Nádass József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nádass József
Élete
Született 1897. május 22.
Budapest
Elhunyt 1975. július 30. (78 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Nuszbaum Lipót
Heimann Hermmina
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) versek, elbeszélések
Első műve Szakadj ki, szó! (versek, 1920-1922, 1923)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1959)
SZOT-díj (1972)

Nádass József (eredeti neve: Nuszbaum József) Budapest, 1897. május 22.Budapest, 1975. július 30.) magyar költő, író, újságíró, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

Nuszbaum Lipót és Heimann Hermina gyermekeként született.[1] A budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után tisztviselő lett. Az első világháború alatt elvesztette fél lábát. 1918-ban belépett a KMP-be. A Tanácsköztársaság idején a munkástanács tagja volt és a fővárosi Vörös Őrség propagandaosztályá vezette, amiért 1920-ban Bécsbe emigrált, ahol Kassák Lajos Ma című folyóiratához szegődött 1923–1925 között. Bécsen kívül élt Prágában, Párizsban, Bukarestben, Berlinben is. 1926-ban tért haza, belépett a Szociáldemokrata Pártba, előbb a Dokumentum, aztán a Munka munkatársa volt. 1928–1930 között Gaál Gábor Korunk című lapjának hazai kiadását szerkesztette. 1931-ben a Te és ti című kötete miatt elítélték. 1938-ban ismét emigrált: Dániában, Svédországban, majd Norvégiában telepedett le. 1940-ben hazajött. 1944-ben Mauthausenbe deportálták. 1945 után a Külügyminisztériumban dolgozott. 1945–1948 között a Népszava rovatvezetője volt. Az 1950-es években hallgatásra kényszerült. 1957–1959 között az Élet és Irodalom munkatársa volt.

Munkássága[szerkesztés]

Első verseit a Nyugat közölte. Korai költészetét az avantgárd hatása, későbbi verseit hagyományosabb formanyelv jellemzi. Elbeszéléseket és két önéletrajzi regényt is írt. Cseh, német, norvég műveket fordított.

Művei[szerkesztés]

  • Szakadj ki, szó! (versek, 1920-1922, 1923)
  • Megy körben az arc (versek, 1927)
  • Te és ti (versek, 1931)
  • A norvég leány (regény, 1946)
  • Gorkij (Kassák Lajossal, egyfelvonásás, 1947)
  • A csodakulcs (mesék, 1957)
  • Emberi szó (versek, 1957)
  • Emberek árnyékkal (elbeszélés, 1958)
  • Az igazi győzelem (elbeszélés, 1959)
  • Márciusi szél (versek, 1959)
  • Láng és korom (regényes önéletrajz, 1. rész, 1961)
  • Kormos évek (regényes önéletrajz, 2. rész, 1961)
  • Az eltűnt barika (mesék, 1962)
  • Vallomás alkonyatkor (versek, 1962)
  • Nehéz leltár (emlékezések, 1963)
  • Hol alszanak a sirályok? (kisregények, elbeszélések, 1965)
  • Magánember (regény, 1966)
  • Nektek mondom (válogatott versek, 1921-1966, 1967)
  • Földi szivárvány (versek, 1972)
  • A hullám (elbeszélés, 1973)

Műfordításai[szerkesztés]

  • Karel Čapek: Dásenka – Egy kis foxi élete; Prager: Pozsony, 1936
  • Leonhard Frank: Az elsodort testvérek; Prager: Pozsony, 1936 (Az Új Európa könyvesháza)
  • Ivan Olbracht: Suhaj, a betyár; ford. Anton Strakával közösen Prager: Pozsony, 1936 (Az Új Európa könyvesháza)
  • Harry Blomberg: Elsodort nép ; Barkóczy Kiadás: ?, 1942
  • Aage Gilberg: Sok eszkimó, egy orvos; Singer és Wolfner: Bp., 1943
  • Gunnar Gunnarsson: Kopogjatok és bebocsátást nyertek; Béta Irodalmi Rt: Bp., 1944
  • Frank Heller: Három gyilkos belép; Stílus Könyvkiadó: Bp., 1944
  • Eduárd Báz: A csodacsapat; szerk. Rónaszegi Miklós, grafikus: Réber László; Móra: Bp., 1957 (Ifjúsági kiskönyvtár)
  • Kurt Tucholsky: A gripsholmi kastély; szerk. Pákozdy Ferenc; Európa: Bp., 1957

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]