Nagy szelindekdenevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy szelindekdenevér
A feje közelről
A feje közelről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Szelindekdenevérek (Molossidae)
Nem: Tadarida
(Rafinesque, 1814)
Faj: T. teniotis
Tudományos név
Tadarida teniotis
(Rafinesque, 1814)
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy szelindekdenevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy szelindekdenevér témájú médiaállományokat és Nagy szelindekdenevér témájú kategóriát.

A nagy szelindekdenevér (Tadarida teniotis) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a szelindekdenevérek (Molossidae) családjába tartozó faj.

A Tadarida emlősnem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A Földközi-tenger mellékén sokfelé elterjedt. Európa mediterrán területein, Ausztria és Svájc egyes vidékein, Japánban, Észak-Koreában, Afganisztánban, Kirgíziában, Iránban, Kis-Ázsiában, a Himalájában, Algériában, Egyiptomban, Marokkóban, hozzánk legközelebb Szlovénia és Horvátország tengerparti sziklás vidékein. Magyarországon még nem látták.[1]

Alfajai[szerkesztés]

  • Tadarida teniotis rueppelli
  • Tadarida teniotis teniotis

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 8,2-8,7 centiméter, farokhossza 4,6-5,7 centiméter, magassága 1,05-1,2 centiméter, alkarhossza 5,8-6,3 centiméter, fülhossz 2,7-3,1 centiméter és testtömege 20-50 gramm. Igen nagy termetű denevérfaj. Zömök felépítésű, lába vaskos. Szárnya hosszú, keskeny. Hatalmas fülei elülső szélükön összeérnek. Fülfedője majdnem négyszögletes, felső szegélye vízszintesen lemetszett. Bundája egyszínű fakóbarna, testhez simuló, a szőrök rövidek. Farkának fele, de legalább egyharmada túlnyúlik a farkvitorlán. Hátsó karmán nincsen sarkantyúkaréja, mint a nagyságban hozzá közel álló rőt koraidenevérnek. Az arc csúcsos, az alsó állkapocs rövid. A lábfej nagy.[1]

Életmódja[szerkesztés]

A nagy szelindekdenevér házakban, templomokban és romokban szeret meghúzódni. Vadászni sötétedés után indul, nyílt területeken, magasan repül. Röpte gyors, csapongó, apró rovarokat zsákmányol. Az Alpokban 2300 méteren is látták.[2] Ökológiai igényei alig ismertek.

Szaporodás[szerkesztés]

A nőstények egyetlen utódot hoznak a világra.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 131. oldal. ISBN 963-9079-58-8
  2. Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 131-132. oldal. ISBN 963-9079-58-8
  3. Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 132. oldal. ISBN 963-9079-58-8

Források[szerkesztés]