Nagy László (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy László
A Szép versek sorozatban megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek sorozatban megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Élete
Született1925. július 17.
Felsőiszkáz
Elhunyt1978. január 30. (52 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiNagy Béla
Vas Erzsébet
HázastársaSzécsi Margit (h. 1952–1978)
GyermekeiNagy András (1953–2018)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)közösségi költészet, hosszúvers, műfordítás,
Első műveTűnj el fájás (versek, 1949)
Fontosabb műveiAdjon az Isten
Gyöngyszoknya
Ki viszi át a Szerelmet
Rege a tűzről és a jácintról
József Attila!
Jönnek a harangok értem
Versben bujdosó
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1950, 1953, 1955)
Kossuth-díj (1966)
Nagy László aláírása
Nagy László aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy László témájú médiaállományokat.
Szobabelső az iszkázi emlékmúzeumban

Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17.Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Pályája kezdetén F. Nagy László néven jegyezte publikációit.

Élete[szerkesztés]

A Veszprém vármegyei Felsőiszkázon született. Édesapja, Nagy Béla (18891969), elismert gazdaként különböző tisztségeket töltött be, bíró is volt. Festőnek készült. Édesanyja, Vas Erzsébet (19051995), nyárádi születésű gazdalány. A szülők 1923-ban kötöttek házasságot, s négy gyermekük született: Izabella, Mária, László és István. Testvérei közül István Kossuth- és József Attila-díjas költővé vált Ágh István néven.

Az elemi iskolát Felsőiszkázon (19311938) végezte. 1935 augusztusában csontvelőgyulladás támadta meg a lábát, többször műtötték, közben idegek sérültek meg, így élete végéig járógép használatára kényszerült. Betegsége miatt az ötödik osztályt csak 1938-ban végezhette el, kitűnő eredménnyel.

A polgári iskolába Pápán járt (1938–41), az első két évfolyamot magánúton, egy év alatt járta ki. Itt indította el a tehetséges fiút a festő-képzőművész pályán A. Tóth Sándor. 194145-ben a református kollégium kereskedelmi középiskolájában folytatta tanulmányait. 1945 júliusában érettségizett. 194546-ban Iszkázon tartózkodott.

Szécsi Margit portréja a Szép versek 1987-ből
(Csigó László felvétele)

1946 augusztusában Budapestre utazott. Az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait. 1947-ben átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, rajz szakra. Kezdtek megjelenni első versei: előbb egy diákújságban, majd 1947 decemberében a Valóságban. Bekerült Sőtér István híres Négy nemzedék című antológiájába is. 1948 nyarán eldöntötte, hogy mégis inkább költő lesz, s ősszel a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar–szociológia–filozófia szakra, majd fél év után áttért az orosz szakra, hogy Szergej Jeszenyint fordíthasson.

Már nem diákként, hanem elismert fiatal költőként kapott ösztöndíjat Bulgáriába, hogy megtanulja a nyelvet és fordítson. 1949 őszétől 1951 nyaráig közel két évet töltött Bulgáriában, s később is gyakran visszajárt.

1952. augusztus 20-án házasságot kötött Szécsi Margit (19281990) költőnővel. 1953-ban született meg András fiuk. Eleinte albérletben laktak, gyermekük a pestlőrinci anyai nagyszülőknél nevelkedett, majd Zuglóban kaptak lakást. 1953 augusztusától 1957 februárjáig a Kisdobos szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1957 elején megszűnt irodalmi állása és évekig műfordításból élt. 1959-től haláláig az Élet és Irodalom képszerkesztője, majd főmunkatársa volt.

1966-ban Kossuth-díjat kapott. Az 1960-as években néhány verseskötetéhez illusztrációkat is készített. 1975 februárjától napi rendszerességgel vezetett naplót, amely 1994-ben jelent meg Krónika töredékek címmel. Ugyanebben az évben – a költő ötvenedik születésnapjára – készült Zolnay Pál portréfilmje, melyben Kormos István és Nagy László beszélgetett.

1978. január 29-én, influenzából lábadozva részt vett felesége szerzői estjén. Másnap reggel meghalt. A halál oka: szívinfarktus. A Farkasréti temetőben temették el.

Költészete[szerkesztés]

Nagy László költészetéből már a hatvanas években több mondat, verssor vált szállóigévé. A Ki viszi át a szerelmet (1957) című versről kis túlzással azt állíthatjuk, hogy teljes egészében szállóigévé vált, a költő legismertebb műve lett. Mindössze 14 sorból áll, s szigorú komponálási elve, csattanószerű lezárása a klasszikus versformákhoz hasonló alkotói fegyelmet követel meg. A vers kérdő hangsúllyal indul, majd ez fordul állítóvá, a végső igazság kimondását ígérve. Az első hat kérdő mondat tartalma körülbelül így összegezhető: Ki teszi azt, amit én, a költő, ha meghalna, ha nincs költészet? A két lezáró mondat állítása pedig az: Ki, ha nem én, s a hozzám hasonlók! Vagyis a költői lét értelmére rákérdező vers válasza: a társadalomnak szüksége van a költőre és a művére.
– (Vasy Géza irodalomtörténész: Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet. 357. In: Vasy Géza: Pályák és művek. Szépirodalmi kiadó, Budapest, 1983)

Emlékezete[szerkesztés]

Nagy László költő és Szécsi Margit sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-34. Szervátiusz Tibor alkotása
Nagy László és Szécsi Margit emléktáblája egykori lakhelyükön
Budapest, III. kerület, Árpád fejedelem útja 66.
„Nagy Lacinak különös fénye volt. Az arcának, a tekintetének, a mosolygásának, a mozdulatainak. Ezt a fényt a feje feletti glória adta, aranyozta be vele lényét. Mint a szentekét. Mert Nagy László szent ember volt. Egyetlen mindmáig, akinek a nevét az írószövetségi választólapon szavazáskor nem húzta át senki. Ha valaki népi író-költő volt valaha is ebben az országban, hát Nagy László az volt. De én soha urbánusabb, entellektüelebb lélekkel nem találkoztam, mint ő. Lám, milyen jól megfér egyazon testben kétfajta lélek: és hogy a kétlelkűség is lehet egy, sőt három is lehet egy; miként az Atya, a Fiú, a Szentlélek is egy az Igazisten képében…” (Végh Antal)
Az emléktábla avatásán részt vettek a költő tiszteletére alakult egyesületek, a pápai Nagy László Kör, a pápai Nagy László Iskolai Alapítvány, s Pápa város vezetői is.
  • A költő szereplőként megjelenik a dr. Béres József életét és munkásságát bemutató Cseppben az élet című négyrészes televíziós filmsorozat második két folytatásában; Nagy Lászlót – aki Béres egyik leglelkesebb támogatójaként jelenik meg a filmben, sőt egy ízben elszavalja egy, Béresnek ajánlottan írott versét is – itt Trill Zsolt személyesíti meg.[2]

Művei[szerkesztés]

Verseskötetek[szerkesztés]

Nagy László és Szécsi Margit emléktáblája Budapest XIV. kerületében
Mellszobra Budapest XVIII. kerületében, a Kossuth téren. Kő Pál alkotása
  • F. Nagy László: Tünj el fájás. Versek; Hungária, Bp., 1949
  • A tüzér és a rozs. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1951
  • Gyöngyszoknya (versek, 1953)
  • A nap jegyese. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1954
  • Játék Karácsonykor (dal, 1956)
  • Rege a tűzről és a jácintról (versek, 1956)
  • A vasárnap gyönyöre; Magvető, Bp., 1956
  • Deres majális. Versek 1944–1956; Magvető, Bp., 1957
  • Ki viszi át a szerelmet (versek, 1957)
  • Búcsúzik a lovacska (1963)
  • Vállamon bárányos éggel (versek, 1964)
  • Menyegző (1964)[3]
  • Himnusz minden időben. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1965
  • Zöld Angyal (1965)
  • Arccal a tengernek. Versek. 1944–1965; ill. Kondor Béla; Szépirodalmi, Bp., 1966
  • Szólítlak, hattyú. Énekes Budai Ilonának; összeáll. Szántó Tibor; Nyomdaipari Grafikai Vállalat, Bp., 197?
  • Ég és föld. Oratórium; ill. Kondor Béla; Szépirodalmi, Bp., 1971 (Mikrokozmosz füzetek)
  • Versben bújdosó; Szépirodalmi, Bp., 1973[4]
  • Versek és versfordítások, 1-4.; Magvető, Bp., 1975
  • Válogatott versek; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1976 (30 év)
  • Csodafiú-szarvas; utószó Pomogáts Béla, ill. Kass János; Móra, Bp., 1977
  • Versek és versfordítások, 1-3.; 2., bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1978
  • Jönnek a harangok értem; összeáll. Szécsi Margit; Magvető, Bp., 1978 (versek és önéletírás)
  • Kísérlet a bánat ellen. Versek; ill. a szerző; Békés megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1978 (kéziratok, rajzok)
  • Szárny és piramis; vál, bev. Csoóri Sándor; Magyar Helikon, Bp., 1980 (versek, reprodukciók)
  • Didergő ezüstfiú. Válogatott versek; vál., utószó Bori Imre; Tankönyvkiadó Intézet, Újvidék, 1981 (Házi olvasmány 2. oszt.)
  • Nagy László legszebb versei; vál., előszó, jegyz. Kántor Lajos; Albatrosz, Bukarest, 1982
  • Himnusz minden időben; vál., bev. Farkas Árpád; Kriterion, Bukarest, 1985
  • Versek és versfordítások, 1-3.; 4. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1987
  • Csodát láttam; rajz. Tóth Aliz; Terra, Bp., 1987
  • Nagy László összegyűjtött versei; Magvető Bp., 1988
  • Inkarnáció ezüstben. Válogatott versek; vál. Görömbei András; Kortárs, Bp., 1993 (Élő klasszikusok)
  • Nagy László legszebb versei; Móra, Bp., 1995 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
  • Seb a cédruson. Összegyűjtött versek; Magvető, Bp., 1995
  • Válogatott versek; szerk., előszó Kaiser László; Talentum–Akkord, Bp., 1995 (Talentum diákkönyvtár)
  • Adjon az Isten; összeáll. Nagy András; Jövendő, Bp., 1995
  • Nagy László versei; vál., szerk. Nagy András, utószó Jánosi Zoltán; Sziget, Bp., 2001 (Sziget verseskönyvek)
  • Versek és versfordítások, 1–3.; szerk. Jánosi Zoltán; Holnap, Bp., 2004
    • 1. Összegyűjtött versek
    • 2. Versek. 1944–1977
    • 3. Bolgár népköltészet / Délszláv népköltészet / Albán népköltészet / Magyarországi cigány népköltészet / Udmurt, nyenyec, vogul, csuvas népköltészet
  • Sebő – Nagy László; grafikai kompozíciók Nagy László rajzainak és kéziratainak felhasználásával Nagy András; Helikon, Bp., 2004 (Hangzó Helikon) + CD
  • Csodafiú-szarvas; vál. Nagy András; Nagy László tollrajzai, Nagy András Nagy László-montázsai; bőv. kiad.; Magyar Napló, Bp., 2015
  • A forró szél imádata. Nagy László és Szécsi Margit egymáshoz írt versei; szerk. Nagy András, utószó Jánosi Zoltán; Magyar Napló, Bp., 2021

Próza[szerkesztés]

  • Adok nektek aranyvesszőt. Összegyűjtött prózai írások; vál., szerk. Kiss Ferenc; Magvető, Bp., 1979
  • Krónika-töredék. Nagy László naplója, 1975. február 14-től 1978. január 29-ig; sajtó alá rend. Görömbei András, ill. Nagy László; Helikon, Bp., 1994
  • Nagy László: Életem / Ágh István: Nagy László szülővilága, emlékháza; Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány, Iszkáz, 2005
  • Adok nektek aranyvesszőt. Összegyűjtött prózai írások; vál., szerk. Kiss Ferenc, bővítések vál., szerk., jegyz. kieg. Nagy András; bőv., átdolg. kiad.; Holnap, Bp., 2011

Műfordítások[szerkesztés]

  • Pausztovszkij: Mesél az erdő; ford. Galló Árpád, F. Nagy László; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1950
  • Aliger,: Zója (1950)
  • Szablyák és citerák (1953)
  • Csü Jüan: Száműzetés (1959)
  • Geo Milev: Szeptember (1959)
  • Sólymok vére. A bolgár népköltés antológiája, Fordította: Nagy László, Illusztrálta: Csillag Vera, Magvető, Budapest (1960)
  • Lamar: A hős fia (1960)
  • Darázskirály. Válogatott műfordítások 1958–1968; Magvető, Bp., 1968
  • Babérfák. Délszláv népköltészet; vál., sajtó alá rend., jegyz., képanyag összeáll. Vujicsics D. Sztoján; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1969
  • Erdőn, mezőn gyertya. A bolgár népköltés antológiája; vál., ford. Nagy László, jegyz. Bödey József, szerk. Karig Sára; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1975
  • Hriszto Botev: Kenyér vagy golyó (1970)
  • P. K. Javorov: A kék köd órájában (1970)
  • Atanasz Dalcsev: Őszi hazatérés (1974)
  • Federico García Lorca: Cigányrománcok (1976)

Nagy László által illusztrált könyvek[szerkesztés]

  • Adok nektek aranyvesszőt (összegyűjtött prózai írások, 1979)
  • Szárny és piramis (versek, rajzok, kéziratok 82 képpel 1980)
  • Kísérlet a bánat ellen (versvázlatok és rajzok a költő jegyzetfüzeteiből, 1980)
  • Kemény Géza: „A kivirágzott kéz”. Ünnepek és szertartások, szerepek és gesztusok Szécsi Margit költészetében; Nagy László tusrajzaival; Püski, Bp., 1998
  • Szécsi Margit: Vadak jegyében. Összegyűjtött versek; Nagy László rajzaival; Holnap, Bp., 2003

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Videodokumentumok[szerkesztés]

A költő nem tévedhet – Nagy László portréfilm (részlet) (1975)
  • Kormos István: Tegyük fel – amiről itt beszélgettünk, elmondtad itt a gondolataidat –, ez a film megmarad. Mit üzensz azoknak, akik száz vagy ötszáz év múlva ülnek szembe veled?
  • Nagy László: Ha lesz emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket. Emberi szellemük, ha lesz, tudatom velük, üzenem: csak ennyit tehettem értük.
    Adok nektek aranyvesszőt - Összegyűjtött prózai írások
  • A Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtárából
    • Nagy László-felvételek (196?–197?) – 50 perc –
      Tartalom:
      1. Lírai riport
      2. A Darázskirály című kötetről
      3. A mai bolgár líráról
      4. A jugoszláv líra
      5. Tamási Áronról
      6. Egry ragyogása című vers
      7. Részletek a Fabulából
      8. Adjon az isten... című vers
      9. Bevezető a Torreádorsirató című vershez, elmondja Berek Kati
    • Egy költő házaspár (196?) – 20 perc – Szécsi Margitot és Nagy Lászlót bemutatja Czine Mihály.
    • Nagy László portréfilm (1975) – 60 perc – Kormos István beszélgetése Nagy Lászlóval
    • Égi kökényfák alatt (1977) – 44 perc – Nagy László, Kormos István, Forray Tibor és Zolnay Pál korábban készült munkája alapján rendezte és fényképezte Sára Sándor. Videodokumentumok – A Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára Archiválva 2012. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Jegyzetek[szerkesztés]

    Források[szerkesztés]

    Fájl:Wikiquote-logo.svg
    A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Nagy László témában.

    További információk[szerkesztés]

    • Századfordító magyarok – Nagy László (1925–1978), nava.hu
    • Beszélgetés vele
    • Versben bujdosó – 80 kép diafilmen (1983), diafilm.osaarchivum.org
    • Ünnep a XXXVI. Nagy László Vers- és Prózamondó Találkozó, ajkaiszo.hu
    • Bori Imre: Két költő [Juhász Ferenc, Nagy László]; Forum, Novi Sad, 1967
    • Vasvári István: Nagy László; FSZEK, Bp., 1972 (Mai magyar költők. Bibliográfia)
    • Tüskés Tibor: Nagy László; Szépirodalmi, Bp., 1983 (Online elérhetőség)
    • Ágh István: Nagy László szülővilága, emlékháza; Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém, 1984
    • Égi s földi virágzás tükre. Kortársak Nagy Lászlóról; vál., szerk. Balogh Ferencné, előszó Czine Mihály; Eötvös Megyei Könyvtár–Veszprém megyei Tanács–Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, Veszprém–Bp., 1984 (Horizont közművelődési kiskönyvtár)
    • Nagy László emlékszám, Az Alföld, 1986. évi 2. száma; Debrecen, 1986
    • Dobóné Berencsi Margit: Nagy László tizenkét versének elemzése; Tankönyvkiadó, Bp., 1989
    • Dukai István: Népiség és mítosz Nagy László költészetében; Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1990 (Módszertani levelek)
    • Csurka István: Új magyar önépítés. Politikai írások és előadások. Nagy László emlékezetére; Püski–Magyar Fórum, Bp., 1991
    • Görömbei András: Nagy László költészete; Magvető, Bp., 1992
    • Vasy Géza: Nagy László tanulmányok; Mikszáth, Salgótarján, 1993 (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára)
    • Kiss Ferenc: Írások Nagy Lászlóról; Püski, Bp., 1993
    • Tarján Tamás: Nagy László tekintete. A költő – mesterek és kortársak között; General Press, Bp., 1994
    • Nagy László bibliográfia; összeáll. Maróti István, Pesti Ernő, Reguli Ernő; Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 1995
    • Vasy Géza: Nagy László; Balassi, Bp., 1995 (Kortársaink)
    • Jánosi Zoltán: Nagy László mitologikus költői világa az egyetemes és a magyar irodalomtörténet koordinátáiban; Felsőmagyarország, Miskolc, 1996
    • „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról; szerk. Tasi József; PIM, Bp., 1996 (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei)
    • Tolcsvai Nagy Gábor: Nagy László; Kalligram, Pozsony, 1998 (Tegnap és ma)
    • Havon delelő szivárvány. In memoriam Nagy László; vál., szerk., összeáll. Görömbei András; Nap, Bp., 2000 (In memoriam)
    • Jánosi Zoltán: „Szólítlak, hattyú”. Válogatott írások Nagy László életművéről; Magyar Napló–Írott Szó Alapítvány, Bp., 2006
    • Kerecsényi Zoltán: „Már itt kuksolok”. Nagy László és Pápa; Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2006 (Jókai füzetek)
    • Kerecsényi Zoltán: „Füttyentek rád, zord világ!” Hasonlóságok, párhuzamok, különbségek két egykori pápai diák: Petőfi Sándor és Nagy László életútjában, költészetében; Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2009 (Jókai füzetek)
    • Káliz Sajtos József: Ikercsillagok. Szonettkoszorú Nagy László és Csoóri Sándor köszöntésére; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2010
    • Samu Ágnes: Nagy László. Irodalmi-múzeumpedagógiai munkafüzet; Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, 2010
    • Ki viszi át a Szerelmet. A Veszprémben, Ajkán és Iszkázon 2010. szeptember 24-26-án rendezett Ki viszi át a Szerelmet-konferencia szerkesztett és bővített anyaga; szerk. Fűzfa Balázs; Savaria University Press, Szombathely, 2011 (A tizenkét legszebb magyar vers)
    • Nagy László: Ki viszi át a szerelmet [műelemzés]; Nap, Bp., 2015 (Egy vers)
    • Vasy Géza: Nagy László; Nap, Bp., 2015
    • Vállamon bárányos éggel. Írások Nagy Lászlóról; szerk. Jánosi Zoltán; Nap, Bp., 2015 (Magyar esszék)
    • Nagy László Ha lesz emberi arcuk…, youtube.com
    • Benyő Hedvig – Tóvay Nagy Péter: A tánc motívuma Nagy László költészetében. Tánctudományi Közlemények, 2013/1. sz. 45-54 . old.