Nagy magánhangzócsúszás
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A nagy magánhangzócsúszás (angolul: Great Vowel Shift) az angol nyelv fejlődésének fontos eseménye volt. Körülbelül a 14.-15. században zajlott, és nagyrészt ehhez köthető, hogy a középangol nyelvből kialakult a korai modern angol, ami a mai modern angol közvetlen előzménye.
A magánhangzócsúszás[szerkesztés]
A középangol időszakban az angol nyelvet többé-kevésbé úgy ejtették, ahogyan le volt írva. A nagy magánhangzócsúszás idején az egyes magánhangzók ejtése változott, a helyesírás nem sokkal később lezajló sztenderdizációja idején azonban még erős volt a középangol hatás, ezért tér el a mai angol helyesírása jelentős mértékben a kiejtéstől.
A magánhangzócsúszást elsőként a dán Otto Jesperson tanulmányozta a 19. század végén, 20. század elején. A jelenség pontos okai nem ismertek.
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Great_Vowel_Shift című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |