Natalie Dessay

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Natalie Dessay
Natalie Dessay Montpellier 2008.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Nathalie Dessaix
Született 1965. április 19. (56 éves)[1][2][3][4]
Lyon[5]
Házastársa Laurent Naouri
Iskolái Conservatoire de Bordeaux Jacques Thibaud
Pályafutás
Műfajok opera
Hangszer énekhang
Hang koloratúrszoprán
Díjak
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja (23 ans de services, 2011. július 13.)
  • Laurence Olivier-díj
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (2015. július 17.)
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének tisztje (2021. július 13.)
Tevékenység
  • énekes
  • operaénekes
  • szinkronszínész
Kiadók EMI Classics

Natalie Dessay weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Natalie Dessay témájú médiaállományokat.

Natalie Dessay (Lyon, 1965. április 19. –) francia opera-énekesnő (koloratúrszoprán).

Élete[szerkesztés]

Dessay 1965-ben született Lyonban, Nathalie Dessaix néven. Keresztnevét Natalie Wood tiszteletére egyszerűsítette. Saint-Médard-en-Jalles-ban nőtt fel, ahol énekórákat vett Madame Saintrais-től, a Bordeaux-i Opera korábbi énekmesterétől. Ennek ellenére eleinte balett-táncos akart lenni, de 13 éves korában rájött, hogy nincs tehetsége hozzá. Később szülei elől titkolva felhagyott az egyetemen folytatott germanisztikai tanulmányaival, és 18 évesen színészetet kezdett tanulni. Végül abbahagyta az egyetemet, és színházban kezdett dolgozni. Ott egy próbán felfedezték, hogy jó hangja van, 20 éves volt ekkor, ezért úgy döntött, hogy énekesnek tanul. Beiratkozott a Bordeaux-i Konzervatóriumba, és néhány hónap alatt első díjat nyert. Meghallgatás után felvették a toulouse-i Théâtre du Capitole kórusába.

1989-ben, 23 éves korában, megnyerte a France Télécom által támogatott Les Voix nouvelles versenyt, és bekerült az Opéra de Paris tehetséges fiatal énekesek képzési programjába, az École d'Art Lyric-be, ahol egy évet töltött. Ezután Jean-Pierre Blivet magántanárnál tanult, mert az iskolai oktatást, főleg a technikai képzést nem tartotta kielégítőnek. 1991-ben megnyerte a bécsi Staatsoper nemzetközi Mozart-versenyét, és ennek nyomán meghívást kapott különböző fellépésekre, például a Milánói Scala teljes Mozart-előadására. 1992-ben debütált az Opéra Bastille-ban, a Hoffmann meséiben Olympiát énekelte José van Dam mellett. 1993-ban a bécsi Staatsoper tagja lett, és Mozart Szöktetés a szerájból című operájában Blonde szerepével lépett színpadra, de énekelt a Hoffmann meséiben is Plácido Domingo mellett és Richard Strauss Rózsalovagjában Sophie-ként, Anne Sophie von Otterrel. 1994-ben debütált a New York-i Metropolitan Operában, ahol Richard Strauss Arabella című operájában lépett fel. 1997-ben Salzburgban énekelte az Éj királynőjét. 2001-ben a párizsi Théâtre du Châtelet-ben Az árnyék nélküli asszonyban, Aix-en-Provence-ban A varázsfuvolában szerepelt.

Ezután egymást követték a fellépések a világ nagy operaházaiban, miközben tovább bővítette repertoárját, egyre újabb operákban lépett fel (például Thomas: Hamlet, Stravinsky: A csalogány dala, Offenbach: Orfeusz az alvilágban, Donizetti: Lammermoori Lucia, Massenet: Manon stb.).

Nem sokkal ezután bal oldali hangszalagján cisztát találtak, amit 2002 júliusában sikeres műtéttel távolítottak el. 2003 nyarán lépett fel ismét, Santa Fében adott koncertet, majd 2004-ben a Santa Fe-i Operában Bellini Alvajárójában szerepelt. 2004-ben azonban újabb előadásokat kényszerült lemondani, mert másik hangszalagján polipot diagnosztizáltak, ennek eltávolító beavatkozása november 17-én történt meg. A színpadra 2005. május 8-án tért vissza egy montréali jótékonysági koncerten. Montréal után májusban Haydn Termtésében énekelt a Saint-Denis-i Fesztiválon, majd novemberben Gounod Rómeó és Júlia című operájában énekelte Júliát a Metropolitan Operában. 2006 nyarán visszatért a Santa Fe Operába, ahol Paminát énekelte a Varázsfuvolában. Fellépések sora következett, énekelt a Pelléas és Mélisande-ban (Debussy), a Bohéméletben (Puccini), Az ezred lányában(Donizetti), a Traviatában (Verdi), a Julius Caesar Egyiptomban című operában (Händel), a Lammermoori Luciában (Donizetti) stb.

2013-ban, 48 éves korában bejelentette, hogy visszavonul az operaszínpadtól. „A repertoárom elég korlátozott, elénekeltem a hangomhoz illő legtöbb szerepet. Olyan korba értem, amikor már nem akarok naiv kislányt játszani – tehát nincsenek szerepek számomra. Ha ugyanazt kell énekelnem, csak egyre rosszabbul, annak nem látom értelmét. De sok más tervem van, szeretnék prózai színházban játszani, ahol nem kellene énekelnem, hogy kiderüljön, milyen színész vagyok” – nyilatkozta. Tervei szerint koncerténekesként még fellép, lemezeket is készít, de valójában a színészettel akar foglalkozni.

Férje 1994 óta Laurent Naouri francia operaénekes, akinek a kedvéért betért a zsidó felekezetbe. Két gyermekük van.

Felvételei[szerkesztés]

Az AllMusic nyilvántartása alapján.

Megjelenés Tartalom Közreműködők Kiadó
1995 Mozart: Concert Arias Orchester de l'Opéra de Lyon, Theodor Guschlbauer EMI Music Distribution
1998 Vocalises (Rachmaninov, Ravel, Delibes, Granados…) Berliner Sinfonie-Orchester, Michael Schonwandt Angel Records/Erato
2000 Händel: Alcina Renée Fleming, Susan Graham, Les Arts Florissants, William Christie Erato
2002 Donizetti: Lucie de Lammermoor Roberto Alagna, Ludovic Tézier, Orchestre & Choeur de l'Opéra National de Lyon, Evelino Pido Erato/Virgin
2005 Delirio: Händel's Italian Cantatas Le Concert d'astrée, Emmanuelle Haim Erato/Virgin Classics
2007 Bellini: La Sonnambula Francesco Meli, Carlo Colombara, Orchestre & Choeurs de l'Opéra de Lyon, Evelino Pido Virgin Classics
2009 Bach: Cantatas, BWV 51, 82a, 199 Neil Brough, Le Concert d'Astrée, Emmanuelle Haim Erato/Virgin Classics
2010 Igor Stravinsky: Le Rossignol; Renard; Oedipus rex Orchestre & Choeurs de l'Opéra National de Paris, James Conlon, London Philharmonic Choir and Orchestra, Franz Welser-Möst EMI Classics/Warner Classics
2011 Brahms: Ein Deutsches Requiem Ludovic Tézier, Swedisch Radio Choir, Frankfurt Radio Symphony Orchestra, Paavo Järvi Erato/Virgin Classics
2013 Entre Elle et Lui Michel Legrand Erato/Virgin Classics
2015 Baroque (Bach, Händel, Rameau) Le Concert d'Astrée, Emmanuelle Haim; Les Arts Florissants, William Christie Erato
2017 Schubert Philippe Cassard Sony Classical
2019 Nougaro: Sur l'écran noir de mes nuits blanches Sony Music

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven)
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 12.)

Források[szerkesztés]