Négysánc-verseny
A Négysánc-verseny (németül: Vierschanzentournee) egy önállóan is értékelt síugró versenysorozat, mely a Síugró-világkupa részeként kerül lebonyolításra. Négy versenyből áll, melyeket a verseny kezdete, 1952 óta mindig ugyanazon a két-két német és osztrák síugrósáncon tartanak meg. Néhány kivételtől eltekintve a versenyhelyszínek sorrendje is állandó: Oberstdorf, Garmisch-Partenkirchen, Innsbruck és Bischofshofen. Ugyancsak állandó hagyomány a versenyek időpontja, melyek mindig a karácsony utáni napoktól vízkereszt napjáig tartanak.
A négysánc-verseny győztese az a versenyző, aki az adott évben a négy versenyen összesen a legtöbb pontot éri el. Miközben tehát a világkupában a helyezések szerint kapnak a versenyzők pontokat, a négysánc-verseny összesítésébe a versenypontok kerülnek be. (Mivel a négy verseny a világkupa része is, oda az ottani szokások szerint kapnak pontokat az eredmények alapján a versenyzők.) A 2005–06-os verseny végén a finn Janne Ahonen és a cseh Jakub Janda pontosan azonos összesített pontszámot ért el, így holtversenyben győztek mindketten. Különleges eredményt ért el a 2001–02-es versenyen a német Sven Hannawald, a versenysorozat történetében először mind a négy versenyt megnyerte egyazon évben. Ezt a bravúrt ismételte meg Kamill Stoch 2017-18-as, majd pedig Kobajasi Rjójú 2018-2019-es évadok versenyeiben.
A négy sánc[szerkesztés]
| Időpont | Kép | Helyszín | Sánc neve | K-pont | Hill size | Sáncrekord |
|---|---|---|---|---|---|---|
| december 29. vagy 30. | 
|
 Oberstdorf, Németország
|
Schattenbergschanze | K-120 | HS 137 | 143,5 m (2003) Sigurd Pettersen
|
| január 1. | 
|
Garmisch-Partenkirchen, Németország
|
Große Olympiaschanze | K-125 | HS 140 | 144 m (2021) Dawid Kubacki
|
| január 3. vagy 4. | 
|
 Innsbruck, Ausztria
|
Bergiselschanze | K-120 | HS 130 | 138,0 m (2015) Michael Hayböck[1]
|
| január 6. | 
|
Bischofshofen, Ausztria
|
Paul-Außerleitner-Schanze | K-125 | HS 140 | 144,5 m (2017) Andreas Wellinger
|
Hagyományosan a torna a következő sorrendben látogatja a helyszíneket: Oberstdorf, Garmisch-Partenkirchen, Innsbruck, Bischofshofen, ez alól csak az alábbi kivételek voltak:
- 1952–53: Garmisch-Partenkirchen volt az első és Oberstdorf a második verseny.
- 1956–57, 1961–62, 1962–63: Innsbruck volt a második és Garmisch-Partenkirchen a harmadik verseny.
- 1971–72: Innsbruck volt az első és Oberstdorf a harmadik verseny.
- 2007–08, 2021–22: Az innsbrucki verseny a rossz időjárás miatt elmaradt, helyette egy második bischofshofeni versenyt rendeztek.
Párbajok az első körben[szerkesztés]
A négysánc-versenyek sajátossága az 1996–97-es versenytől bevezetett szisztéma. A hagyományos világkupaversenyekkel ellentétben, ahol a kvalifikációból a versenyre jutott 50 versenyző a leggyengébb összetett világkupa-helyezésű versenyzőtől a legjobbig haladva sorban ugrik, a négysánc-versenyek első sorozatában a versenyzők párokba vannak állítva, akik egymás ellen versenyeznek. A kvalifikációban elért eredmények alapján sorrendbe állított 50 versenyző közül először a 26. és 25. versenyző ugrik, majd a 27. és a 24., utána a 28. és a 23., és így tovább. Minden párbaj győztese bejut a második sorozatra, rajtuk kívül a vesztesek közül az 5 legjobb eredményt elért versenyző szintén folytathatja. A második sorozat már hagyományosan, az első sorozat eredményei alapján a legrosszabbtól a legjobbig haladva zajlik.
A rendszer hátránya, hogy akár az első sorozat 12. legjobb eredményével is kieshet versenyző (ha elveszíti a párbaját és rajta kívül még öt párban ugrik jobbat a vesztes is) és eközben továbbjuthat a 49. (amennyiben az ő ellenfele ugrotta a legrosszabbat). Ilyen helyzetek azonban nagyon ritkán fordulnak elő. A rendszer előnye, hogy izgalmasabbá teszi az első sorozatot a nézők számára, és izgalmasabbá teszi a kvalifikációt is, ahol nem elég bármilyen eredménnyel bekerülni a legjobb 50 közé, hanem az határozza meg a verseny első sorozatának menetét. Más világkupaversenyekhez hasonlóan a világkupa összetett sorrendjében az első 10 helyen álló versenyző itt is automatikusan részt vehet a versenyen, tehát kihagyhatják a kvalifikációt. Ebben az esetben azonban ők minősülnek a legrosszabb selejtezős eredményű versenyzővé, így a legjobbakkal ugranak a párbajban. Szintén előnye ennek a megrendezésnek, hogy a hirtelen változó időjárási körülmények kevésbé befolyásolják a verseny menetét, mint a hagyományos szisztémánál. Az egymás ellen versenyző párok közel azonos feltétel mellett ugorhatnak.
Amennyiben az időjárás (vagy egyéb okok miatt) a kvalifikációt nem tudják a versenyt megelőző napon lebonyolítani, és az a verseny napjára kerül, a szabályok értelmében elmarad a párbaj és a hagyományos rend szerint rendezik a verseny első fordulóját. A 2007–2008-as négysánc-versenyen például az oberstdorfi verseny kivételével minden sáncnál így jártak el.
Győztesek[szerkesztés]
| * | Mind a négy versenyt megnyerte |
Rekordok[szerkesztés]
Grand slam[szerkesztés]
Győzelem mind a négy helyszínen egy szezonban[szerkesztés]
Győzelem mind a négy helyszínen a pályafutás alatt[szerkesztés]
Helmut Recknagel
Veikko Kankkonen
Bjørn Wirkola
Hubert Neuper- Matti Nykänen
- Jens Weißflog
- Janne Ahonen
- Gregor Schlierenzauer
- Halvor Egner Granerud
Összetett eredmény[szerkesztés]
Legtöbb összetett győzelem versenyzőnként[szerkesztés]
| Helyezés | Versenyző | Győzelmek | Győztes évek |
|---|---|---|---|
| 1. |  Janne Ahonen
|
5 | 1998–99, 2002–03, 2004–05, 2005–06, 2007–08 |
| 2. |   Jens Weißflog
|
4 | 1983–84, 1984–85, 1990–91, 1995–96 |
| 3. | Helmut Recknagel
|
3 | 1957–58, 1958–59, 1960–61 |
 Bjørn Wirkola
|
1966–67, 1967–68, 1968–69 | ||
 Kamil Stoch
|
2016–17, 2017–18, 2020–21 |
Összetett győzelmek országonként[szerkesztés]
1 Ideértve az NDK eredményeit is.
2 Ideértve Csehszlovákia eredményeit is.
Versenyek[szerkesztés]
Legtöbb sáncgyőzelem versenyzőnként[szerkesztés]
(A táblázatban az összetettben is győztes versenyzők eltérő háttérszínnel vannak kiemelve.)
| Helyezés | Versenyző | Győzelmek | Obertstdorf | Garmisch- Partenkirchen |
Innsbruck | Bischofshofen |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Jens Weißflog
|
10 | 2 | 4 | 1 | 3 |
| Bjørn Wirkola
|
1 | 3 | 3 | 3 | ||
| 3. | Janne Ahonen
|
9 | 2 | 2 | 2 | 3 |
 Gregor Schlierenzauer
|
2 | 3 | 2 | 2 | ||
| 5. |  Kobajasi Rjójú
|
8 | 3 | 2 | 1 | 2 |
| 6. | Matti Nykänen
|
7 | 1 | 2 | 3 | 1 |
| Kamil Stoch
|
1 | 1 | 2 | 3 | ||
| 8. | Sven Hannawald
|
6 | 2 | 1 | 1 | 2 |
| Helmut Recknagel
|
1 | 1 | 2 | 2 | ||
| 10. | Funaki Kazujosi
|
5 | 1 | 1 | 3 | – |
| Andreas Goldberger
|
– | – | 3 | 2 | ||
| Thomas Morgenstern
|
2 | – | 1 | 2 | ||
| 13. | Jochen Danneberg
|
4 | 1 | 2 | 1 | – |
| Toni Innauer
|
2 | 1 | – | 1 | ||
| Anders Jacobsen
|
1 | 2 | 1 | – | ||
| Veikko Kankkonen
|
1 | 1 | 1 | 1 | ||
| Hubert Neuper
|
1 | 1 | 1 | 1 | ||
 Jiří Raška
|
– | 1 | – | 3 | ||
| Martin Schmitt
|
3 | 1 | – | – | ||
| Dieter Thoma
|
3 | – | – | 1 | ||
| Andreas Widhölzl
|
– | 1 | 1 | 2 | ||
| 22. |  Simon Ammann
|
3 | 2 | 1 | – | – |
| Olaf Bjørnstad
|
1 | 1 | 1 | – | ||
| Max Bolkart
|
1 | 1 | 1 | – | ||
| Willi Egger
|
– | 1 | 1 | 1 | ||
| Toralf Engan
|
1 | 1 | 1 | – | ||
| Andreas Felder
|
– | 2 | – | 1 | ||
| Kaszai Noriaki
|
– | 2 | 1 | – | ||
| Kaszaja Jukio
|
1 | 1 | 1 | – | ||
| Eino Kirjonen
|
2 | – | – | 1 | ||
| Wolfgang Loitzl
|
– | 1 | 1 | 1 | ||
| Ingolf Mork
|
1 | 1 | – | 1 | ||
| Dieter Neuendorf
|
2 | – | 1 | – | ||
| Toni Nieminen
|
1 | – | 1 | 1 | ||
| Sigurd Pettersen
|
1 | 1 | – | 1 | ||
 Peter Prevc
|
– | 1 | 1 | 1 | ||
| Karl Schnabl
|
– | 1 | 1 | 1 |
Sáncgyőzelmek országonként[szerkesztés]
| Helyezés | Ország | Győzelmek száma | Győztes versenyzők száma |
|---|---|---|---|
| 1. | Ausztria
|
61 | 24 |
| 2. | Németország
|
55 | 21 |
| ebből NDK
|
29 | 12 | |
| 3. | Finnország
|
45 | 20 |
| 4. | Norvégia
|
44 | 20 |
| 5. | Japán
|
14 | 3 |
| 6. | Csehország
|
11 | 7 |
| ebből Csehszlovákia
|
10 | 6 | |
| 7. |  Szovjetunió
|
10 | 7 |
| 8. | Szlovénia
|
7 | 4 |
ebből  Jugoszlávia
|
1 | 1 | |
| 9. | Svájc
|
6 | 2 |
| 10. |  Kanada
|
2 | 1 |
| Lengyelország
|
1 | ||
| 12. |  Egyesült Államok
|
1 | 1 |
 Svédország
|
1 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Germany's Freitag wins 3rd stop of 4 Hills Tour (angol nyelven). Yahoo Sports, 2015. január 4. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
Források[szerkesztés]
- http://vierschanzentournee.com (németül)