Nátrium-benzoát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nátrium-benzoát
Sodium-benzoate-skeletal.png
Sodium benzoate
IUPAC-név Nátrium-benzoát
Más nevek E211, Sodium benzoate
Kémiai azonosítók
CAS-szám 532-32-1
EINECS-szám 208-534-8
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet NaC6H5CO2
Moláris tömeg 144,1053 g mol−1
Megjelenés Fehér, kristályos por vagy szemcsék, lemezek
Szag szagtalan
Sűrűség 1,44 g cm−3
Olvadáspont >300 °C
Forráspont N/A
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok (nincs)[1]
S mondatok (nincs)[1]
LD50 4070 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A nátrium-benzoát (Élelmiszer adalékanyag: E211) a benzoesav nátriumsója. A nátrium-hidroxid és a benzoesav reakciója során keletkezik. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Natrii benzoas néven hivatalos.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nátrium-benzoátot élelmiszerek tartósítására széles körben használják. Nem öli meg a baktériumokat és a gombákat, „csak” a szaporodásukat teszi szinte lehetetlenné (bacteriostaticum).

Hatását csak erősen savas pH esetén (<3,6) tudja kifejteni (benzoesav szabadul fel), ezért leginkább salátákban (ecet miatt), gyümölcslevekben (citromsav-tartalom miatt), üdítőitalokban (foszforsav-tartalom miatt), savanyúságokban (ecet miatt), és szószokban, valamint alkohol alapú szájvizekben (antisepticum), és ezüst-tisztító szerekben alkalmazzák. A nátrium-benzoát natúr formában a népesség 25%-a számára íztelen, a többi emberben változó édes, sós, néha keserű érzetet vált ki. Az élelmiszerekben maximálisan felhasználható mennyiséget az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hivatal (American Food and Drug Administration FDA) 0,1 tömegszázalékban korlátozta, noha a természetben egyes gyümölcsökben ennél jóval nagyobb arányban is jelen lehet. Kísérletek a testsúlykilogrammonkénti 647–825 mg-ot sem találták károsnak.[2][3] Penészgombák (lábgombásodás, szájpenész) ellen is alkalmazzák oldat, illetve hintőpor alkotórészeként (antimycoticum). A napi adag szájon át (per os) nem haladhatja meg a 6,00 g-ot. A keletkező benzoesav és származékai (para-hidroxi-benzoesav észterek) a bőrön vagy nyálkahártyán alkalmazva allergiás reakciókat válthatnak ki.

A nátrium-benzoátot tűzijátékok elkészítésénél is alkalmazzák, mert kálium-perkloráttal keverve megfelelő arányban, csőbe tömörítve és meggyújtva éles, sípoló hangot ad. Ezt a keveréket whistle mix-nek, magyarul fütyülő elegynek nevezik.

A tartósítás biológiai menete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sejtbe való bekerülést követően a foszfofruktokináz nevű enzim működését blokkolja a cukor lebontásában, így a gombák és baktériumok számára a cukorbontás 95%-át megakadályozza, gátolva ezek szaporodását. A gátlás savas pH mellett (<5) történik, ami az anaerob bomlás esetén áll fenn. Ezért a nátrium-benzoát hatékonysága az élelmiszer pH-jától függ.[4]

Egészségügyi kockázatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

C-vitaminnal (aszkorbinsav, E300) együtt alkalmazva benzol, egy ismert rákkeltő anyag keletkezhet, melynek mennyisége a hőmérséklettől, a fénymennyiségtől, és az eltelt időtartamtól egyaránt függ. Az FDA tanulmánya többségében néhány ppb (azaz néhány µg/kg) mennyiségben talált benzolt üdítőitalokban.[5] Ez a mennyiség jóval kevesebb, mint amennyi a légkörből átlagosan naponta a szervezetbe jut (220 μg/nap).[6]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d A nátrium-benzoát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 6. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. Concise International Chemical Assessment Document 26: BENZOIC ACID AND SODIUM BENZOATE
  3. Cosmetic Ingredient Review Expert Panel Bindu Nair (2001.). „Final Report on the Safety Assessment of Benzyl Alcohol, Benzoic Acid, and Sodium Benzoate”. Int J Tox (20 (Suppl. 3)), 23-50. o.  
  4. Pastrorova I, de Koster CG, Boom JJ (1997.). „Analytic Study of Free and Ester Bound Benzoic and Cinnamic Acids of Gum Benzoin Resins by GC-MS HPLC-frit FAB-MS”. Phytochem Anal 8, 63-73. o. DOI:<63::AID-PCA337>3.0.CO;2-Y 10.1002/(SICI)1099-1565(199703)8:2<63::AID-PCA337>3.0.CO;2-Y.  
  5. FDA, 2006. "Data on Benzene in Soft Drinks and Other Beverages, " United States Food and Drug Administration.
  6. Benzene in flavoured drinks, New Zealand Food Safety Authority

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]