Narco – Belevaló bealvós
| Narco – Belevaló bealvós (Narco) | |
| 2004-es francia film | |
| Rendező | Tristan Aurouet Gilles Lellouche |
| Producer | Alain Attal |
| Műfaj | filmvígjáték |
| Forgatókönyvíró | Gilles Lellouche |
| Főszerepben | Guillaume Canet Benoît Poelvoorde Guillaume Gallienne |
| Zene | Sebastien Tellier |
| Operatőr | Tetsuo Nagata |
| Vágó | Samuel Danési Vincent Montrobert |
| Gyártás | |
| Gyártó | Les Productions du Trésor |
| Ország |  Franciaország |
| Nyelv | francia |
| Játékidő | 105 perc |
| Forgalmazás | |
| Bemutató | 2004 |
| Korhatár |  12 év |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Narco – Belevaló bealvós 2004-es francia film, melynek főszereplője Guillaume Canet. A főszereplő, Gus narkolepsziában, kóros álmosságban szenved, amely megnehezíti az életét, mert képtelen megtartani egy állást.
Cselekmény
[szerkesztés] |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Gus-nak élénk álmai vannak, melyek arra inspirálják, hogy jó minőségű képregényeket rajzoljon. Amikor Samuel Pupkin, a pszichiáter – aki egy Gus által is látogatott csoportot vezet – ezt megtudja, visszaemlékezik, hogy ő is inkább képregényrajzoló szeretett volna lenni. Ehelyett a családi hagyományhoz tartozó pszichiáteri pályát követte, és tehetsége sem volt a művészethez. Felgyülemlik benne a kapzsiság, irigység és a vágy, ezért felbérel pár bérgyilkost, hogy lopják el Gus munkáját. A gyilkossági kísérlet nem jár sikerrel, viszont Gus kómába esik. Pupkin fizet Gus feleségének és legjobb barátjának (akik között idővel viszony alakult ki) a képregényért, és eladja egy sikeres kiadónak, aki viszont azt tervezi, hogy kitörli a szöveget, és sajátot talál ki, hogy ezáltal végre elismerjék, mennyire nagyszerű komikus.
Amikor Gus felébred a kómából, jelenti a rendőrségnek, hogy valaki meg akarja ölni. De mivel okot nem tud mondani, hogy miért akarják megölni, a rendőrség nem figyel rá. Aztán rájön, hogy többé már nem szenved narkolepsziában, viszont előnyösnek találja, hogy tettesse a többiek előtt, még mindig az. Ezáltal fedezi fel a felesége és legjobb barátja közti viszonyt és további nyomozás útján azt is, hogy a munkáját valaki ellopta. A kiadó mérges lesz amiatt, hogy Gus még problémákat okozhat nekik, ezért követeli Pupkin-tól, hogy oldja meg a helyzetet. Pupkin még egyszer ráküldi Gus-ra a bérgyilkosokat, de a legjobb barátja, miután lelkiismeretével meg kellett küzdenie, lebeszéli őket a gyilkosságról. A rendőrség most már hisz Gus-nak és nyomozni kezd a kiadó után, akit végül börtönbe zárnak. Ott előadja munkáját a többi bennlakónak, nagy sikerrel, és így végre, ironikus módon sikeres komikusnak érezheti magát. Pupkin megbolondul és kórházba küldik kezelésre. Gus kibékül a feleségével és végre szerez egy állást.[1][2]
Egy kisebb szerepben Jean-Claude Van Damme is megjelenik a filmben, amikor az egyik szereplő (aki rajong a színészért) elképzel egy beszélgetést, melyben Van Damme a karakter lelkiismeretének szerepét alakítja.
Szereplők
[szerkesztés]| Szereplő | Színész[3] | Magyar hang[4] |
|---|---|---|
| Gus | Guillaume Canet | (Kaszás Attila) |
| Paméla | Zabou Breitman | (Kisfalvi Krisztina) |
| Lenny Bar | Benoît Poelvoorde | (Háda János) |
| Samuel Pupkin | Guillaume Gallienne | (Hajdu Steve) |
| Guy Bennet | François Berléand | (Barbinek Péter) |
| Guss apja | Jean-Pierre Cassel | (Szokolay Ottó) |
| Kevin | Vincent Rottiers | (Czető Roland) |
| Jean-Claude Van Damme | Önmaga | (Mihályi Győző) |
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Narco – Belevaló bealvós a PORT.hu-n (magyarul)
- Narco – Belevaló bealvós az Internet Movie Database oldalon (angolul)
