Nadezsda bolgár hercegnő
Nadezsda hercegnő | |
Nadezsda, Württemberg hercegnéje | |
Született | 1899. január 30. Szófia; Bulgária |
Elhunyt | 1958. február 15. (59 évesen) Stuttgart; Németország |
Állampolgársága | Bolgár Királyság |
Házastársa | Albrecht Eugen of Württemberg (1924. január 24. – )[1] |
Gyermekei |
|
Szülei | Mária Lujza bolgár fejedelemné I. Ferdinánd bolgár cár |
Sírhelye | Altshausen |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadezsda hercegnő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nadezsda bolgár hercegnő, férjezett Nadezsda württembergi hercegné (bolgárul: Надежда, княгиня на България, németül: Herzogin Nadeschda von Württemberg, teljes nevén Надежда Клементина Мария Пия Мажелла, magyaros átírásban Nadezsda Klementina Marija Pija Mazsella; Szófia, 1899. január 30. – Stuttgart, 1958. február 15.) bolgár hercegnő, házassága révén württembergi hercegné.
Élete
[szerkesztés]Nadezsda hercegnő 1898-ban látott napvilágot I. Ferdinánd bolgár cár és Mária Lujza Bourbon–pármai hercegnő második leányaként, egyben negyedik gyermekeként. Testvéreihez hasonlóan a katolikus hitre keresztelték, noha a bolgár államvallás az ortodox kereszténység volt. Édesanyja belehalt a szülésébe, így a hercegnő kisgyermekként nagyon közel került egyetlen nővéréhez, Eudoxia hercegnőhöz. A szoros kapcsolat kettejük között egy életen át kitartott.
1908-ban I. Ferdinánd cár új feleséget választott magának Eleonóra reuss–köstritzi hercegnő személyében. Eleonóra cárné teljes mértékben magára vállalta mostohagyermekei oktatását és gondozását, gyorsan betöltve az anyai szerepet a gyermekek életében. Mostohaanyája puritán elveinek megfelelően Eudoxia és Nadezsda hercegnők szigorú, viszont alapos és magas színvonalú oktatásban részesültek. Eleonóra cárné a Vöröskereszt aktív támogatójaként a hercegnőket is jótékonykodásra buzdította, a nővérek érdekeltek voltak több bulgáriai segélyszervezetben is.
1918. október 3-án a hercegnő édesapját elhibázott politikája miatt lemondatták a trónról fia javára. Az uralkodó és három kisebb gyermeke németországi száműzetésbe kényszerültek. Az uralkodócsalád ősi birtokain, Coburg városában telepedtek le; 1922-ben Eudoxia és Nadezsda hercegnők bátyjuk engedélyével visszatérhettek szülőföldjükre. Nadezsda hercegnő két évvel később ismét elhagyta hazáját, amikor a németországi tartózkodása alatt megismert Albrecht Eugén württembergi herceg megkérte a kezét. Albrecht Eugén herceg (1895–1954) a württembergi trónigénylő Albrecht herceg és Habsburg–Lotaringiai Margit Zsófia osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő második fia volt. Albrecht Eugén herceg és Nadezsda hercegnő kapcsolatából öt gyermek született:
- Ferdinánd Eugén herceg (1925–)
- Margit Lujza hercegnő (1928–), nőül ment François Luce de Chevigny várgrófhoz
- Eugén Eberhard herceg (1930–), nőül vette Alexandra osztrák főhercegnőt, magyar és cseh királyi hercegnőt, Ilona román királyi hercegnő és Antal Ferenc osztrák főherceg leányát.
- Sándor Eugén herceg (1933–)
- Zsófia Eudoxia hercegnő (1937–), nőül ment Antonio Manuel Roxo de Ramos-Bandierához.
Albrecht Eugén herceg és Nadezsda hercegnő a hitleri éveket nehezen vészelték át, a náci vezetés folyamatosan zaklatta a családot támogatásuk megszerzéséért. A második világháború végén a hercegnő unokaöccsét, II. Simeon bolgár cárt a szovjetek elűzték trónjáról, Eudoxia hercegnőt megkínozták. A bolgár cári család egyiptomi száműzetésbe kényszerült; Nadezsda hercegnő és férje rendszeresen nyújtottak anyagi segítséget nekik. Az olasz király halála után a cári család szétszóródott, Eudoxia hercegnő húga közelébe költözött.
Nadezsda bolgár hercegnő és württembergi hercegné 1958. február 15-én hunyt el Stuttgart városában, négy évvel férje halálát követően.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ p11076.htm#i110757, 2020. augusztus 7.
Források
[szerkesztés]- Boulay, Cyrille: Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről; Magyar Könyvklub; ISBN 963-547-931-X; 68–73. oldal
- Aronson, Theo: Crowns in conflict: the triumph and the tragedy of European monarchy, 1910–1918; John Murray Publishers, London, 1986; ISBN 0-7195-4279-0
- Groueff, Stephane: Crown of Thorns; Lanham MD. and London, 1987; ISBN 0-8191-5778-3
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Életrajzi adatok
- Életrajza (bolgárul)
- Képek, érdekességek Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)