Japánszentfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nandina szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Japánszentfa
Élénkvörös termések, fiatal és idősebb levelek társaságában
Élénkvörös termések, fiatal és idősebb levelek társaságában
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Borbolyafélék (Berberidaceae)
Alcsalád: Nandinoideae
Nemzetség: Nandina
Thunb., 1781
Faj: N. domestica
Tudományos név
Nandina domestica
Thunb.
Szinonimák
  • Nandina domestica var. linearifolia C.Y. Wu ex S.Y. Bao
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Japánszentfa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Japánszentfa témájú médiaállományokat és Japánszentfa témájú kategóriát.

A japánszentfa (Nandina domestica) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a borbolyafélék (Berberidaceae) családjába tartozó faj.[1][2]

Nemzetségének az egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

A japánszentfa eredeti előfordulási területe Ázsia keleti felé, a Himalájától egészen a névadó Japánig tart.

Manapság világszerte termesztik szobanövényként, illetve kerti dísznövényként.[3] Azonban sok helyen, például az Amerikai Egyesült Államokban inváziós fajnak bizonyult.[4][5][6][7]

Megjelenése[szerkesztés]

Örökzöld, bokorszerű növényfaj, mely általában 2 méter magasra és 1,5 méter szélesre nő meg. A talajból számos elágazatlan szára nő ki. A fényes levelei 50-100 centiméter hosszúak és kétszeresen szárnyaltak; a levélkék 4-11 centiméter hosszúak és 1,5-3 centiméter szélesek. A nagyon hideg környezetben lombhullatóvá válhat. A fiatal levelek tavasszal élénk rózsaszínek vagy vörösek, csak később válnak zöld színűvé. Az idős levelek, ősz előtt újból vörössé vagy lilává válnak. A virágai fehérek és kúp alakú fürtökben nőnek, jóval a levélzet fölött. Kora nyáron virágzik. A termése élénk vörös bogyó, 5-10 milliméteres átmérővel. A bogyó késő ősszel érik be, és egész télen az anyanövényen maradhat.

A növény minden része mérgező; hidrogén-cianidot[8][9] és egyéb mérgező anyagokat tartalmaz.[10][11] Emberi fogyasztásra nem ajánlott, hiszen meg lehet halni tőle;[12][13] azonban a madaraknak, melyek a termés fogyasztásával terjesztik az ürülékükben levő magokat nem árt a mérge, hacsak túlzásba nem viszik annak fogyasztását.[14]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (or nan-DEE-nuh) Sunset Western Garden Book, 1995:606–607
  2. The unexpected pronunciation /iː/ approximates the Japanese nanten.
  3. Alice M. Coats, Garden Shrubs and Their Histories (1964) 1992, s.v. "Nandina".
  4. Archivált másolat. [2016. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  5. Nandina. Center for Aquatic and Invasive Plants, University of Florida. (Hozzáférés: 2010. december 24.)
  6. http://www.texasinvasives.org/plant_database/detail.php?symbol=NADO
  7. http://www.wildflower.org/expert/show.php?id=5184
  8. Abrol, Y. P.; Conn, E. E.; Stoker, J. R. (1966) “Studies on the identification, biosynthesis and metabolism of a cyanogenic glucoside in Nandina domestica Thunb.”. Phytochemistry 5(5):1021-1027 doi:10.1016/S0031-9422(00)82800-9
  9. Olechno, J. D.; Poulton, J. E.; Conn, E. E. “Nandinin: An acylated free cyanohydrin from Nandina domestica”. (1984) Phytochemistry 23(8):1784-1785 doi:10.1016/S0031-9422(00)83491-3
  10. (2004. május 1.) „Nantenine: an antagonist of the behavioral and physiological effects of MDMA in mice”. Psychopharmacology 173 (3-4), 270–7. o. DOI:10.1007/s00213-003-1741-2. PMID 14740148.  
  11. (2009. május 1.) „(+/-)-Nantenine analogs as antagonists at human 5-HT(2A) receptors: C1 and flexible congeners”. Bioorganic & Medicinal Chemistry Letters 19 (9), 2530–2. o. DOI:10.1016/j.bmcl.2009.03.048. PMID 19328689.  
  12. University of Arkansas Division of Agriculture Cooperative Extension Service Toxic Plants. [2014. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 2.)
  13. North Carolina State University Cooperative Extension Service Poisonous Plants of North Carolina. [2013. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 2.)
  14. Feeding Behavior-Related Toxicity due to Nandina domestica in Cedar Waxwings (Bombycilla cedrorum). (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nandina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.