tartozó Aklihegy érinti az Avas-hegység nyugati lejtőit.
Történelem[szerkesztés]
Kezdetektől a névváltásig[szerkesztés]
Területe már az Árpád-házi királyok idején benépesült. A tatárjárások idején a falut többször felégették, elpusztították.
Az első írásos említése 1380-ból való Gyakfalva néven, de a falu nevet viselő Gyakfalvy család már a század derekán (1360) is szerepel, mikor a Sásváryak a Gyakfalvyaknak engedik át a Gyakfalvával szomszédos, s a család által hamar elvesztett szántóföldeket. A Batár folyó mocsaras környékére települt falu kisnemesi szerkezetű. A település kezdettől fogva színmagyar, és a XVI-XVIII. sz. új birtokvásárlói sem változtattak rajta. A XVIII. sz. második felében, amikor 1755-ben visszaszerzik a római katolikusok a templomot a reformátusoktól, még inkább felgyorsul a jobbágyság kicserélődése, de ez a lakosság összetételében nemzetiségileg és nyelvileg nem idézett elő változást.
A kistelepülés közelében állt egykor a virágvár elnevezésű földvár is.
A névváltás oka és legendája[szerkesztés]
A falu csak 1619-ben fordul elő Nevetlenfalu néven, amelyet véglegesen csak a XVIII. sz. második felében fogadnak el hivatalosként, addig felváltva használják hol a régi, hol az új nevét.[2] [3]
Legkorábbi ismert neve Gyakfalva (1360), mely a személynévként is alkalmazott 'tanult ember, írnok' jelentésű deák főnévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetételéből származik. A név előtagja egybeesik a gyak (közösül) igével, s emiatt kezdték az illetlennek tartott eredeti név helyett valamikor 1619 után a Nevetlenfalu névalakot használni.
A helyi legenda szerint egyszer egy parasztlány egy arra lovagoló kapitánynak nem merte megmondani, hogy hol lakik, ugyanis szégyellte kimondani a falu nevét. Gondolt egyet, és azt felelte, hogy nincs annak a falunak neve, amelyben ő lakik. A lány felelete tudomására jutott az alispánnak, aki eltörölte a falu régi nevét nyilvános rendelet alapján.
Egy évszázadnyi vegyes névhasználat után, a vármegye alispánja 1720. évi határozatában a Nevetlenfalu elnevezést rendelte el.[4] [5]
A 20. századtól napjainkig[szerkesztés]
1919-ig Magyarországhoz (Ugocsa vármegye), ezt követően az első bécsi döntésig Csehszlovákiához, 1938-tól 1944-ig ismét Magyarországhoz tartozott. A második világháború alatt határvadász-őrs működött a községben, lakosai közül hatan haltak hősi halált. 1944 őszén a szovjetek 49 férfit hurcoltak el, közülük 13 soha nem tért haza. 1944 és 1991 között a Szovjetunióhoz tartozott. 1991-től a független Ukrajna területéhez tartozik.
A magyar fennhatóság idején körjegyzőségi székhely volt, jelenleg községi tanácsa helyben van, hozzá tartozó társközségei Batár, Aklihegy, Akli (Öregakli) és Aklitanya (Újakli).
Népesség[szerkesztés]
Lakosságszám, nemzetiségi összetétel[szerkesztés]
1900-ban 503 lakosából 499 magyarnak vallotta magát.
1910-ben 542 magyar lakost írtak össze.
1999-ben 1620 lakosának 80%-a volt magyar.
A 2001-es hivatalos népszámlálási adatok alapján 1632 fő volt az állandó lakossága, amelyből 1401 (85,85%-a) magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A becslések szerint napjainkra a település elérte az 1750 főt, amelyből több, mint 1500 magyar nemzetiségű.
Vallási megoszlás[szerkesztés]
1900-ban: 231 római katolikus, 143 református, 86 görögkatolikus, 39 izraelita.
A vallási hovatartozás tekintetében megoszlik a lakosság a római katolikus és a református egyház hívei között, szórványban élnek görögkatolikusok is.
2011-től mindhárom felekezet saját templommal rendelkezik.
Közlekedés[szerkesztés]
A falu határában nagy kapacitású teher- és személyforgalmat lebonyolító határátkelőhely működik.
A település közúton autóbusszal közelíthető meg a Nagyszőlős – Tekeháza – Feketeardó – Csepe – Nevetlenfalu – Halmi (Románia) vonalon, illetve a Nagyszőlős – Tiszaújlak – Tiszapéterfalva – Nevetlenfalu – Halmi (Románia) országúton.
Vasútállomása helyben van a Nevetlenfalu (Дякове) – Királyháza (Королево) vonalon.
2011-ben egy helyi vállalkozó közreműködésével a Vasút utca elhanyagolt felére került új aszfaltréteg.
2012-ben a megyei adminisztráció (300 000 UAH) és a helyi önkormányzat (180 000 UAH) összefogásával a Petőfi utca kapott új aszfaltcsíkot.
Kultúra és oktatás[szerkesztés]
1945-től magyar tannyelvű általános, 1988-tól középiskola működik a településen. A középiskolában párhuzamosan magyar és ukrán tannyelvű osztályokban tanulhatnak a gyerekek.
A helybeli kultúrház 350 férőhelyes, gyakran tartanak magyar rendezvényeket, hagyományőrző szórakoztató rendezvényeket. Színvonalasan működik a folklóregyüttes, melynek sikeres munkájához a helyi zeneiskola biztosítja az utánpótlást.
Aranykalász[szerkesztés]
Az Aranykalász Dal- és Táncegyüttes 1987-ben választotta nevét, de alakulása korábbra tehető. A vegyeskar 55 taggal indult. Vezetője Iváncsi József. A tánccsoport 20 taggal indult, vezetője Takács Margit. A zenekar 10 taggal indult, vezetője Huszti József.
- 1988-ban volt az első külföldi vendégszereplés.
- 1991-től új vezetővel dolgozott tovább az énekkar és a zenekar.
- 1996-ban volt az énekkar utolsó külföldi vendégszereplése, ebben a felállásban.
- 2003-tól már csak a tánccsoport működik.
- 2012-ben, hosszú kihagyást követően ismét vendégszereplésre hívják meg a megújult, átszerveződött együttest Magyarországra.
Szórakozás[szerkesztés]
Labdarúgás[szerkesztés]
1957 óta kisebb-nagyobb megszakítássokkal a település labdarúgócsapata jelen van a megyei és a járási labdarúgás élmezőnyében. FC Nevetlen
Tekézés[szerkesztés]
A stadion mellett tekepálya található, amely a közép- és nyugdíjaskorú férfilakosok vasárnapi kikapcsolódásának helyszíne.
Nevezetességek, emlékhelyei[szerkesztés]
Római katolikus templom[szerkesztés]
A falu középkori eredetű római katolikus temploma mára teljesen átépült. A templom hivatalos megnevezése: Szent Kereszt Felmagasztalása templom.
A plébániát a XIV. században alapították. A hitújítás idején elvész az ősi kistemplommal együtt. A katolikusok a templomot 1744-ben szerzik vissza. A plébániát 1790-ben állítják helyre. Mivel a templom a különféle viszontagságok közepette, kivált pedig az 1880. évi földrengés által szerfölött megrongálódott, újnak az építésébe fogtak, melyet 1903-ban szenteltek fel.
A kárpátaljai ferences misszió 1989-ben éri el a települést, amely az első évek nehézségei után 1991-ben nagy átalakulások indulnak következnek be: elfoglalja a mai helyét az oltár, új gyóntatószék készül stb.
A XXI. sz. elején felújításon esik át, 2008-ban átalakítják a fűtésrendszerét, gázfűtésűre.
A misszióban eddig 15 ferences atya vett részt, a jelenlegi lelkipásztora Hajas László 'Ámosz' atya, kurátor: Fudella Attila.
Anyakönyvezés kezdete: 1790.
Istentisztelet nyelve: magyar.
Filiája: Aklihegy.
Kiemelkedően értékes, ellenben meglehetősen rossz állapotú orgonáját, mely ma műemlékértékű, a pozsonyi Karl Klöckner mester építette 1844-ben; 1984-től pedálos orgona helyettesíti, amelyet 1994-ben elajándékoznak az aklihegyi templomnak, mivel új elektromos orgona veszi át a pedálos helyét, amely a mai napig szolgálatot teszt a gyülekezetnek.
Református templom[szerkesztés]
.jpeg)
A XIX. századi gótikus stílusú református templom helyére 1910-ben egy új templom épült. A jó arányú, klasszicista jellegű templom egyhajós, a nyolcszög három oldalával záruló apszissal. A nyugati homlokzat felett emelkedő kétszintes, hegyes gúlasisakos tornya háromszög oromzattal kapcsolódik a hajóhoz. A lizénákkal tagolt homlokzatokon lévő ablakok és a nyugati bejárat félköríves záródásúak. 1937-ben szentelték fel az Egry Ferenc öntötte új harangot.[6]
A templom 200 férőhelyes.
1987-ben a hívek adományából felújították a templomot. 1996-ban a gyülekezet visszakapta tulajdonába az 1948-ban törvénytelenül elkobzott parókiát. 2010-ben, az új templom építésének 100. évfordulójára modernizálták a fűtésrendszerét. Két harangja közül az egyiket bő 40 évvel ezelőtt kölcsönadták az Akli Egyháznak. Jelenlegi lelkipásztora: Lőrincz Attila.
A második világháború és a sztálini áldozatok emlékműve[szerkesztés]
1992-ben a falu központjában emlékművet állítottak a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak.
Fatimai Szűzanya-szobor[szerkesztés]
Az orvosi rendelő előterében, a Fogadó utcában: 2002. május 13-tól Fatimai Szűzanya-szobor áll. A szobrot saját költségén a mátészalkai id. Fudella László, a település szülötte építette.
.jpeg)
Görögkatolikus templom[szerkesztés]
2011-ben felavatták a görögkatolikus templomot, amely Petőfi és a Majakovszkij utcák kereszteződésében épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Офіційний портал Верховної Ради України (ukrán nyelven) (HTML). Верховна Рада України, 2001. december 5. (Hozzáférés: 2014. november 17.)
- ↑ Magyarság és nemzetiség - Szabó István: Ugocsa megye, 1937. (438-439. old.) (doc). (Hozzáférés: 2012. október 8.)
- ↑ Dupka György, Zubánics László: Szépasszony dombja (75-76. old.) (pdf). (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ Biblioteca Laurenziana Szatmárnémeti (Schematismus Centenarius). 1804-1904 (pdf). [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 8.)
- ↑ Dupka György, Zubánics László: Szépasszony dombja (75-76. old.) (pdf). (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ Prágai Magyar Hírlap 16/240, 4 (1937. október 20.)
Források[szerkesztés]
- Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 748. o. ISBN 963-9257-09-5
- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
