Nagy-Kurultáj

Nagy-Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlés, Bugac, 2014. augusztus 9.

A Nagy-Kurultáj elnevezés egy magyar hagyományőrző rendezvényt takar, amelyre kétévenként kerül sor. Célja a magyarság egymással és a rokon őstörténetű keleti népekkel való összefogásának erősítése, a sztyeppei lovas nomád kultúra és a keleti eredet hagyományainak ápolása. Először 2007-ben tartották a kazahsztáni Saga településen. Az első magyarországi Nagy-Kurultáj 2008-ban volt, legutóbb pedig 2019. augusztus 16–18. között rendezték meg Bugacon. A 2020. évi rendezvény a koronavírus járvány miatt elmaradt.

Előzmények

2006 szeptemberében Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus vezetésével ötfős kazak–magyar kutatócsoport több mint egy hónapos expedíció keretében járta be az észak-kazahsztáni Torgaj-vidék területét (Kosztunaj-tartomány, Dzsangeldi-megye), és a kutatás genetikai kapcsolatot mutatott ki a mai magyarság és az említett területen élő madjar törzs (ejtsd: magyar, más néven „torgaji magyarok”) között. Az eredményekről az American Journal of Physical Anthropology tudományos szakfolyóirat is beszámolt.

Bíró András Zsolt

2006 decemberében a madjarok vezetői Bíró Andrást is meghívták első közös megbeszélésükre Kazahsztánba, ahol a magyar antropológus tevékenysége hatására úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy alapítványt és a következő évben összehívják a Nagy-Kurultájt, a madjarok törzsi gyűlését (a 19. század óta először). A rendezvény fő célja az volt, hogy a Kazahsztán területén szétszóródott madjar törzsbelieket összegyűjtse néhány napra, és hagyományőrző programok révén megerősítse a kis nemzeti közösség összetartozástudatát. Az alapítvány vezetői Magyarországot is meghívták. A magyar küldöttség szervezését Biró András vállalta el, és a Baranta Hagyományos Magyar Harcművészetek Szövetségének 10 fős válogatott csapatát kérte fel arra, hogy egy Magyarország képviseletében a Madjar Nagy-Kurultájon bemutassák a magyar harci, zenei és tánchagyományt. A küldöttségbe további tagokat is bevont, többek között a Magyarok Világszövetsége képviselőjét. Miután állami támogatást nem sikerült szereznie, a csapat kiutazását a Magyarok Világszövetsége, Székesfehérvár és Dunaszerdahely városok önkormányzata, egy kassai vállalkozó, a UPC és a Front Line Magyarország Kft. támogatták.

Számos kazahsztáni támogató segítségével végül 2007. július 4-8 között a Szariözön folyó mellett fekvő Saga településen, a madjar törzsi terület központjában tartották meg a törzsi gyűlést. A rendezvényen mintegy tízezer ember vett részt. A 20 fős magyar küldöttséggel együtt lefolytatott törzsi tanácskozás mellett a program keretében sor került a hagyományos kurasz versenyre, a lófuttatásra és a magyar csapat baranta bemutatójára, esténként pedig kulturális műsorokra. A rendezvény során a muszlim vallású madjarok ünnepélyesen felavatták a „Magyarok (madjarok) Ősatyjának” szentelt mecsetet, majd megkoszorúzták legnagyobb hősük, Karcag batir síremlékét. Július 7-én a madjar törzsi vezetők és a magyar küldöttség közös testvéri szerződést fogalmazott meg, amelyet július 10-én a megyeszékhelyen, Arkalikban írtak alá a madjar vezetők és a magyarságot képviselő küldöttség tagjai. A szerződésben kijelentik, hogy a két nép tagjai a testvéri közösséget a jövőben ápolni fogják, és e hagyományt gyermekeiknek is továbbadják.

A magyar küldöttség kezdettől igen meleg fogadtatásban részesült, nemcsak a madjar törzs részéről, hanem a kazak államtól is. Június végén a három legnagyobb kazak tévé és több újság riportot közölt Bíró Andrással a genetikai vizsgálatokról. A megyeszékhelyen, Arkalikban kormányküldöttségnek kijáró díszfogadást rendeztek a magyar csapat tiszteletére, és ez a többi útba ejtett településen is folytatódott (Amangildi és Torgaj városok, Kumsik, Saga). A kazahsztáni országos médiában ott-tartózkodásának teljes időtartama alatt kiemelt helyet foglalt el a magyar küldöttség útja. A Kazak Nemzeti Televízió már Asztanába, a kazak fővárosba érkezésükkor külön riportot készített velük. Ezt követően naponta több hírösszefoglalónak is helyet adtak televíziókban, rádiókban, nyomtatott sajtóban. Az utazásról egy magyar forgatócsoport is készített dokumentumfilmet. Kazahsztánon kívül Üzbegisztánban, Oroszországban és a muzulmán országokban (pl. Szaúd-Arábia) közöltek hírösszefoglalókat a küldöttség látogatásáról. A magyarországi média az eseményről nem adott hírt.

Bíró András kezdeményezésére és szervezésében 2008. augusztus 8-10. között több mint 80 magyar hagyományőrző és kultúrcsoport részvételével tartották meg a Magyar-Madjar Nagy-Kurultájt a kunszentmiklósi Bösztörpusztán. A Kárpát-medencei magyarság és a kazahsztáni madjar törzs küldöttsége együtt emlékezett a közös múltbeli gyökerekre, Attilára, Baján kagánra, a magyar honfoglalásra és a madjar törzs hősére, Karcag batirra. A bevezető ünnepséget Kunszentmiklós polgármestere, Kazahsztán magyarországi nagykövete és a kazahsztáni madjar küldöttség vezetője nyitotta meg, majd látványos zenés élőkép és csatajelenet következett. Ezután hagyományos lakomára („Magyarok Asztala”), majd a részt vevő küldöttségek nyilvános tanácskozására került sor. A rendezvény programját a lovas és gyalogos harci és ügyességi játékok mellett a felállított jurtafalu, koncertek, táncház, népi kirakodóvásár, őstörténeti előadások, természetgyógyászati kezelések, kézműves foglalkozások és gyermekfoglalkozás színesítette. Több tízezer látogató ünnepelt együtt.

A 2008-ban szervezett Magyar–Madjar Nagy-Kurultáj Magyarország eddigi legnagyobb hagyományőrző rendezvénye volt, amelyen több mint 80 Kárpát-medencei hagyományőrző és kulturális szervezet vett részt és látta vendégül a Kazahsztánból érkező madjar küldöttséget. Olyan nemzetközi fesztivál és egyben „magyar–magyar” találkozó valósult meg, amelynek színvonala és szellemisége kizárta a magyar őstörténetkutatás „vadhajtásait”, és nem engedett teret a hiteltelenségnek, az öncélú magamutogatásnak. A rendezvényt záró tanácskozáson a Nagy-Kurultáj tanácsa úgy döntött, hogy ezentúl kétévente megrendezik az ünnepet, legközelebb tehát 2010-ben.

A Bíró András Zsolt és Varga Zoltán által létrehozott Magyar–Turán Alapítvány az összefogás jegyében egy szövetséget hívott életre, amelyhez 2009-ben több mint 30 szervezet csatlakozott a magyar hagyományőrzés összehangolása, a magyar őstörténeti kutatások segítése és a Nagy-Kurultáj szervezése céljából. A szervezők úgy döntöttek, hogy a Nagy-Kurultáj nem egy állandó helyszínen lesz, hanem bármely település számára meg kell adni a lehetőséget, hogy pályázhasson.

A következő Nagy-Kurultáj helyszínére több mint tíz település nyújtott be pályázatot, a szervezők végül a magyar lovaskultúrában és hagyományőrzésben betöltött szerepe, illetve jó megközelíthetősége alapján Bugac mellett döntöttek. Az önkormányzat hozzáállása is nagyban segítette a döntést.

2009. augusztus 23-án ugyancsak Bösztörpusztán egy újabb rendezvény is lezajlott Magyarok Országos Gyűlése majd negyedmillió résztvevővel, a Nagy-Kurultáj korábbi szervezőcsapatából kivált Magyarok Szövetsége Egyesület rendezésében. Ez a rendezvény részben hasonló összmagyar kulturális célokat tűzött ki maga elé, mint a 2009-es, azonban a rokon őskultúrájú népek képviselői közül csak az ujgur, a kazak és az oszét voltak jelen, és az esemény politikai jelleget is kapott a Szövetség politikai céljai következtében (új nemzeti alkotmány megfogalmazása és követelése az Országgyűléstől). (Ezekből később semmi sem valósult meg.) A rendezvény szervezésében a Magyar–Turán Alapítvány nem vett részt.

A 2010-es Nagy-Kurultáj előkészítése

A 2008-as magyarországi rendezvény híre Közép-Ázsiáig is eljutott, és azt eredményezte, hogy egyre több rokon, illetve kulturálisan rokon nép vette fel a kapcsolatot a szervezőkkel. 2010-ben 12 ország hagyományőrző csoportjai érkeztek a helyszínre. Az eseményen így már nemcsak a Kárpát-medence magyarsága és a kazakisztáni madjar törzs, hanem 12 ország rokon, illetve kulturálisan rokon népei is együtt ünnepeltek, s nagy létszámú hagyományőrző csoportok és delegációk érkeztek: Kazahsztánból, Üzbegisztánból, Ujgurisztánból (Kína), Törökországból, Azerbajdzsánból, Türkmenisztánból, Kirgizisztánból, Baskírföldről (Oroszországi Föderáció), Tatárföldről (Oroszországi Föderáció), Gagaúziából (Moldova) és Bulgáriából.

A 2010-es Nagy-Kurultáj eredményei

A 2010-es Nagy-Kurultáj a 2008-ban megfogalmazott elvek mentén szerveződött.

Ősök sátra

Megépült az ősök sátra, ahol a belépő saját honfoglalás kori ősével nézhetett szembe. A kegyeleti jurtában az első ismert akkori vitéz, trepanált koponyáját nézhették meg az érdeklődők és tiszteleghettek az ősök emléke előtt. A koponyáról hiteles antropológiai arcrekonstrukció készült. Ez alapján festették meg azt a képet, amely azt ábrázolja, hogyan is nézhetett ki a honfoglalás kori vitéz. A kegyeleti jurtában, amelyet egyébként a kiskunmajsai Balogh Sándor, Balogh Ákos és csapata készített, számos nagyon értékes honfoglalás kori leletet állítottak ki. Láthattak az érdeklődők még egy eredeti „In situ” honfoglalás kori lovas temetkezéses sírt, színarany kaftándíszeket, aranyozott lószerszámokat és díszeket, a kiskunfélegyházi tarsolylemezt. A kegyeleti jurtát a félegyházi Kiskun Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, a halasi Thorma József Múzeum és a Természettudományi Múzeum szakemberei rendezték be.

Táltosdob

Táltosdob

Az ünnepre készült el és a szertűznél meg is szólalt a világ legnagyobb ilyen jellegű táltosdobja. Átmérője 188 cm. A kiskunmajsai Balogh Sándor bőrösmester és csapata kifejezetten a Nagy-Kurultajra készítették. A dob keretéhez szibériai nyírfát használtak, bőréhez egy egész szarvasmarhabőrt dolgoztak ki.

Külföldi delegációk

A meghívott, genetikailag illetve kulturálisan rokon^[forrás?], hun–türk tudatú népek mindegyike elfogadta a meghívást. Sőt, magas rangú diplomáciai küldöttségeken túl népzenei és néptáncbemutatóval is készültek. A seregszemle után a vendégek aláírták a jövőbeni szövetség alapjául szolgáló szerződés lapjait.

A rendezvényen megjelentek többek között a következő országok képviselői:

Kazahsztán

• Kairat Karabayev, a Kazak Köztársaság magyarországi konzulja
• Serik Akilbayev, a kazak Országgyűlés szenátora
• Nursan Alimbay, a Kazak Központi Múzeum igazgatója
• Yerbulat Tastanov, a Kazak Tudományos Akadémia Kohászati Intézet igazgatója
• Aibolat Kushkumbayev, a Kokshetau Egyetem tanára
• Zhengis Temirkhan (madjar), a Kokshetau Egyetem történésze
• Okas Kurmanuly, az Eurázsiai Egyetem professzora
• Kulzhikan Abugaliyeva, a Kazak Akadémia Központi Könyvtár igazgatója

Kazahsztán képviseletében a TURAN zenekar mutatkozott be, archaikus kazak népzenével.

Azerbajdzsán

• Vilayat Guliyev, Azerbajdzsán rendkívüli és meghatalmazott nagykövete
• Gunay Efendiyeva, Azerbajdzsán UNESCO-képviselője
• Zaur Hasanov történész
• Nuriya Husseinova, az azeri Zenetörténeti Intézet igazgatója

Az azeri küldöttség 14-15. századi antik hangszereken játszott.

Törökország

• Musa Tasdelen, a Sakariya Egyetem tanszékvezetője
• Gülec Erskin, az Ankarai Egyetem Biológiai Intézetének igazgatója

Törökországot a Sakaria MEHTER katonazenekar képviselte.

Baskíria

• Firdaus Hisamitdinova, a Baskír Akadémia Nyelvi Intézetének igazgatója
• Rinat Muhamedovich Yusupov, a Baskír Akadémia Antropológiai Intézetének igazgatója

Bulgária

BAGATUR hagyományőrző csapat

Üzbegisztán

• Samaraddin Mustafakulov, a Szamarkandi Történeti Múzeum igazgatója
• Abduraim Iskanderov, az üzbég TURAN Szövetség elnöke
• Rustam Bakaev, a Tradicionális Birkózó Szövetség elnöke
• Shukrob Bazarov, a Horezmi Regionális Kultúrszövetség elnöke

Kirgizisztán

• Kadyrali Konkobayev, a MANAS Kirgiz Egyetem tanszékvezetője, akadémikus
• Akilbek Atabayev, a Kirgiz Világszövetség Elnöke

Türkmenisztán

• Ahmet Aziz Akaraoglu, Türkmén Lovassport Szövetség

Tatársztán

Gülnar Gabdulrahmanova, az Etnográfiai Intézet igazgatója

Ujgurisztán

• Ümit Hamit, az Európai Ujgur Szövetség alelnöke
• Nurmamat Rozahun, az Ujgur Világkongresszus titkára
• Kurban Wali régész, történész
• Halise Abdulla, a Kelet-Turkesztáni Kulturális Szövetség Európai részlege

Jakutföld

Lvova Vilena etnográfus, a jakut Kultúrszövetség alelnöke

Mongólia

a Mongol Kulturális Központ munkatársai

Az eseményről tudósított a TRT török televízió, a MIR Orosz Föderációs TV, Associated Press, MTV, DUNA TV, valamint számos más tudósító.

Távlövés

2010 tavaszán két magyar sportoló megdöntött egy, a középkor óta érvényes íjászrekordot a nyílegyenes távlövő-bajnokságon. Az íjász távlövés eddigi rekordját 1226-ban állította fel a kelet-tadzsikisztáni Sartaulban Dzsingisz kán egyik győzelme alkalmából rendezett versenyen egy Esunkhei nevű íjász. 335 aldnyi – 502,5 méter – távolságra röpítette nyílvesszejét. A teljesítményt emlékoszlopon örökítették meg, a Dzsingisz kán köve néven ismert emléket a szentpétervári Ermitázs Múzeumban őrzik. Mónus József, Grózer Csaba páros nyila 508,74 méterre szállt, 6 méterrel haladva meg a középkorból ismert rekordot.

Mónus József megígérte: a Nagy-Kurultáj tiszteletére megpróbálja megdönteni – immár saját – világrekordját. 2010. augusztus 8-án, közvetlenül a Nagy-Kurultáj szertüzének meggyújtása előtt került sor az eseményre. Hosszú előkészület és lelki ráhangolódás után röpítette ki Mónus József íjából a közönségből kiválasztott két személy kézjegyével ellátott nyílvesszőket a korábbi rekordot jelölő zászló irányába. A nyílvesszőket többen keresték, míg a szertűz lobogott, végül négyet találtak meg. Közülük pedig egy 603 méternél fúródott a földbe.

Immár a hitelesített világrekord hagyományos visszacsapó íjjal: 603 m, amit Mónus József ért el a 2010. évi Nagy-Kurultájon, Bugacon. Azóta Mónus megtoldotta rekordját 50 méterrel. 2012-ben Kína belső-mongóliai tartományának Ergun városában rendezett íjászversenyen, 653 méteres lövésével.

Páncélrekonstrukció

A hunoknak saját útjuk volt a páncélkészítés területén. Míg a szkíták a pikkelyvértet használták, a hunok lamellás szerkezetű páncélzatot fejlesztettek. Ennek a lamellás szerkezetű páncélnak működési elvét, gyártási módját kutatja Kelemen Zsolt és csapata. Megterveztek és megépítettek egy sorozat gyártható, formai kialakításában, látványában és jellegzetességében a Kárpát-medencébe a 6. és 7. században betelepülő, avar néven ismert fehér hunok leletanyagához hasonló páncélt. A rekonstrukció során számos esetben úgy kellett kikísérletezni őseink mára feledésbe merült briliáns kézműves technológiáját. A kész munka tesztelése során megdöbbenve tapasztalták őseink zsenialitását és korukat messze meghaladó fémműves technikai színvonalát. A leggyengébben épített felületek is tökéletesen ellenálltak a nyíllövéseknek, sőt a modern tűzfegyverek lövedékei sem hatolnak át még az első lemezsoron sem. A Nagy-Kurultájon öt, tetőtől talpig ilyen páncélba öltözött ló és lovas jelent meg és mutatott be harci gyakorlatokat. A felszerelés, mely a sisaktól a kengyelig minden darab korhű másolat, előállítása kb. ketmillió forint (2011-es áron).

Szertűz

A szert Sólyomfi Nagy Zoltán tartotta. Őt Karaul még életében avatta őrzővé. A körben helyet kapott valamennyi testvérnép, továbbá a japán küldött. Mindegyikük egy-egy fahasábot tett a tűzbe, az életfa alá pedig az elcsatolt magyar területek (Őrvidék, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék) földjéből került egy-egy jelképes adag. A szertűz végén a küldöttek megszavazták, hogy a következő Nagy-Kurultáj 2012-ben legyen újra magyar földön.

Lezsák Sándor, mint az Országgyűlés alelnöke, elvállalta a Nagy-Kurultáj védnöki tisztét.

A magyar–Turán Alapítvány 2011-ben megrendezte az első Ősök Napja ünnepet, és kezdeményezte a hivatalos magyar ünneprendbe történő bevezetését.

A 2014-es Nagy-Kurultáj

• 
  A küzdőtér bejárata
• 
  Küzdőtér
• 
• 
• 
  Nemzetek zászlói

Kapcsolódó szócikkek

• Turanizmus
• Magyar őstörténet

Források

• A Nagy-Kurultáj honlapja
• Új Magyarország Vidékfejlesztési Program honlapja
• A nemzet képes méltóságban együtt ünnepelni Archiválva 2010. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben A Magyar Nemzet cikke (2009.08.19.)
• Magyarországi Magyar-Madjar Találkozó
• Magyar-Madjar Nagy-Kurultaj 2008 A Hírösindex cikke képgalériával (Archiválva 2008. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben., galéria nélkül)
• Nagy-Kurultáj kontra Magyarok Szövetsége
• [1]

További információk

• A Magyar–Turán Alapítvány honlapja
• Az ősök Napja honlapja