Nemzeti Casino

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az arisztokráciát tömörítő Nemzeti Casino nagyterme 1890 körül, Klösz György fényképe

Nemzeti Casino egy egyesület volt, amely a nemzeti közművelődés, a közérdekű eszmecsere és párbeszéd, valamint a magyar társadalom és az ország fejlődésének előmozdítása érdekében jött létre.

…Előttem tehát semmi egyéb czél nincs, egyedül csak hazánk virágzása s előmenetele; s mivel azt csak concentratio által hiszem eszközölhetőnek, azért iparkodtam több más olyanokkal, a kik úgy gondolkoznak, mint én, s fáradoztam a Versenyfutások és a Pesti Casino felállításán, azért kívánom érzékenyen, hogy a Tudós Társaságnak helybenhagyását mennél előbb megnyerjük, és az a közmívelődésre törekedő munkálkodásait valahára elkezdhesse…
Széchenyi István levele gróf Reviczky Ádámhoz, Pest, 1828. december 22.

Története[szerkesztés]

Johann Vincenz Reim: A Nemzeti Casino épülete, kézzel színezett rézmetszet

A pesti lóversenyekkel egyidős a pesti kaszinó is, amit szintén Széchenyi alkotott, amelynek eredete ugyanúgy Széchenyi István angliai tapasztalataira vezethető vissza. Már az 1825—1827. évi pozsonyi országgyűlés kezdetén alakult Pozsonyban ilyen intézmény, amelyet azonban Széchenyi éppen a lóversenyügy kapcsán szerzett tapasztalatai alapján Pesten kívánt állandósítani. 1827. április 24-én pendítette meg Széchenyi István gróf azt az eszmét, hogy a közművelődés, közhasznú eszmecsere és kellemes társalgás előmozdítása céljából egyesület alkottassék. Az eszme köztetszéssel találkozott és pár nap alatt 108-an jelentkeztek a tervbe vett egyesület tagjaiul. Ugyanazon év június 10-én tartotta a Nemzeti Casino alakuló ülését a Dorottya utcai (később 5. sz.) Fogel-féle házban, melynek egész első emeletét kibérelte. Az alakuló ülésen Széchenyi gróf ajánlatára Brudern József báró elnökölt és a jegyzőkönyvet Döbrentei Gábor vezette. Széchenyi ez ülésen mint előadó szerepelt, akinek lelkes beszéde után a kaszinó megalkotását elhatározták.

hogy a Londoni, Párisi, Gráczi, Prágai s több casinok példáján, a mi Hazánkban is legyen egy olyan megkülönböztetettebb díszes összegyülekező hely, melyen főbb és előkelőbb s jobb nevelésűek, eszes, értelmes férfiak a társasági rendek mindenik osztályából egymással vagy barátságos beszélgetés végett találkozzanak, vagy többféle politikai ujságokat, mint amilyeneket rendszerént a kávéházakban találni lehet, s hasznos gazdasági, tudományos, művészi hónapos írásokat olvassanak. Magokat pedig üres óráikban illendően mulathassák, vagy ha történnék, hogy ezutánra több magyar főúri házak az esztendőnek egy részét itten Pesten töltenék, ezek közül azok, akik külön házat nem tartanak, a Casinoban egyúttal kények szerint való vendéglőt is lelhessenek és így azt, amit az életnek gyönyörűbbé tehetésére nézve idegenben bőven feltalálnak, nálunk hazánkban is lassankint mindinkább pótolva leljék s ez által folyvást többen és többen ide szokjanak.
– Széchenyi István beszéde az alakuló ülésen[1]
Ludwig Rohbock: A pesti Feldunasor palotái és a Nemzeti Casino az 1850-esévekben

Az alakuló ülés napján már 175-re emelkedett a tagok száma; 1830-ban 352, 1840-ben 466, 1850-ben 445, 1860-ban 474, 1870-ben 744, 1880-ban 716, 1890-ben 719, 1895-ben pedig 723 tagja volt a kaszinónak; köztük Alber Edward walesi herceg angol trónörökös és Jenő királyi herceg mint tiszteleti tagok, Rudolf királyi herceg osztrák-magyar trónörököst is tiszteleti tagjai közé sorozta a kaszinó, aki 1889-ben a walesi herceggel együtt életnagyságú arcképével ajándékozta meg a Nemzeti Casinot. A Nemzeti Casino minden arisztokratikus szinezete mellett is osztály - vagy pártkülönbséget nem ismert. A felvétel kellékei tisztesség, műveltség, feddhetetlen jellem és önállóság voltak.

Neve a megalakulásakor Pesti Casino volt, 1830-tól már Nemzeti Casino néven működött.

A Nemzeti Casino 1859-ben először bérbe vette, majd 1871-ben tulajdonaként is megszerezte a Cziráky-palotát. Az épületet 1874-84 között Ybl Miklós tervei szerint építették át a Nemzeti Kaszinó számára.

A Nemzeti Casino működése során a nemzeti és hazafias érzelmeknek mindig hű őre volt, a nemzet örömében és gyászában egyaránt részt vett és bár az egyesek és magánosok nyomorának enyhítését saját külön egyleti céljai feláldozásával nem vonhatta feladatai körébe, országos és közcélokra nem fukarkodott filléreivel. Az 1848–49-iki szabadságharc is a nemzeti törekvések pártján találta a Nemzeti Casinot, és midőn a kormány áldozatra szólította fel a hon lakosait, a Nemzeti Casino is sietett összes arany és ezüstneműit, valamint az egyleti ház megvételére félretett 20 000 pengő forintnyi vagyonát önkéntes hazafiúi áldozatul a haza oltárára letenni; hasonlóképp járt el a szegedi árvíz alkalmával. 1896. január 22-én tartott közgyűlésén Magyarország ezeréves állami fönnállásának emlékére a nemzeti nyelv fejlesztése és a nemzeti fejlődés előmozdítása céljaira 10 000 forintos alapítványt tett, azt 14 hazai kultúregylet között felosztotta. 1830-tól a Nemzeti Kaszinó megalakulásától a pesti Dorottya utcai Vogel-házban és a Lloyd-palotában „társbérletben” működött. 1859-ben először bérbe vette, majd 1871-ben tulajdonaként is megszerezte a Cziráky-palotát. Az épületet 1874-84 között Ybl Miklós tervei szerint építették át a Nemzeti Kaszinó számára. Termei a kor legértékesebb tárgyaival, bútoraival voltak berendezve, könyvtára több mint 30 000 kötetet tartalmazott.

A Nemzeti Casino (Cziráky-palota) étterme 1900 körül

A Casino 1944-ig működött itt, az épület a második világháború során súlyosan megsérült, bontani kellett. A Nemzeti Casinonak már alapításától kezdve az volt legfőbb törekvése, hogy saját otthonnal bírjon, mely egyedül és kizárólag az egyesület céljait szolgálja; ez az óhaja csak 1871-ben valósulhatott meg, midőn Szapáry Antal gróf igazgatói működése alatt palotáját (Kossuth Lajos utca 5. szám) megvásárolta. Eme palota megvételével a kaszinóra nézve egy új korszak vette kezdetét: az egylet tagjainak szükséglete, kényelme, szórakozási eszközei kiváló figyelemben részesültek és a palota az egylet céljaira teljesen átalakíttatott, úgy hogy az európai kontinensen alig volt klub, mely tagjainak annyi kényelmet és szórakoztató eszközt nyujtana, mint a Nemzeti Casino. Termei fejedelmi fénnyel voltak berendezve, olvasótermében 190 hazai és külföldi lap és folyóirat kinálkozott szórakozásul; könyvtára, melyre a kaszinó alapítása óta 170 000 forintnál többet fordított, több mint 30 000 kötetet tartalmazott, köztük számos könyvészeti ritkaságot; könyvtára gyarapítására évenkint átlag 1500 forintot fordított. Az évi tagdíj az 1890-es évek végén 120 forintban volt megállapítva, és ezen felül minden tag fölvételekor egyszer és mindenkorra 200 forint felvételi díjat kellett fizetni. A kaszinó évi bruttó bevétele ekkor átlagban véve meghaladta a 150 000 forintot, mivel összes szükségleteit fedezi, s ha fölöslege volt, hazai kulturális célokra is juttatott belőle.

A kaszinó két vezető szervvel rendelkezett, egy háromtagú igazgatósággal, melynek élén a maguk közül kijelölt elnök-igazgató állt, illetve egy és 50 tagú választmánnyal. 1941-ben az utóbbi tagjainak egyharmada, 16 személy nem volt arisztokrata.

1898-ig az intézménynek voltak ún. „foglalkozó tagjai” is, azonban ezt a titulust akkor megszüntették, és a foglalkozó tagok rendes tagokká váltak.

1990-ben újjáalakult a Nemzeti Kaszinó.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]