Nagy Imre (költő, 1817–1840)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Imre
Élete
Született1817. február 24.
Kisújszállás
Elhunyt1840. január 31. (22 évesen)
Debrecen
SírhelyDebreceni köztemető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Nagy Imre (Gulyás Imre, Kisújszállás, 1817. február 24.Debrecen, 1840. január 31.) költő, nevelő, református teológus.

Élete[szerkesztés]

Gulyás András és Sas Kata fia, 1817. március 1-jén keresztelték Kisújszálláson.[1] Az alsóbb hat osztályú gimnáziumot szülővárosában végezte; 1832-ben a debreceni kollégiumba ment, ahol Péczeli József tanár buzdítására és vezetése alatt korán kezdett az irodalommal foglalkozni. Első kísérletei (16 éves korától fogva) a Péczeli Lantjában (1834-35) jelentek meg. Legatusi minőségben Hodoson, Vajdán, Tenkén és Berekböszörményben négyszer is megfordult. Mint harmadéves filozófus 1835 elején Nagyváradra ment Szász József megyei mérnök fiai mellé nevelőnek; innét csak egy év múlva tért vissza Debrecenbe, hogy folytassa megszakított tanulmányait. 1838 júliusától 1839 februárjáig Hegyközpályiban nevelősködött Szilágyi Lajos földbirtokos házánál. Ekkor visszament Debrecenbe, és mint teológust 1839-ben a költészeti osztály tanítójává tették, de tüdőbaja miatt meg sem kezdhette működését és 1840. január 31-én meghalt Debrecenben, temetése február 2-án zajlott.[2] 1864-ben egy debreceni műkedvelő társaság márvány obeliszket állíttatott sírjára.

Árpád c. balladaszerű költeménye a Kisfaludy Társaság költői pályázatán 1840. február 1-jén az első díjat (ezüst emlékbillikomot) nyerte. Hattyúdalát a Kisfaludy Társaság február 18-ai gyűlésén mutatták be. Verseiből egy sorozatot a Kisfaludy Társaság adott ki Évlapjai I. kötetének függeléke gyanánt.[3] Az Athenaeum (1840) közölte az Árpádot és néhány versét; a Debreczeni Közlöny (1860. 47., 52. sz.) szintén kiadta pár költeményét. Kertbeny pedig (Album hundert ungarischer Dichter. Dresden, 1854) német fordításban adta ki egy versét.

Munkái[szerkesztés]

  • Nagy Imre emlékezete és versei. Buda, 1841. (Különny. a Kisfaludy Társaság Évlapjaiból).
  • Nagy Imre versei. Kiadja Nagy János. Pest, 1846.
  • Nagy Imre költeményei. Második teljesebb kiadás. Életrajzzal és jegyzetekkel ellátta Szeremley Barna. Kisujszállás, 1897.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]