Névlista

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névlista alatt olyan listát értünk, amelyen személyek nevei találhatóak, a gyakorlatban általában elérhetőségeikkel és/vagy személyes adataikkal együtt.

Fogalma[szerkesztés]

A köznyelv névlistának nevezi a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatokat tartalmazó listákat. Ilyen listákat évtizedek óta használnak, főleg a kereskedelemben, amelyeken általában üzleti partnerek, hirdetések lehetséges célpontjainak nevei és elérhetőségei (esetleg demográfiai adatai) találhatóak. Névlisták segítségével indítják el a direkt marketing üzenteket.

Kritikák[szerkesztés]

A 2010-es években több alkalommal is a közbeszédbe került a különben egyértelmű, de amúgy csak szakmai körökben használt kifejezés, mivel többször merült fel személyes adatokkal visszaélés, illetve jogosulatlan adatgyűjtés, például az úgynevezett HÖK-lista[1] vagy a Kubatov-lista[2] esetében. Nemegyszer a listázás a második és harmadik Orbán-kormány érdekköreinek tevékenységéhez volt köthető.

A névlistákon található egyéb adatok birtoklása és használata (az adatok típusától függően) jogi aggályokat is felvethet, például személyes adatokkal való visszaélés gyanúját.[forrás?]

A feltöltős SIM-kártyákkal kapcsolatos 2016–2017-es botrányok keretében többször is felmerült, hogy a nepperek az úgynevezett „anonim” SIM-kártyákat jogosulatlanul begyűjtött személyes adatok felhasználásával regisztrálták.

Jogi szabályozása Magyarországon[szerkesztés]

A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről a többször módosított 1995. évi CXIX. törvény rendelkezik.

Források[szerkesztés]

  • 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről

Jegyzetek[szerkesztés]