Nagy Gyula (pedagógus)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Nagy Gyula | |
| Született | 1866. február 28. Debrecen |
| Elhunyt | 1948. január 15. (81 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Komlóssy Ilona |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagy Gyula (Debrecen, 1866. február 28.[1] – Debrecen, 1948. január 15.)[2] tanár, a Debreceni Református Felsőbb Leányiskola és Tanítónőképző Intézet majd a Debreceni Református Tanítónőképző Intézet igazgatója.
Élete[szerkesztés]
Nagy József csizmadia és Szikszay Zsuzsanna fiaként született, 1866. március 7-én keresztelték. Lelkészi oklevelet szerzett, majd 1893-ban a Felsőbb Leányiskola hittantanára lett. Az 1899-ben megnyílt Tanítónőképzőben is tanított, kezdetben éneket is. Itt 1905-től a neveléstan és lélektan tanára lett, vezette a tanítási gyakorlatokat is. Az Önképzőkör vezetőtanára volt. 1908-ban követte Dóczy Gedeont az intézet élén. Támogatta a két tagozat különválását, és amikor ez bekövetkezett, 1909-től 1922-ig a Tanítónőképző igazgatója lett. Modern pedagógiai felfogását tükrözi igazgatói székfoglalója, melyben a tanítónőképző végzős növendékeit a tanári kar munkatársainak nevezte a kisebbek nevelésében. Részt vett az Egyházkerület vallástanterveinek és vallástankönyveinek kidolgozásában.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A Dóczi Intézet évkönyvei
