Neumarkt in der Oberpfalz
Neumarkt in der Oberpfalz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Járás | Neumarkt in der Oberpfalz járás | ||
Alapítás éve | 1160 | ||
Polgármester | Thomas Thumann | ||
Irányítószám | 92318 | ||
Körzethívószám | 09181 | ||
Rendszám | NM | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 40 808 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 516,49 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 424 m | ||
Terület | 79,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 49° 17′, k. h. 11° 28′49.283333°N 11.466667°EKoordináták: é. sz. 49° 17′, k. h. 11° 28′49.283333°N 11.466667°E | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Neumarkt in der Oberpfalz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Neumarkt in der Oberpfalz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Neumarkt in der Oberpfalz település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 40 808 fő (2022. december 31.).[1] Neumarkt in der Oberpfalz Berg bei Neumarkt in der Oberpfalz, Postbauer-Heng, Berngau, Sengenthal, Deining, Pilsach és Velburg községekkel határos.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 4513 | 12 177 | 27 395 | 32 924 | 38 355 | 38 477 | 39 333 | 39 822 | 40 002 | 40 808 |
1875 | 1950 | 1970 | 1987 | 2012 | 2013 | 2015 | 2017 | 2019 | 2022 |
Fekvése
[szerkesztés]Berchingtől északra, a Sulz-patak mellett fekvő település.
Története
[szerkesztés]Az első települési nyomok az újkőkorra vezethetők vissza, Neumakt területén számos halomsír és kelta régészeti lelet került napvilágra.
A település keletkezésének pontos időpontja nem ismert, feltételezhetően valamikor a 12. században a Nürnberg és Regensburg közötti kereskedelmi útvonal mellett jött létre. A város első említése 1135 és 1160 közötti időkre esik, Először 1315-ben számolnak be az írásos forrásokban itt egy erődítményről.
A harmincéves háború idején 1633-1635 és 1646-1649 között a svéd csapatok fosztották ki a várost, amely ekkor részben megsemmisült.
A napóleoni háborúk idején 1796 nyarán a francia és az osztrák csapatok drámai találkozása zajlott le itt, mikor a francia csapatok foglalták el a települést, és az osztrákok a város teljes pusztulásával fenyegettek. Csak a neumarki kovács Veit Jung bátor beavatkozása által menekült meg a város a teljes pusztulástól, aki önkényesen kinyitotta a felső kaput, hogy megelőzze a pusztulást. Mint Bajorország 1806-ban I. Napóleon alatt, Neumarkt is királyi bajor város státust kapott és a kerületi bíróság székhelye lett.
1830-tól több ezer ember dolgozott a Ludwig csatorna építésén, melynek befejezése 1846-ban volt.
A második világháborút következő rekonstrukció során a városban túlsúlyba került a modern építészet. Azonban az óvárosnak sikerült megőriznie a történelmi jellegét.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Óváros
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- III. Christoph III. (1416-1448), Dánia, Norvégia és Svédország királya
- II. Otto Von Pfalz-Neumarkt (1435-1499), csillagász és matematikus
- Hans Pötzl Inger (kb 1535-1603), reneszánsz szobrász
- Joseph Willibald Michl (1745-1816) zeneszerző, basszusgitáros
- Veit Jung, az úgynevezett "Torschmied", a várost megmentette a pusztulástól
- Josef Goldschmidt, társalapítója az Express Kerékpár Werke AG-nek, mely az első kerékpárgyár az európai kontinensen
- Albert Reich (1881-1942), festő
- Augusztus Rinaldi (1883-1962), művészeti vezető
- Kathe Dorsch (1890-1957), színésznő
- Martin Albert (1909-1991), politikus, volt tagja a bajor parlamentnek
- Franz Xaver Gärtner (1925-1989), német építész
- Margret Hell (* 1927), költő
- Adolf Beck (1938-2009), politikus, volt tagja a bajor parlamentnek
- Harry Meyer (* 1960), festő
Galéria
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (német)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)