Műút (folyóirat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Műút
Adatok
Típusirodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Tematikairodalom
művészet

OrszágMagyarország
Alapítva2007
KiadóSzépmesterségek Alapítvány
Nyelvmagyar
SzékhelyMiskolc

A Műút weboldala

A Műút 2007-ben alapított miskolci székhelyű irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, valamint 2013-ban indított internetes portál. Alapítója és a kezdetektől 2019-ig főszerkesztője Zemlényi Attila volt, 2019-től a főszerkesztő és a portál felelős szerkesztője Jenei László.[1] Kiadó és a portál működtetője a Szépmesterségek Alapítvány.

A folyóirat egyik fontos célja, hogy a tartalom mellett törekedjen az artisztikus, vizuálisan érzékeny megjelenésre és a művészi tipográfia használatára is. A logó és a layout Szurcsik János munkája. A lap állandó rovata többek között a Kikötői hírek című világirodalmi szemle, valamint a Képregény című rovat, melyben képregények, képregényrészletek és ezekre vonatkozó kritikák, tanulmányok szerepelnek.

Története[szerkesztés]

A folyóirat 2007 óta jelenik meg a Szépmesterségek Alapítvány kiadásában. Előzményei és jogelődjei a korábban Miskolcon megjelent irodalmi, művészeti és társadalmi folyóiratok: a Napjaink, a Holnap és az Új Holnap. A Napjaink és a Holnap hagyományait folytató, ám 2006 végére anyagilag ellehetetlenült Új Holnap főszerkesztésére 2007 elején meghívásos pályázatot írt ki a lapkiadója. A kibővített kuratóriumi ülésen egyhangú döntéssel Zemlényi Attilát bízták meg a főszerkesztői teendők ellátásával, aki már pályázatában hangsúlyozta az alapvető megújulás szándékát mind a szerkesztőség összetételében, mind a lapszerkesztési koncepcióban. Ezeknek megfelelően új névvel és új formátumban jelent meg a jogutód lap első száma 2007 augusztusában, a Műút portál pedig 2013. április 2-án indult el.[2]

Már az alapításkor és később is sokáig Zemlényi Attila szerkesztőtársa volt Kabai Lóránt a szépirodalmi rovat élén, majd a portál szerkesztésében is; Jenei László, a kritikai rovat vezetője; Kishonthy Zsolt, a képzőművészeti rész és a grafikai megjelenés felelőse. A folyóirat indulásáról és a lapszámok megjelenéséről egy ideig rendszeresen írt a Litera[3][4] és a Borsod Online,[5][6] valamint ismertetések és interjúk jelentek meg többek között a Magyar Narancsban, a Szabad Földben, az Észak-Magyarországban, a MiNapban és a Képregény.net-en.[7]

Az indulása utáni néhány évben a folyóirat látványos fejlődést produkált, amit a szakmai és a tágabb olvasói érdeklődés növekedése is bizonyított.[8] A kiadvány grafikai megjelenése is sikeresnek bizonyult. A nyomtatott folyóirat kéthavonta, később már csak háromhavonta jelent meg, de közben, 2013-ban megindult az online változata is. A portált akkor napi frissítésűnek tervezték és új rovatokkal élénkítették (Versmalom, Képregény). A nyomtatott lapból a portálra költözött a külföld irodalmi és kulturális eseményeit szemléző Kikötői hírek. A portál Dűlő című rovatába, mint egy mellékletbe, olyan anyagok kerülnek, amelyek súlya, mérete, tartalma miatt bizonyos önállóságot igényelnek.[9]

A 2010-es években a lap gyakran küzdött súlyos anyagi gondokkal. „Évek óta tart az éheztetés az NKA részéről, látványosan csökkentett támogatási összegekkel, melyek révén a legtöbb lap csak komoly költségvetés-karcsúsítások révén tudott megmaradni, ha egyáltalán” – nyilatkozta pl. 2017-ben Kabai Lóránt, akkor még a lap egyik vezető szerkesztője.[10] 2019-ben a szerkesztőség közleményben tudatta, hogy „A Műút a februári, már nyomdakész lapszámot nem tudja nyomdába adni”, mert az NKA támogatási pályázata késett, ugyanakkor a városi önkormányzat a támogatását 20%-kal csökkentette.[11] Induláskor a lapot még évi 6 millió forinttal támogatta a város, ez az összeg az évek során 800 ezer forintra csökkent.

2019-ben Zemlényi Attila megvált a folyóirattól. „Nyár óta nincs főszerkesztője a Műútnak, miután Zemlényi Attila költő lemondott a posztról” – írta a helyi napilap 2020 februárjában. A Szépmesterségek Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kishonthy Zsolt akkor azt mondta, hogy főszerkesztő helyett „szerkesztőbizottság vezeti tovább a lapot”.[12] A régi szerkesztőségből Jenei László képviseli a folyamatosságot, bár szavai szerint kb. 2017 óta „nincs igazán rálátásom a szépirodalmi és a kritikarovat napi rutinjára”.[13]

Rovatok, projektek[szerkesztés]

Kikötői hírek[szerkesztés]

A Műút állandó világirodalmi szemléje, mely a hat világnyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) irodalmi történéseit naplózza. Anyagait 2007 decembere óta átveszi a Kitekintő[forrás?][14] külpolitikai portál is.

Képregény[szerkesztés]

A kiadvány első számától kezdve helyet biztosít a képregénynek: képregényeket és képregényekről kritikákat közöl. Képregényes vonatkozású írásait rendszerint Dunai Tamás jegyzi, akinek képregényekről szóló cikkei többek között a Médiakutatónál és a Panel képregényes szaklapban is megjelentek. Kezdetben a publikált képregények között részletek, előközlések is voltak, de 2008-tól már csak elsőközlésű munkák jelentek meg. A lap képviseltette magát a 4. Magyar Képregény Fesztiválon és laza kapcsolatot ápolt a képregények közösségével: újabb számairól rendszeresen beszámolt a kepregeny.net, mely azonban 2013-ban megszűnt.[15]

Projektjei[szerkesztés]

A folyóirat szerkesztősége a lap megjelentetésén kívül rendszeresen közművelődési jellegű programokat is szervezett és könyvkiadással is foglalkozik.

Műút-napok címen tartott szokásos rendezvényein szakmai (irodalomelméleti-irodalomtudományos) konferenciákra, irodalmi felolvasóestekre és társművészeti találkozókra kerül sor. Az első Műút-napok rendezvény a Cinefest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretein belül zajlott 2010. szeptember 17–18-án.[16]

A Műút-könyvek című könyvsorozatát 2008-ban indította útjára, melynek keretében 2015-ig húsz önálló kötet jelent meg.

A Műút-nívódíjjal a szerkesztők szavazatai alapján a lapban megjelent legjobbnak ítélt műveket, illetve közleményeket díjazzák szépirodalom, kritika–esszé, művészeti írás és képzőművészet kategóriákban. A díj Varga Éva szobrászművész alkotása. Az első nívódíjakat 2010. szeptember 18-án adták át Miskolcon; a díjazottak: Bán Zoltán András (szépirodalom), Dunajcsik Mátyás (kritika–esszé), Perneczky Géza (művészeti írás), Seres László (képzőművészet).[17]

A Műgond egy kritikai műhely, melyet a folyóirattal szorosan együttműködve alapított 16 fiatal kritikus és Jenei László, a lap kritika–esszé rovatának vezetője.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Impresszum (muut.hu, hozzáférés: 2021-01-26)
  2. Laptörténet (muut.hu, hozzáférés: 2021-01-26)
  3. Műúton – Rácz I. Péter interjúja Zemlényi Attilával (Litera). [2008. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 25.)
  4. "Úton lenni boldogság" – Műút 2007001 (Litera). [2008. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 25.)
  5. Műút-bemutató, Miskolci Galéria, Kondor-terem, 2007. október 11. (Borsod Online). [2008. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 25.)
  6. Műúton ültek (Borsod Online). [2007. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 25.)
  7. Műút – sajtóvisszhang
  8. Miklósvölgyi Zsolt i. m.
  9. Holnap indul a Műút portál (muut.blog.hu, 2013-04-01. Hozzáférés: 2023-02-02)
  10. Irodalmi folyóiratok támogatása 2017-ben (adrot.hu, 2017-05-12. Hozzáférés: 2023-02-04)
  11. Nincs pénz kinyomtatni az ország egyik legjobb kulturális folyóiratát (Magyarnarancs.hu, 2019-03-05. Hozzáférés: 2023-02-04)
  12. Szerkesztőbizottság vezeti tovább a Műutat (Boon.hu, 2020-02-27. Hozzáférés: 2023-02-05)
  13. Kortárs fórum: szerkesztés, ahogyan a szerkesztők látják 2. (Hozzáférés: 2023-02-05)
  14. Kitekintő
  15. Kilencedik.hu vs. Kepregeny.net – gyorsinterjú (kepregeny.blog.hu, 2013. Hozzáférés: 2023-02-06)
  16. Műút-napok 001 (Műút-blog). [2010. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
  17. Az első nívódíjak (Műút-blog). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Honlap: [1]
  • A szerkesztők naplója: [2]