Négylevelű mételyfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Négylevelű mételyfű
Marsilea quadrifolia kz2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Pterydophyta
Osztály: Valódi páfrányok (Polypodiopsida)
Rend: Rucaörömpáfrányok (Salviniales)
Család: Mételyfűfélék (Marsileaceae)
Nemzetség: Mételyfű (Marsilea)
Tudományos név
Marsilea quadrifolia
(L.)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Négylevelű mételyfű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Négylevelű mételyfű témájú médiaállományokat és Négylevelű mételyfű témájú kategóriát.

A négylevelű mételyfű vagy herelevelű mételyfű (Marsilea quadrifolia) a mételyfűfélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, négylevelű lóherére emlékeztető vízi páfrányfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Négylevelű mételyfű (lent) és borsókás sárgolyó (fent), 1885

A négylevelű mételyfű 10-20 cm (mélyebb vízben akár 50 cm) magas, évelő vízinövény. Vékony, elágazó, cipőfűzőre emlékeztető rizómája van, ebből nőnek ki vékony, hosszú nyeleken csupasz levelei, amelyek négyesével helyezkednek el és négylevelű lóherére emlékeztetnek. A 3-4 cm átmérőjű levelek a víz felszínén vagy abból kiemelkedve találhatóak. A harasztok között egyedülálló módon levelei éjszakára összezárulnak.

A spóratermő barna, bab alakú, 3-6 mm-es sporokarpiumok a levelek hónaljában őszre fejlődnek ki. Spórái szeptember-októberben érnek.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Közép- és Dél-Európában (főleg a Loire, a és a Duna mentén), Kelet-Ázsiában (Kína, Japán, Banglades, Laosz, Kambodzsa) és Észak-Amerikában fordul elő; utóbbi helyre 1860 körül hurcolták be.

Magyarországon az Alföldön (Dunamenti-síkság, Tiszántúl, Észak-Alföld) található meg. Korábban gyakori volt, a folyószabályozások után ritkult meg. Legnagyobb állománya az Észak-Alföld egy holtágánál él.

Sekély álló- vagy folyóvizekben, mocsarakban, iszaptársulásokban, rizskultúrákban él. A meszes talajt kedveli. Más, agresszívabb vízinövények kiszoríthatják, új termőhelyre nehezen jut át.

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Jelentősége[szerkesztés]

Azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségben terem éhínségek idején megették, keményítőtartalmú spóráit összetörve lisztbe keverték. Leveleinek nedve vizelethajtó és lázcsillapító hatású és kígyómarást és tályogokat is kezeltek vele. Kerti tavakban vagy akváriumokban dísznövényként termesztik.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]