Sassi Nagy Lajos
Sassi Nagy Lajos, névváltozat: Sassy, született: Nagy (Lasztomér (Nagymihály, Zemplén megye), 1867. február 5. – 1945. november 19.)[1] polgári és felső kereskedelmi iskolai tanár, igazgató.
Élete[szerkesztés]
Nagy Gábor önálló szíjgyártó és Szentmiklósi Terézia fia.[2] Iskoláit Sárospatakon és Budapesten végezte; az utóbbi helyen 1891-ben polgáriskolai tanári oklevelet nyert. 1891-től 1894-ig a homonnai polgári és középkereskedelmi iskolánál működött; 1894-től pedig a szegedi első polgári és felső kereskedelmi iskola tanára volt. 1897. július 14-én Orosházán házasságot kötött a balassagyarmati születésű Angyal Mária Annával,[3] akitől 1910-ben elvált.[4] Nyugalomba vonulása alkalmából a kormányzó a vallás- és közoktatási miniszter előterjesztésére 1929-ben a felsőkereskedelmi iskolai igazgató címet adományozta számára.[5]
Pedagógiai, nyelvészeti, szépirodalmi cikkeket és költeményeket írt a következő lapokba és folyóiratokba: Nemzeti Iskola, Magyar Nyelvőr, Zemplén, Sátoralja, Szatmár, Nagy-Károly és Vidéke, Lapok, Hazánk, Pesti Napló, Pesti Hirlap sat. Cikkei a Fővárosi Lapokban (1894. 136. sz. A magyar ujságok stilusa, 1897. 37. sz. A 25 éves Magyar Nyelvőr); a Felső Nép- és Polgáriskolai Közlönyben (1896. A «Jelenkor» három szó pályázatáról, 1898. Szózat az iskolák helyes magyarsága érdekében); a Nyelvőrben (1896. Át van fejezve); a Néptanitók Lapjában (1897. Brassai Sámuel, Vajda János, A magyar nyelv válsága, 1898. Szózat az iskolák helyes magyarsága ügyében); a Kereskedelmi Szakoktatásban (1899. Szózat iskoláink helyes magyarsága ügyében, 1900. Tóth Béla és a magyar kereskedelmi nyelv, kereskedelmi helyes magyarság).
Munkái[szerkesztés]
- Mi módon lehetne az iskolai nyelvromláson segíteni s a helyes magyarságot megvalósítani. Szeged, 1899. (Ism. Magyar Hirlap 64. sz., Polgáriskolai Közlöny 179. I.).
- A XX. század ipari népnevelői. Szeged, 1902. (Ism. Vasárnapi Ujság 25. sz.).
- Magyarország oknyomozó történelme dióhéjban, táblázatokkal s levezetésekkel ellátva érettségi, tanítóképesítő s egyéb vizsgálatra készülők számára. Szeged, Schulhof, [1903].
- Magyar irodalomtörténet dióhéjban. Táblázatokkal és levezetésekkel ellátva, érettségi, tanítóképesítő és egyéb vizsgálatra készülők számára. Szeged, 1908.
- A magyar - török - balkán gazdasági összeköttetés. Budapest, 1908.
- A turánizmus, mint nemzeti, faji és világeszme. Budapest, 1918.
- Hogyan biztosítható a magyar jövő? Budapest, Athenaeum Ny., [1923].
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kossuth Népe, 1945. november 25.
- ↑ HU BFL - XXV.1.a - 3439 - 1945
- ↑ A házasságkötés bejegyezve az orosházai állami házassági akv. 126/1897. folyószáma alatt.
- ↑ Szegedi kir. törvényszék 10233/p 1910. sz. ítélete.
- ↑ (1929. február 14.) „Címadományozás”. Pesti Napló 80 (37), 11. o. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Corvina 1902. 30. sz.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Őstörténet és nemzettudat, 1919-1931 7. fejezet - Kincses Nagy Éva: A turáni gondolat
