Nemes Tihamér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemes Tihamér
Életrajzi adatok
Született1895. április 29.
Budapest
Elhunyt1960. március 30. (64 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Ismeretes mint
Nemzetiség magyar
Állampolgárság magyar
SzüleiNemes Mihály
Auguszt Mária
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Műegyetem
Pályafutása
Szakterület elektrotechnika
logika
híradástechnika
televízió
kibernetika
számítástechnika
Tudományos fokozat a műszaki tudományok doktora
Munkahelyek
BME több témában oktató
Posta Kísérleti Állomás főmérnök
Más munkahelyek Lloyd repülőgépgyár
Telefonhírmondó Rt.
Elektromos és Finommechanikai Rt.
Jelentős munkái beszédíró-gép
a mozgást modellező járógép
televízió
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemes Tihamér témájú médiaállományokat.
Nemes Tihamér képbontója

Nemes Tihamér (Budapest, 1895. április 29. – Budapest, 1960. március 30.[1]) feltaláló, gépészmérnök, MTA doktora, villamosmérnök, a műszaki tudományok doktora, a kibernetika egyik hazai úttörője.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Nemes Mihály és Auguszt Mária voltak. Oklevelét 1917-ben Budapesten szerezte a Műegyetemen. Rövid ideig dolgozott a Lloyd repülőgépgyárnál. 1921-től a Telefonhírmondóhoz került, majd annak főmérnökének nevezték ki. 30 éves korában az Elektromos és Finommechanikai Rt. igazgatójává léphetett elő. 1929-től a Posta Kísérleti Állomásán dolgozott. Az 1930-as évek közepétől megkezdte a televíziózás elméleti és gyakorlati tanulmányozását. Részt vett az első hazai kísérletekben. 1938-ban szabadalmi bejelentést tett színes televízió megvalósítására. 1950-ben a Távközlési Kutató Intézet tudományos munkatársa.

Érdeklődési körébe tartoztak az: elektrotechnika, logika, szimuláció, modellezés, de leginkább a logikai gép. Nemes Tihamér sakkozó- és sakkfeladványokat megoldó gépei is elsősorban az emberi gondolkozás modellezésére szolgáltak. Számtalan televíziós szabadalma szimulálta az emberi szem funkcióit. Postamérnökként egyike volt azoknak, akik a magyar televíziózást megteremtették. 1953-ban készítette az első magyar kísérleti tv-adó berendezést.

1926. március 18-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Ruser Margittal, Ruser Henrik Emil és Sillye Etelka lányával.[2]

Műve[szerkesztés]

Nemes Tihamér mélyen érdeklődött a számítástechnika iránt: „Kibernetikai gépek” című könyvében külön fejezetet szentel a számítógépeknek. Munkái alapján joggal nevezhetjük őt nemcsak a kibernetika, hanem a magyar számítástechnika egyik jeles úttörőjének is.

A „Kibernetikai gépek” című könyve 1962-ben, két évvel halála után jelent meg. A könyv anyagát Nemes Tihamér barátai szedték össze, a mérnök jegyzeteiből. Így szerettek volna adózni a „meg nem értett” magyar feltaláló emlékének.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Nemes Tihamér Országos Informatikai Tanulmányi Verseny
  • Békéscsabán egy középiskola viseli a nevét 2017. szeptember elsejétől.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]