Nagy szívvirág
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Lamprocapnos spectabilis (L.) Fukuhara | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Dicentra spectabilis (L.) Lem. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy szívvirág témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy szívvirág témájú médiaállományokat.
|
A nagy szívvirág (Lamprocapnos spectabilis, korábban Dicentra spectabilis) a mákfélék (Papaveraceae) családjának füstikeformák (Fumarioideae) alcsaládjába tartozó növényfaj, a Lamprocapnos nemzetség egyetlen faja. Sokáig a szívvirág (Dicentra) nemzetségbe sorolták, ám 1997-es molekuláris genetikai vizsgálatok kimutatták különbözőségét a nemzetségtől.
Elterjedés, élőhely
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kelet-Ázsiában Szibériától Japánig őshonos. Bár kedvelt kerti virág, ritkán vadul ki, és jellemzően akkor sem terjed tovább.[1]
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rizómás, lágy szárú, évelő növény. A legfeljebb méteres, zöld vagy rózsaszínes száron három levélkéből összetett levelek nőnek. A szív alakú virágok 3–5 cm hosszúak, külső szirmaik rózsaszínűek, a belsők fehérek, függőleges fürtben nyílnak késő tavasztól kora nyárig. A növény virágzás után, nyártól gyakran csökkentett életműködésű állapotba kerül.
Termesztése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népszerű dísznövény, mérsékelt éghajlat alatt kerti növényként is termeszthető, de vágott virágként is kapható. Nedves és hűvös éghajlaton a napfényt jól viseli, de melegebb, szárazabb klíma alatt némi árnyékra szüksége van. A leveleit néha a levéltetvek és a csigák fogyaszthatják.
A magvakat frissen kell elvetni. Tőosztással is szaporítható, ezt késő ősszel vagy kora tavasszal ajánlott elvégezni.
A növénnyel való érintkezés egyeseknél bőrirritációt okozhat, izokinolin-alkaloidtartalma miatt.[2][3]
Több termesztett fajtája van. Az
- 'Alba' fehér virágú, a Hadspen Gardenből,
- 'Gold Heart' 1997-ből származik,[4] levelei sárgák.
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Lamprocapnos spectabilis
Lamprocapnos spectabilis 'Alba'
Lamprocapnos spectabilis 'Gold Heart'
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Sabine Brandes, Dietmar Brandes. "Vorkommen und Verwilderung von Zierpflanzen in Dörfern dargestellt am Beispiel des westlichen Sachsen-Anhalt". Braunschweiger Naturkundliche Schriften. 4 (4).
{{cite journal}}: Unknown parameter|Pages=ignored (|pages=suggested) (súgó); Unknown parameter|Year=ignored (|year=suggested) (súgó)[halott link] - ↑ University of Vermont Department of Plant and Soil Science
- ↑ Leikin, Edited by Jerrold B.; Paloucek, Frank P. (2007), Poisoning and toxicology handbook, Boca Raton, Fla: CRC, 886. o, ISBN 1420044796
{{citation}}:|first1=has generic name (súgó) - ↑ University of Vermont: Perry's Perennial Pages
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Dicentra spectabilis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tränendes Herz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Eckehardt J. Jäger, Friedrich Ebel, Peter Hanelt, Gerd K. Müller, ed. (2008). Rothmaler Exkursionsflora von Deutschland. Band 5: Krautige Zier- und Nutzpflanzen. Berlin: Spektrum Akademischer Verlag. ISBN 978-3-8274-0918-8.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link) - Magnus Lidén, Tatsundo Fukuhara, Johan Rylander, Bengt Oxelman (1997). "Phylogeny and classification of Fumariaceae, with emphasis on Dicentra s. l., based on the plastid gene rps16 intron". Plant Systematics and Evolution. 206 (1–4): 411–420. doi:10.1007/BF00987960.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
