Nagy Géza (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Géza
Született1928. augusztus 15.
Budapest
Elhunyt2001. április 12. (72 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomtörténész,
műfordító
SablonWikidataSegítség

Nagy Géza (Budapest, 1928. augusztus 15.Budapest, 2001. április 12.) magyar irodalomtörténész, műfordító.

Életútja[szerkesztés]

1952-ben szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet az ELTE-n. Pályafutása kezdetén az Európa Kiadó szerkesztője lett. 1967-től a szegedi József Attila Tudományegyetem Francia Tanszékén tanított, 19791982 között mint a tanszék vezetője. Ezt követően tudományos tanácsadóként, majd címzetes professzorként oktatott az intézményben. 1981-től az irodalomtudomány kandidátusa.

Szakterülete a 20. századi francia irodalom volt. Kutatásai során igyekezett témáit széles szellemtörténeti kontextusban vizsgálni, s egyúttal társadalmi beágyazottságukat is feltérképezni. Jellemzően ugyanezen korszak irodalmi alkotásait (Blaise Cendrars, André Malraux és mások műveit), illetve eszmetörténeti munkáit (Jean-Paul Sartre) ültette át magyarra.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Az egyedi egyetemes (Jean-Paul Sartre): Egy polgári filozófus-művész egyéni és társadalmi kalandja a XX. században, Budapest, Akadémiai, 1980.
  • A bölcselkedés dicsérete (Magyarország egy magányos,független, humán értelmiségi szemével)

Főbb műfordításai

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]