National Rifle Association
| National Rifle Association | |
| Alapítva | 1871. november 17. |
| Alapító |
|
| Székhely | Fair Oaks, Virginia, Egyesült Államok |
| Tagság | ~5,5 millió (önbevalláson alapuló adatok szerint) |
| Vezető | Charles L. Cotton |
| Vezérigazgató | Wayne LaPierre |
| Kulcsemberek | Bill Bachenberg (elnök) Doug Hamlin (vezérigazgató és ügyvezető alelnök) |
| A National Rifle Association weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz National Rifle Association témájú médiaállományokat. | |
A National Rifle Association (magyarul: Nemzeti Lőfegyverszövetség,[1] rövidítve: NRA) fegyverjogi érdekvédelmi csoport az Egyesült Államokban.[2][3] Az 1871-ben a puskalövészet fejlesztésére alapított NRA a modern korban fegyverjogi lobbiszervezetté vált, bár a lőfegyverek biztonságát és jártasságát továbbra is oktatja. A szervezet számos magazint is kiad, és versenylövészeteket is szponzorál.[4] A csoport 2018 decemberében közel 5 millió tagot számlált, bár ezt a számot függetlenül nem erősítették meg.[5][6][7]
Az NRA az amerikai politika egyik legbefolyásosabb érdekvédelmi csoportja.[8][9][10] Az NRA Institute for Legislative Action (magyarul: Törvényhozási Akció Intézet, rövidítve: NRA-ILA) a szervezet lobbizási részlege, amely a politikai akcióbizottságát (PAC), a Political Victory Fundot (Politikai Győzelmi Alapot) irányítja. Története során a szervezet befolyásolta a törvényhozást, részt vett vagy kezdeményezett pereket, valamint támogatott vagy ellenzett különböző jelölteket helyi, állami és szövetségi szinten. Az NRA-ILA néhány figyelemre méltó lobbitevékenysége közé tartozik a Lőfegyvertulajdonosvédelmi törvény, amely enyhítette az 1968-as Fegyverkorlátozási törvény korlátozásait, valamint a Dickey-módosítás, amely megakadályozza, hogy a Centers for Disease Control and Prevention közegészségügyi ügynökség szövetségi forrásokat használjon fel a fegyverhasználati korlátozások támogatására.
Az 1970-es évek közepétől a végéig az NRA-t egyre inkább bírálták fegyverkorlátozási és fegyverjogi érdekvédelmi csoportok, politikai szakértők és politikusok. Ez a kritika az NRA szervezeti politikájának változásait követően kezdődött, az 1977-es NRA éves kongresszusán, amely a „cincinnati lázadás” vagy „cincinnati puccs” néven ismert. A változásokat, amelyekkel Maxwell Richet, az NRA korábbi ügyvezető alelnökét eltávolították hivatalából, és új szervezeti szabályzatot is tartalmaztak, úgy írták le, mint amelyek elmozdították a szervezetet a korábbi „vadászat, természetvédelem és lövészet” fókuszától, és a fegyverviselési jog védelmére összpontosítottak.[11][12][13] A szervezetet heves kritika érte nagy tömeggyilkosságok, mint például a Sandy Hook és a Parkland középiskolai lövöldözés után, amelyek következtében fegyveres biztonsági őrök iskolákba helyezését javasolták.[14]
Nevezetes tagok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kilenc amerikai elnök volt az NRA tagja. Közülük Ulysses S. Grant a szervezet elnöke volt hat évvel elnöksége után. Granten kívül: Theodore Roosevelt, William Howard Taft, Dwight D. Eisenhower, John Fitzgerald Kennedy, Richard Nixon, Ronald Reagan, George H. W. Bush (aki 1995-ben lemondott) és Donald Trump.[15] Három amerikai alelnök, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának két főbírája, számos amerikai kongresszusi képviselő, valamint törvényhozók és állami kormányzatok tisztviselői is (voltak) tagjai.[16][17]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Viktória, Serdült (2016. január 11.). "A fegyveres csoport, amely még Obamát is legyőzi". ORIGO. Hozzáférés: 2025. július 6.
- ↑ Korte, Gregory (2013. május 4.). "Post-Newtown, NRA membership surges to 5 million". USA Today.
- ↑ Carter, Gregg Lee, ed. (2012). "National Rifle Association (NRA)". Guns in American Society: An Encyclopedia of History, Politics, Culture, and the Law. Santa Barbara, CA: ABC-CLIO. 616–20. o. ISBN 978-0313386701. Hozzáférés: 2014. június 6..
The National Rifle Association (NRA) is the nation's largest, oldest, and most politically powerful interest group that opposes gun laws and favors gun rights.
- ↑ "A Brief History of NRA". National Rifle Association of America. 2013. július 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 19.
- ↑ "Analysis | Nobody knows how many members the NRA has, but its tax returns offer some clues". The Washington Post.
- ↑ Sit, Ryan (2018. március 30.). "How big is the NRA? Gun group's membership might not be as powerful as it says". Newsweek. Hozzáférés: 2018. december 13.
- ↑ "About the NRA". home.nra.org. Hozzáférés: 2018. december 13.
- ↑ Lacombe, Matthew J. (2021). Firepower: How the NRA Turned Gun Owners into a Political Force (angol nyelven). Princeton University Press. ISBN 978-0-691-20746-9.
- ↑ "FORTUNE Releases Annual Survey of Most Powerful Lobbying Organizations" (Press release). Time Warner. 1999. november 15. Hozzáférés: 2010. november 21. "Archivált másolat". 2019. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. július 6.
- ↑ Wilson, James Q.; et al. (2011). American Government: Institutions & Policies. Cengage Learning. 264. o. ISBN 978-0495802815.
- ↑ LaPierre, Wayne. "Media Rage Against Trump And His Promise Of A Better Nation". America's 1st Freedom. NRA.
- ↑ Davidson, Osha Gray (1998). Under Fire: the NRA and the Battle for Gun Control. University Of Iowa Press. 28–36. o. ISBN 0877456461.
- ↑ "Gun violence research: History of the federal funding freeze". apa.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. november 13.
- ↑ "Transcript of remarks from the NRA press conference on Sandy Hook school shooting". The Washington Post. 2012. december 21.
- ↑ Gould, Sky and Allan Smith (2017. október 5.). "The 9 US presidents who have been NRA members". Business Insider. Hozzáférés: 2018. április 27.
- ↑ The National Rifle Association of America Bylaws. Inside front cover, organization summary: National Rifle Association of America of America. 2012.
- ↑ "NRA Member Mike Pence is Trumps Vice President". ammoland. 2016. július 15.