Németh Antal (pedagógus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Németh Antal
Született 1838. január 17.
Bejcgyertyános
Elhunyt 1902. január 21. (64 évesen)
Győr
Foglalkozása pedagógus

Bejczi Németh Antal (Bejc, 1838. január 17.Győr, 1902. január 21.) bölcseleti doktor, királyi tanácsos, tankerületi főigazgató.

Életpályája[szerkesztés]

Németh János tanító és Balogh Terézia fia. Apját korán elveszítette, s csak nagy nélkülözések közt végezhette gimnáziumi tanulmányait Szombathelyt, Győrött, Nagyszombatban és Esztergomban. A tanári pályára készült, ezért a pesti egyetemen a bölcseleti fakultásra iratkozott be, és letette a tanári vizsgát. Első alkalmazást 1860. december 18-án kapott mint helyettes tanár a budai főreáliskolánál, ahol 1861. április 1-ig működött. Ekkor ugyanott a főgimnáziumhoz került, ahol a latin nyelvet és mennyiségtant adta elő. November 1-jén Pozsonyba helyezték át főgimnáziumi helyettes tanárnak, ahol 1864-ben tanári oklevelet nyervén, május 27-én rendes tanárrá nevezeték ki, 1868-ban a magyar kormány is elismerte. Pozsonyi tanárkodása alatt szerezte meg a bölcseletdoktori oklevelet. 1872. július 27-én Győr-, Esztergom- és Komárom megyék tanfelügyelőjévé nevezték ki. Pozsony város tanácsának tagja volt és távozása után, 1878. március 17-én Győr tankerületi középiskolai főigazgatóvá nevezték ki, majd újra megválasztották Pozsony városi képviseletének tagjává; továbbá kinevezték a pozsonyi állami tanítónőképzőintézet igazgatótanácsának tagjává, 1879-ben pedig alelnökévé. Az Esztergom vármegyei tanítótestület tiszteletbeli tagja, a Komárom vármegyeinek pedig elnöke volt. A közoktatásügyben szerzett érdemeiért királyi tanácsosi címet kapott, és a török császári Medjidie-rendet is elnyerte. 1894-ben Bejczi előnévvel magyar nemességet kapott. Ő alapította meg az országos egészségi egyesület győri fiókját, amelyben a győrvárosi orvosok és tanárok terjesztették s népszerűsítették az egészségtant. A Szent István Társulat irodalmi osztályának választmányi tagja volt.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei a Tanodai Lapokban, melynek főmunkatársa volt (A családi kör, mint a nevelés főtényezője, Egyház és iskola, A franczia tanügy rövid története, Ki-é az iskola, Nevelészeti bizalmas levelek, Körültekintés a tanügy terén, Még egyszer az Epitome Historiae Sacrae, A németországi tanítók helyzetének multjáról, Az olvasmányok befolyása az ifjú emberre, A pozsonyi k. gymnasium rövid története, A színházak befolyása az ifjúságra, Halászatok a nevelés és tanirodalom terén, A magyar közoktatás ügyében, Néhány észrevétel a közoktatási tervek körül, Néhány őszinte észrevétel a hazai tanügy körül, Néhány szó a tanítói hivatal örömeiről, Pozsonyi levelek, A pozsonyi főgymnasium Értesítvénye, Egyéni nézetek a tanügy jövő szervezéséhez, A népnevelés sarkalatos kellékei, Tett-e az egyház valamit az emberiség és tudományokért, Töredékes észrevételek a felállítandó lyceumok szervezeti javaslata fölött sat.); közgazdasági és tárcacikkeket írt a Pozsonyvidéki Lapokba és a győri helyi lapokba, a Győri Közlönybe (1883. 101. sz. Méry Etel irodalmi munkássága sat.); a hazai és külföldi pedagógiai lapokba szintén írt cikkeket.

Munkái[szerkesztés]

  • Beszéde (tartotta máj. 23. 1861.) Pest, 1861
  • Versus memoriales Em. Alvári de generibus nominum. Magyar és német értelmezéssel a tanuló ifjúság számára. Pest, 1862 (3. kiadás. Pest, 1867)
  • Versus memoriales Em. Alvári de praeteritis et supinis verborum. Magyar és német értelmezéssel. Pest, 1864 (2. kiadás)
  • Viszonyok és arányok s az ezeken alapuló számolások. A gyakorlati életre alkalmazva. Pozsony, 1865
  • Történelmi zsebszótár, bővítve az 1848-49. események színhelyeivel. Pest, 1867 (2. bőv. és jav. kiadás. Győr, 1883)
  • Sokrates. Bölcsészeti dolgozat. Pozsony, 1869
  • Etwas über unser Schulwesen, Pozsony, 1871
  • A pozsonyi elemi iskolák. Pozsony, 1872
  • Mikor remélhetjük népnevelésünk előmenetelét? Pozsony, 1872
  • Esztergommegye tanügyi állapota az 1871-73. iskola évben. Pozsony, 1873
  • Komárommegye tanügyi állapota 1869-1872-ben. Esztergom, 1873
  • Esztergommegye tanügyi állapota és Esztergom város elemi iskolái 1874-ben. Esztergom, 1875
  • Esztergommegyei népiskolák és némely közművelődési mozzanat 1875-ben Esztergom, 1875
  • Érzelmek és ezek nevelése. Pozsony, 1875 (2. bőv. kiadás. Győr, 1879)
  • Komárommegye népiskolái 1873-ban. Esztergom, 1875
  • Az öngyilkosságról. Esztergom (1876)
  • Lázadás Kairóban. Történeti elbeszélés Bonaparte egyiptomi hadjáratából Kletke Gy. után németből szabadon átdolgozta. Győr, 1880 (Gross Magyar ifjúsági Könyvtára 2.)
  • Iránydolgozatok. Győr, 1878
  • Magyar-latin- és latin-magyar zsebszótár. Győr, 1882
  • Zsebkönyv Magyarország tanulói számára 1883-84. naptári függelékkel. Győr, 1883
  • Magyar-német és német-magyar zsebszótár. Győr, 1885, két rész (Csemez Józseffel együtt. 2. jav. és bőv. kiadás. Győr, 1892–93)
  • Zsebkönyv gymnasiumi és reáliskolai tanulók számára. Rövid kivonat a természettan-, vegytan- és mennyiségtanból, magyar, latin, görög, német, franczia, olasz, angol és spanyol irodalomtörténetből, az egyház- és műtörténetből, világ- és magyar történelemből, a természetrajz- és földrajzból sat. Budapest, 1855
  • Szabályrendeletek, utasítások és felhívások. Győr, 1888 (2. kiadás, 3. bőv. összeállítás: Betűsoros tájékoztató a középiskolai rendeletek, szabályzatok, utasítások között. Budapest, 1898. cz.)
  • Alkalmi beszédek és toasztok prózában és versben. Győr, 1890
  • Promemoria semper iucunda. József Ágost főherczeg érettségi vizsgálata Pannonhalmán. Győr, 1890
  • A győri orsolyiták új elemi iskolája és a zárda története. Emléklap. Győr, 1892
  • Emléklapok, tanügyi beszédek. Győr, 1893
  • Titus diadalmenete. Győr, 1895
  • A gladiator. Győr, 1895
  • A középiskolák történeti fejlődésének rövid vázlata. Győr, 1895
  • A győri elemi iskolák egészségügye. Győr, 1895
  • A keresztény nevelés alapelvei. Győr, 1895
  • A magyar nők a történelemben. Győr, 1896
  • Három tanügyi előterjesztés 1882- és 1894-ből. Győr, 1896

Felolvasásokat tartott Győrött és Sopronban: Az idegességről, Az emberi kor tartamáról, A kuruc költészetről.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Életutak. Sárvár és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Szerk. Sulyokné Matócza Eleonóra. Sárvár, Sylvester Könyvtár, 1993.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.