Némethy Károly (tanító)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Némethy Károly (Pest, 1830. január 3.Arad, 1894. november 21.) községi tanító.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit 1848-ban az evangélikus gimnáziumban végezte. A szabadságharcban mint honvédhadnagy vett részt. A fegyverletétel után a Wasa-ezredbe soroztatott, ahonnét, miután számtiszti rangfokozatot nyert, két évi és öt hónapi szolgálat után elbocsáttatott. 1853-tól 1857. szeptemberig nevelő volt Freundnál, Magyarkanizsán, 1857. október 1-től 1858. szeptember végéig Aradszentmártonban Mittlernél. Ezután Aradra költözött, ahol 1868. szeptember végéig a Rotter-féle reáliskolában és a Heeger-féle leánynevelőintézetben mint szaktanár és előkelő családoknál mint a francia, angol és német nyelv tanára működött. A francia nyelvet azon kívül az aradi gimnáziumban és polgári iskolában is tanította. 1868-ban az aradi községi elemi iskola IV. osztályában tanítónak választatott, ahol élete végéig működött. 1883. október 1-től az aradvidéki tanítóegylet és az aradvárosi községi tanító-testületek 30 évi tanítói működésének jubileumát ünnepelték. Az aradi honvédegyletnél tíz évig és az első aradi önkéntes polgári tűzoltókarnál öt évig mint titkár szolgált. Az aradvidéki tanítóegylet elnöke volt.

Írásai[szerkesztés]

Regényei és beszélyei sat. az Alföldben (1869. Bolszky László kalandjai, regény, beszély Achard után franciából ford., 1870. Egy ifjú hölgy regénye, franciából, Marie Antoinette, jellemrajz, németből, 1873. A természettudományok tanítása az elemi iskolában és azok tanítási módszere, felolvasás, 1880. Donna Syréne regény, franciából, 1881. Beszély németből. 100, 000 frank, regény németből, A Krisztuskép, regény németből, 1883. A grófné ballépése, regény fr.. A honvéd, rajz, Az iskolai takarékpénztárakról, Az énektanításról. Emlékbeszédei; 1879., 1880. és 1883. okt. 6. az aradi 13 vértanu kivégzési helyén, 1881. febr. 8. Aradvárosában 1849. febr. 8. vívott utczai harcz emlékére a sétatéri szobor előtt, 1881. és 1882. márcz. 15. a városház dísztermében, szintén megjelentek az Alföldben, az Arad és Vidékében és az Arader Zeitungban; az Alföld rendes tudósítója is volt); a Fővárosi Lapokban (1870. Velasquez és Murillo, francziából); a Tanügyi Közlönyben. (Iskolai jellemrajzok, felolvasás, 1879. A tanítónők alkalmazásáról).

Munkái[szerkesztés]

  • A párbaj. Regény. Arad, 1884. (Előbb az Alföldben).
  • Az első aradi önkéntes polgári tűzoltókarnak félszázados működése 1834-1884. Arad, 1885.
  • Arad város tanügyi története. Aradmegye tanügyét tárgyaló függelékkel. Arad, 1890. Két kötet. (A város költségén nyomatott).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Szőllőssy Károly, Aradmegye népoktatási intézeteinek Névtára. Arad, 1879. 46. old.
  • Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. III. 72. old.