Ugrás a tartalomhoz

Napfényes hétfők

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Napfényes hétfők
(Los lunes al sol)
2002-es spanyol–olasz–francia film
RendezőFernando León de Aranoa
ProducerElías Querejeta
Műfaj
Forgatókönyvíró
Főszerepben
ZeneLucio Godoy
OperatőrAlfredo F. Mayo
VágóNacho Ruiz Capillas
HangmérnökPierre Lorrain
JelmeztervezőMaiki Marín
Gyártás
Gyártó
  • Elías Querejeta PC
  • Quo Vadis Cinéma
  • Eyescreen
  • Televisión de Galicia
  • Antena 3
Ország Spanyolország

Olaszország

Franciaország
Nyelvspanyol
Játékidő113 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
  • 2002
  • 2004. január 15. (Németország)[1]
Kronológia
ElőzőMás világ
KövetkezőTöbbet ne!
További információk

A Napfényes hétfők (eredeti cím: Los lunes al sol) 2002-ben bemutatott spanyol–francia–olasz filmdráma, melyet Fernando León de Aranoa írt és rendezett. A főbb szerepekben Javier Bardem, Luis Tosar és José Ángel Egido látható.

Világpremierje 2002 szeptemberében volt a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztiválon, kritikai siker mellett. A 17. Goya-díjátadón nyolc kategóriában jelölték díjakra, ebből ötöt elnyert.[2] Spanyol filmként a legjobb idegen nyelvű film kategóriában nevezték a 75. Oscar-gálára, de végül nem válogatták be a döntőbe került művek közé.[3]

Cselekmény

[szerkesztés]

Miután egy észak-spanyolországi hajógyár végleg bezárja kapuit, néhány egykori munkás – Santa, José, Lino, Amador, Serguei és Reina – továbbra is rendszeresen találkoznak. Főként volt munkatársuk, Rico kocsmájában ütik el az időt. Santa, a baráti társaság nagyhangú, látszólag magabiztos vezéregyéniségének nagy álma Ausztráliába költözni. A gyárbezárás miatt szervezett tiltakozások során azonban megrongált egy utcai lámpát és most a bíróság követeli tőle annak kifizetését. A férfi az elvei miatt erre sokáig nem hajlandó.

A szintén munkanélküli José felesége, Ana miatt elkeseredett. A fájós lábú asszony éjszakás műszakban dolgozik egy halfeldolgozó üzemben. José nem csupán a nő munkájára féltékeny, de attól is tart, hogy a felesége előbb-utóbb egy másik férfi oldalán talál vigaszt. Lino idősödő családapa folyamatosan olyan munkákra jelentkezik, amelyekhez nincs meg a megfelelő képesítése, a többi jelentkező pedig a fiával egyidős. A társaság legidősebb tagja, Amador az alkoholizmusba menekül, és továbbra is felesége hazatértét várja – jóllehet egyre nyilvánvalóbb, hogy az asszony már sosem tér vissza hozzá. Reina egy futballpálya biztonsági őreként helyezkedett el és rendszeresen segít társainak belógni a meccsekre. A barátokat gyakran meglátogatja Nata, a főbérlőjük tizenéves lánya is, aki egy alkalommal bébiszitteri munkáját szervezi ki Santának, jutalékért cserébe.

Egyik este Amador a szokásosnál is többet iszik és Santa kíséri haza. Útközben mély, filozofikus beszélgetésbe bonyolódnak. Bár Amador sosem engedi be barátait otthonába, Santa most bebocsátást nyer. A férfi így szembesül a lakás romos állapotával, valamint azzal, hogy Amadornál elzárták a vizet. Sant végül kifizeti a bírságot, de ügyvédével hazafelé tartva megáll a nemrég megjavított utcai lámpánál és elégtételként ismét összetöri azt. Este Santa ellátogat Amadorhoz, de az nem nyit ajtót. A férfi felfedezi az ajtó feletti tető horpadását és elborzadva talál rá barátja holttestére: a részeg Amador ugyanis korábban kiugrott az ablakon és szörnyethalt. Társai egy lopott koszorúval búcsúztatják el. Ana eközben elhagyni készül Josét. Ám amikor férje a temetésről hazatérve megtörten mesél Amador haláláról, megsajnálja a mit sem sejtő Josét és úgy dönt, mégis vele marad. Lino újabb állásinterjúra megy, de a tükörben meglátja saját tükörképét és végre rájön, csak az idejét vesztegeti.

Az éjszaka folyamán a barátok ismét összegyűlnek a bárban, magukkal hozva az Amador hamvait tartalmazó urnát. A hamvakat szét akarják szórni, ezért úgy döntenek, ellopják a kompot, amellyel mindig együtt szoktak utazni. Már a nyílt vízen járnak, amikor ráébrednek, hogy az urnát otthon felejtették. A felismerésen csak nevetni tudnak. Az éjszakát és a reggelt a tengeren töltik, mit sem törődve a hajnalban egyre türelmetlenebbül várakozó kikötői embertömeggel.

Szereplők

[szerkesztés]
Színész Szerep Magyar hang[4]
Santa Javier Bardem Jakab Csaba
José Suárez Luis Tosar Selmeczi Roland
Paulino "Lino" Rivas José Ángel Egido Berzsenyi Zoltán
Ana Nieve de Medina Kisfalvi Krisztina
Serguei Serge Riaboukine Rosta Sándor
Reina Enrique Villén Barbinek Péter
Amador Celso Bugallo Melis Gábor
Rico Joaquín Climent Konrád Antal
Nata Aida Folch Bogdányi Titanilla
Lázaro Fernando Tejero
Ángela Laura Domínguez

Fogadtatás

[szerkesztés]

Kritikai visszhang

[szerkesztés]
Javier Bardem filmbéli alakítását méltatták a kritikusok, a színész legjobb férfi főszereplőként Goya-díjat nyert

A film pozitív kritikákat kapott. A Rotten Tomatoes 70 kritikus véleményét összegezve 80%-ra értékelte. A weboldal szöveges összefoglalója szerint „Javier Bardem kiemelkedő alakítást nyújt ebben a gondolatébresztő (bár időnként vontatott) filmben, amely egy csoport volt hajógyári munkás munkanélküliség okozta nehézségeit mutatja be.”[5]

Jonathan Holland (Variety) szerint „erőteljes példabeszéd munkanélküli férfiakról... durva, mégis érzékeny film, melyet tökéletesen megformált alakítások, egy kidolgozott forgatókönyv és természetes párbeszédek hajtanak előre.”[6]

Manuel Vázquez Montalbán filmkritikus úgy vélte, „remek film a 20. század vereségeiről és a 21. századra vonatkozó világi remények felépítésének nehézségéről.”[7]

A Tiszatáj művészeti folyóirat az Escobar című 2017-es Bardem-filmhez írt kritikájában „a humanizmust és a kacajt zseniális arányban ötvöző” filmként utal vissza a Napfényes hétfőkre.[8]

Díjak és jelölések

[szerkesztés]

A Spanyol Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia ezzel a filmmel pályázott a 75. Oscar-gála legjobb idegen nyelvű film díjára, de nem került be a döntős művek közé. Érdekesség, hogy a Beszélj hozzá helyett esett rá az Akadémia választása, amely végül elnyerte a legjobb rendezőnek és a eredeti forgatókönyvnek járó Oscart.

Év Díj Kategória Jelölt Eredmény Ref.
2002 50. San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Kagyló Elnyerte [9]
Európai Filmdíj legjobb európai színész Javier Bardem Jelölve [3][10]
2003 Goya-díj legjobb film Elnyerte [2]
legjobb rendező Fernando León de Aranoa Elnyerte
legjobb eredeti forgatókönyv Fernando León de Aranoa, Ignacio del Moral Jelölve
legjobb férfi főszereplő Javier Bardem Elnyerte
legjobb férfi mellékszereplő Luis Tosar Elnyerte
legjobb új színész José Ángel Egido Elnyerte
legjobb új színésznő Nieve de Medina Jelölve
legjobb vágás Nacho Ruiz Capillas Jelölve
2004 49. David di Donatello-díj legjobb európai film Jelölve [11]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.kinokalender.com/film4443_montags-in-der-sonne.html. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
  2. ↑ a b Los lunes al sol (spanyol nyelven). Premios Goya. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
  3. ↑ a b Green, Jennifer: Mondays In The Sun basks in Goya Awards (angol nyelven). Screen Daily, 2003. február 3. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
  4. ↑ Napfényes hétfők az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  5. ↑ Mondays in the Sun (angol nyelven). Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
  6. ↑ Holland, Jonathan: Mondays in the Sun (angol nyelven). Variety, 2002. október 2. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
  7. ↑ Montalban, Manuel Vazquez: Lunes al sol (spanyol nyelven). El País, 2002. november 18. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
  8. ↑ Szabó, Ádám: A drogbáró és a szeretője (magyar nyelven). Tiszatáj, 2018. július 23. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
  9. ↑ Concha de Oro para España (spanyol nyelven). El Universo, 2002. szeptember 29.
  10. ↑ Frater, Patrick: Talk To Her triumphs at European Film Awards (angol nyelven). Screen Daily, 2002. december 8. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
  11. ↑ Rodier, Melanie: Best Of Youth dominates David Di Donatellos (angol nyelven). ScreenDaily, 2004. április 15.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mondays in the Sun című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Napfényes_hétfők&oldid=28418403”