Narancsvörös pereszke

	A narancsvörös pereszke; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan

Narancsvörös pereszke
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Tricholomataceae;
Nemzetség:	Tricholoma;
Tudományos név
	Tricholoma aurantium; (Schaeff.) Ricken (1915)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Narancsvörös pereszke témájú médiaállományokat és Narancsvörös pereszke témájú kategóriát.

A narancsvörös pereszke (Tricholoma aurantium) a pereszkefélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, főleg fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A narancsvörös pereszke kalapja 4-8 (10) cm széles, alakja fiatalon félgömbös, majd előbb domborúan, végül laposan kiterül. Széle fiatalon begöngyölt, lehet bordázott. Felszíne síkos, sima. Színe sárgás narancsszín, a szélénél világosabb árnyalatú.

Húsa rostos, fehér színű, a kalapbőr alatt narancssárgás, sérülésre nem változik. Szaga lisztszerű, íze lisztese kesernyés.

Sűrű lemezei pereszkefoggal tönkhöz nőttek. Színük fehér, barnásan pettyesednek.

Tönkje 5-10 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja vaskos, hengeres, esetenként görbülhet. Alapszíne fehér, rajta kalapszínű, zónás, kígyóbőrszerűen elhelyezkedő pikkelykékkel. Csúcsán a kalap alatt egy kis szakaszon fehér marad; itt néha narancsvörös cseppeket izzad ki.

Spórapora fehér. Spórája ovális alakú, sima, mérete 4,5-5,5 x 3,5-4 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Esetenként az óriáspereszkével lehet összetéveszteni.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem gyakori.

Elsősorban fenyvesekben él, ritkán bükk és nyír alatt is megtalálható. A meszes talajt kedveli, de előfordulhat savanyú talajon. Augusztustól októberig terem.

Nem ehető.