Napuka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Napuka
Napuka felülnézetben
Napuka felülnézetben
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Tengerentúli terület  Francia Polinézia
Legnagyobb település Tepukamaruia
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 315 fő/km²
Tepukamaruia népessége ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Csendes-óceán
Terület 1 km²
Legmagasabb pont 0
Elhelyezkedése
King George Islands 1.png
Napuka (Francia Polinézia)
Napuka
Napuka
Pozíció Francia Polinézia térképén
d. sz. 14° 10′ 17″, ny. h. 141° 13′ 56″Koordináták: d. sz. 14° 10′ 17″, ny. h. 141° 13′ 56″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Napuka témájú médiaállományokat.

Napuka egy kis atoll sziget a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Napuka a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Csalódás szigetcsoportnak a része. A Csalódás-szigetek a Tuamotu szigetcsoport legészakibb részén található. A Csalódás-szigetek másik két tagja Észak-Tepoto (54 fő, 4km2) és Puka-Puka (257 fő, 1km2).

Az atoll 6 km hosszú, maximális szélessége 3.3 km. Kis lagúnája erősen iszapos. Az alacsony korallszigetekre jellemzően Puka-Puka száraz, népessége alacsony létszámú. A 2002-es népszámlálás adatai szerint az össznépessége 197 fő volt. Legnagyobb települése Te One Mahina, 110 lakossal. Az atoll legközelebbi szomszédja Észak-Tepoto 15 km-re délkeletre van. Napuka Tahititől 935 km-re északkeletre található.

Napuka atoll 10.5 km hosszú és mintegy 4 km széles. Korallzátonya széles és teljesen körbezárja a belső lagúnát. Npuka 30 korallszigetének szárazföldje összesen 8 km². A lagúna területe 18 km².

Napuka lakossága 257 fő volt a 2002-es népszámláláskor. A fő település a szigeten Tepukamaruia (Te Puka Maru Ia).

Története[szerkesztés]

Napuka szigetét a nyugat számára John Byron brit hajós fedezte fel 1765. június 7-én,[1][2] aki az atollnak a Wytoohee Island vagy elnéptelenedett sziget nevet adta.[3] 1839. augusztus 23-án partra szállt itt Charles Wilkes amerikai hajós az ausztrál expedíciója során.

A 19. században Napukát magukhoz csatolták a franciák, amelyen ekkor közel 80 fő élt (1850).[4] Elszigeteltsége miatt Napuka, Tepoto szigettel egyetemben, volt a legtovább képes megőrizni a polinéziai hagyományokat és a nyelvészeti különlegességeit (a tuamotu nyelvet). Ennek okán került az etnográfusok és régészek érdeklődésének középpontjába a 20. század elején, amikor két expedíció is érkezett a szigetekre (1929-ben és 1934-ben).[5] Lakosságát a hittérítők 1878-ban keresztelték át evangélikussá. 1936. első napján készült el Tepukamaruia temploma.[6]

Gazdaság[szerkesztés]

Napuka területén 1977 óta van repülőtér, egy 900 méter hosszú pályával (AITA kód: NAU • OACI kód: NTGN). A légiösszeköttetésnek köszönhetően az atoll szervesen be tudott kapcsolódni Francia Polinézia turisztikai életébe.

Egy 650m hosszú moló köti össze Ogoio motut (kis sziget) a nagy északi motuval, amelyen kókuszpálmát termesztenek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN9782709911757, pp.275-282.
  2. Tahiti et ses archipels Pierre-Yves Toullelan, 1991, ISBN2-86537-291-X, p.61.
  3. Names of the Paumotu Islands, with the Old Names So Far As They Are Known J.L. Young dans The Journal of the Polynesian Society, Volume 8, No. 4, December 1899, p.264-8
  4. Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, éditions Challamel aîné, Paris, 1866, p.639.
  5. Mémoire de pierre, mémoire d'homme : Tradition et archéologie en Océanie Michel Julien, Catherine Orliac, Michel Orliac, Presses de la Sorbonne, vol. 23, 1996, ISBN9782859442989, pp.75-79.
  6. Église du Sacré-Coeur de Napuka sur le site www.tahitiheritage.pf

További információ[szerkesztés]