Navracsics Tibor (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. január 27., 19:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások)
Navracsics Tibor
Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2014. november 1.
ElődAndroulla Vassiliou és Martine Reicherts
Magyarország 9. külgazdasági és külügyminisztere
Hivatali idő
2014. június 6. – 2014. szeptember 22.[1]
ElődMartonyi János (külügyminiszterként)
UtódSzijjártó Péter
Magyarország miniszterelnök-helyettese
Hivatali idő
2010. június 1. – 2014. június 6.
Magyarország közigazgatási és igazságügyi minisztere
Hivatali idő
2010. május 29. – 2014. június 6.
ElődForgács Imre (igazságügyi és rendészeti miniszterként)
UtódTrócsányi László (igazságügyi miniszterként)

Született1966június 13. (57 éves)
Veszprém
PártFidesz

Foglalkozásjogász,[2] politológus, politikus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem[2]

Díjak
  • Barankovics István-emlékérem (2011)
  • Commander with Star of the Order of Merit of the Republic of Poland
A Wikimédia Commons tartalmaz Navracsics Tibor témájú médiaállományokat.
Navracsics Tibor beszél a kommunizmus áldozatainak emléknapján 2014. február 25-én

Navracsics Tibor (Veszprém, 1966. június 13. –) magyar jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006–2014 között a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig frakcióvezetője. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.

Származása

Édesapja, id. Navracsics Tibor 1957-től 1967-ig tanár a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban, 1967–1977-es években igazgató a tapolcai Batsányi János Gimnáziumban. 1977 és 1984 között művelődési osztályvezető, 1984-től 1989-ig elnökhelyettes a Veszprém Megyei Tanácson. 1989 és 1994 között a Vetési Albert Gimnázium igazgatója Veszprémben. Édesanyja Simon Judit, tanár[3] A Navracsics család horvát származású;[4] ifj. Navracsics Tibor is beszél horvátul.[5]

Tanulmányai

A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett 1984-ben. Sorkatonai szolgálatának teljesítése után 1985-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán. Itt szerzett 1990-ben jogi diplomát.

Élete

Ezután a Veszprémi Városi Bíróságon volt fogalmazó 1992-ig, majd a Veszprém Megyei Önkormányzat közigazgatási és informatikai szolgáltatóirodájánál dolgozott kutatóként. Itt tette le 1993-ban az egységes jogi szakvizsgát. 1993-tól 1997-ig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politikatudományi tanszékének kapott tanársegédi beosztást, közben az 1996–1997-es tanévben ösztöndíjasként a Brightoni Egyetemen járt tanulmányúton. 1997-ben átkerült az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológiai tanszékére (később Politikatudományi Intézet) adjunktusi beosztásban. 2001-ben vette át egyetemi docensi kinevezését.

1999-ben szerezte meg PhD fokozatát politikatudományból. 1996-ban a Magyar Politikai Intézet Egyesület alelnökévé választották. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja, 1997 és 2000 között a társaság főtitkára volt. 1999-ben a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának lett tagja. Európai belpolitikáról tart előadásokat, illetve kutatószemináriumokat. 2007-ben a hallgatók az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az év oktatójának választották. Kutatási területe az összehasonlító politológia és az európai belpolitika, emellett számos, a volt Jugoszláviával foglalkozó elemzést is írt.

A magyar politikában

1998-tól előbb a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs osztályának vezetőjeként dolgozott, majd 1999 és 2002 között a sajtó- és információs főosztályának vezetője volt. 2002–2003-ban a Fidesz – Magyar Polgári Párt politikai elemző osztályának vezetőjeként is tevékenykedett. 2003-ban a Fidesz elnöki kabinetfőnöke lett. 2004 őszétől a Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport vezetőjeként irányította a Fidesz 2006-os választási programalkotó tevékenységét. A 2006-os országgyűlési választáson pártja Veszprém megyei területi listáról szerzett országgyűlési mandátumot. Szokatlan módon, első ciklusos képviselőként a Fidesz frakciójának vezetőjévé nevezték ki. Emellett az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak tagja lett. 2007 őszén több jobboldali értelmiségivel együtt elindította a Jobbklikk társasblogot, ahol hetente többször ír bejegyzéseket többek között bel- és külpolitikai, valamint történelmi témákban. Részt vett a Fidesz 2010-es programalkotásában is. A 2010-es országgyűlési választásokon a Veszprém megyei 7. számú egyéni választókerületben (Veszprém 2.) szerzett mandátumot már az első fordulóban. 2010. április 29-én Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök az újonnan felállítandó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjének, valamint miniszterelnök-helyettesnek jelölte.

2014. június 6-tól külgazdasági és külügyminiszter a harmadik Orbán-kormányban. 2014. szeptember 19-én lemondott miniszteri tisztségéről,[6] mivel 2014. szeptember 10-én Jean-Claude Juncker az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó európai uniós biztosjelölti posztra javasolta, amelyhez a sport is hozzá tartozik.[7][8][9] A külügyminiszteri megbízatása hivatalosan szeptember 22-ig szólt.[1]

Az Európai Bizottság biztosaként

Jean-Claude Juncker a 2014. november 1-én hivatalba lépett új Európai Bizottság elnöke

Navracsics Tibor biztosjelölti meghallgatása 2014. október 1-én zajlott le az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottsága előtt, amelyen meghívottként az ipari bizottság delegáltjai is részt vettek.[10][11]

2014. október 22-én, Jean-Claude Juncker vezetésével az új Európai Bizottságot az Európai Parlament (EP) megszavazta, 423 igen, 209 nem szavazat ellenében, 67 képviselő tartózkodása mellett. Navracsics Tibor a bizottságban kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lett.[12] Jean-Claude Juncker a szavazás eredményének bejelentésével egyidejűleg bizalmáról biztosította Navracsics Tibort, aki szerinte nagyszerűen teljesített és „erős európai elkötelezettséget mutatott”.[13]

A bizottság 2014. november 1-én lépett hivatalba.[14]

2014. november 3-án úgy nyilatkozott biztosi szerepéről és zaklatott megválasztásának sikerességéről, hogy "Ha sikeres vagyok biztosként, az erősítheti az integrációnkat, Magyarország és Európa kapcsolatát"[15]

Családja

Nős (2006), felesége Prevoz Anikó. Két lánya van (1990, 2009).[16]

Főbb publikációi

  • Európai belpolitika: Az Európai Unió politikatudományi elemzése (Budapest, 1998)
  • Többségi és konszenzusos demokráciák (könyvfejezet, Budapest, 2003)
  • Politikai kommunikáció 2004 (társszerzőkkel, 2004)
  • A Missing Debate? Hungary and the European Union (Brighton)
  • Egy európai néppárt születése: A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2004-ben (könyvfejezet, 2005)
  • Területi érdekképviselet a Kádár-korszakban I-II. - Comitatus, 1999.okt/nov. - HU ISSN 1215-315X.
  • Az országos területfejlesztési koncepció országgyűlési vitája I-II. - Comitatus, 1999.ápr/máj. - HU ISSN 1215-315X.

Jegyzetek

Források

További információk