Nátrium-tiocianát
| Nátrium-tiocianát | |||
 | |||
| |||
 | |||
| IUPAC-név | nátrium-tiocianát | ||
| Más nevek | nátrium-rodanid nátrium-szulfocianát nátrium-szulfocianid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 540-72-7 | ||
| PubChem | 516871 | ||
| ChemSpider | 10443 | ||
| EINECS-szám | 208-754-4 | ||
| ChEBI | 30952 | ||
| RTECS szám | XL2275000 | ||
| SMILES | [Na+].[S-]C#N | ||
| InChI | 1S/CHNS.Na/c2-1-3;/h3H;/q;+1/p-1 | ||
| InChIKey | VGTPCRGMBIAPIM-UHFFFAOYSA-M | ||
| Beilstein | 3594965 | ||
| Gmelin | 1249825 | ||
| UNII | 5W0K9HKA05 | ||
| ChEMBL | 1644028 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | NaSCN | ||
| Moláris tömeg | 81,072 g/mol | ||
| Megjelenés | elfolyósodó színtelen kristályok | ||
| Sűrűség | 1,735 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 287 °C | ||
| Forráspont | 307 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 139 g/100 mL (21 °C-on) 225 g/100 mL (100 °C-on) | ||
| Oldhatóság | oldódik acetonban, alkoholokban, ammoniában, SO2-ben | ||
| Savasság (pKa) | −1,28 | ||
| Törésmutató (nD) | 1,545 | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | rombos | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | ártalmas (Xn) | ||
| NFPA 704 |  0
2
0
| ||
| R mondatok | R20/21/22, R32, R36, R37, R38 | ||
| S mondatok | S22, S26, S36 | ||
| LD50 | 764 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | nátrium-cianát nátrium-cianid | ||
| Azonos anion | kálium-tiocianát ammónium-tiocianát | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A nátrium-tiocianát (régies névvel nátrium-szulfocianid) kémiai vegyület, képlete NaSCN. Színtelen, elfolyósodó só, a tiocianát anion fő forrása, emiatt gyógyszerek és más vegyületek szintézisében használják kiindulási anyagként.[2] A tiocianát sókat jellemzően cianidok és elemi kén reakciójával állítják elő:
- 8 NaCN + S8 → 8 NaSCN
Rombos cellában kristályosodik, minden egyes Na+ centrumot a háromatomos tiocianát anion három kén és három nitrogén liganduma vesz körül.[3] Gyakori laboratóriumi reagens a vas(III) ionok jelenlétének kimutatására.
Szintetikus felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nátrium-tiocianáttal alkil-halogenidekből a megfelelő alkil-tiocianátok állíthatók elő. Hasonló célra felhasználható az ammónium-tiocianát és a kálium-tiocianát is, melynek vízben kétszer olyan jól oldódik. Ugyancsak használható ezüst-tiocianát is, az oldhatatlan ezüst-halogenidek kicsapódnak, ami egyszerűsíti a feldolgozást. Az izopropil-bromid forró etanolos oldatban történő nátrium-tiocianátos kezelése izopropil-tiocianátot eredményez.[4] Protonálásával izotiociánsav, S=C=NH keletkezik (pKa = −1,28),[5] melyet in situ előállítva aminokra történő addícióval tiokarbamid-származékok nyerhetők.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Sodium thiocyanate, chemicalland21.com
- ↑ Schwan, A. L. (2001). Encyclopedia of Reagents for Organic Synthesis. New York: John Wiley & Sons. doi:10.1002/047084289X.rs109.
- ↑ van Rooyen, P. H.; Boeyens, J. C. A. (1975). "Sodium thiocyanate". Acta Crystallographica. B31 (12): 2933–2934. doi:10.1107/S0567740875009326.
- ↑ Shriner, R. L. (1943). "Isopropyl Thiocyanate". Org. Synth.
{{cite journal}}: More than one of|surname1=és|author=specified (súgó); Coll. Vol., 2: 366{{citation}}: Missing or empty|title=(súgó) - ↑ Chiang, Y.; Kresge, A. J. (2000). "Determination of the Acidity Constant of Isothiocyanic Acid in Aqueous Solution". Canadian Journal of Chemistry. 78 (12): 1627–1628. doi:10.1139/cjc-78-12-1627.
- ↑ Allen, C. F. H.; VanAllan, J. (1955). "2-Amino-6-Methylbenzothiazole". Org. Synth.
{{cite journal}}: More than one of|surname1=és|author=specified (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link); Coll. Vol., 3: 76{{citation}}: Missing or empty|title=(súgó)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sodium thiocyanate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
