Mátranovák
| Mátranovák | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Bátonyterenyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bodor Ernőné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3143 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1521 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 61,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,97 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 02′ 15″, k. h. 19° 59′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 15″, k. h. 19° 59′ 02″ | |||
 Mátranovák
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Mátranovák weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mátranovák témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mátranovák község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Salgótarjántól 25 kilométerre délkeletre fekszik, közel a hevesi vármegyehatárhoz (Heves vármegyéből Ivád található hozzá a legközelebb).
Zsáktelepülés, közúton csak Mátraterenyén át közelíthető meg, a 2303-as útból kiágazó 23 109-es számú mellékúton.
Régen vonattal is el lehetett érni, a Mátramindszent–Mátranovák–Homokterenye-vasútvonalon, amelyen Kisterenye vasútállomásáról közlekedtek a vonatok Mátranovák-Homokterenye vasútállomásra, de ezen a vasútvonalon az 1990-es években megszűnt a vasúti forgalom, később a pályát is felszedték. Jelenleg a legközelebbi működő állomás Kisterenyén van, mióta a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalon is megszűnt a személyforgalom.
Története[szerkesztés]
Mátraterenye 1984-ben jött létre Homokterenye, Mátranovák és Nádújfalu egyesülésével. A falu 1991-ben újra önállóvá vált.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1991–1994:
- 1994–1998: Csikó István Béla (független)[3]
- 1998–2002: Csikó István Béla (független)[4]
- 2002–2006: Csikó István Béla (független)[5]
- 2006–2010: Földi Gyula (független)[6]
- 2010–2014: Bodor Ernőné (független)[7]
- 2014–2019: Bodor Ernőné (független)[8]
- 2019-től: Bodor Ernőné (független)[1]
Természeti értékek[szerkesztés]
A község közigazgatási területén négy természetvédelmi terület van: a helyi bányatelep Kaszinópark nevű részében az idős fasorok állnak oltalom alatt. Védett a Cserkész-kút nevű forrás és környéke, a hegyeskei borókás legelő, illetve itt található, Nógrád vármegye legnagyobb 818 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területe. Felszínét zömmel erdő borítja. A mélyebb fekvésű völgyek északi oldalát gyertyános-tölgyesek borítják, amelyekbe szálanként bükk is elegyedik. Kedvező adottságú a terület vízgyűjtő rendszere, több mint húsz tiszta vizű forrás táplálja. A közelben talált vaskorszaki település nyomai bizonyítják, hogy már régóta lakott hely volt. Mátranovákról az alig 10 fős kis településre Mátracserpusztára a Bikktetőn át "lappal kirakott járda" vezet. A puszta körül hagyásfás legelők, a pusztában a megmaradt épületek emlékeztetnek az egykori életformára. Itt található még Nyírmedpuszta, az ország harmadik legtisztább levegőjű települése.
A völgyet ölelő déli hegygerinc keleti végén, a Fehérszéken riolittufa borítja a felszínt. A riolittufában helyenként elszenesedő vagy kovásodó famaradványokat találni. Több helyen előbukkan a szénréteg, és bizarr formákat alakít a riolittufa felszínén az erózió.
Gazdasága[szerkesztés]
A közelben a XIX-XX. században több barnakőszénbánya is működött, melyek közel egy évszázadra meghatározták az itt élő emberek életét. Az 1970-es években a bányabezárásokkal egy időben telepedett ide a Ganz Mávag, a későbbi Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezetgyártó üzeme, amelynek csarnokaiban készült a Dunaföldvári, a Lágymányosi és még sok más híd, illetve a Rijekában működő kikötői daru is. A gyártelep 2005-től a Bombardier Transportation Hungary Kft. tulajdona. A mátranováki és a környékbeli emberek manapság már a gyorsvonatok forgóváz szerkezetét gyártják. A település infrastruktúrája mára teljesen kiépült. A falu és környéke kedvelt kirándulóhely a Mátra alján.
Nevezetességei[szerkesztés]
Hegyeskei borókás legelő: Mátranovák külterületén, a településtől pár kilométerre található 78 hektáros természetvédelmi terület, kedvelt turistahely. A növény- és állatvilág rajongói a közönséges boróka mellett több védett fajt megtalálhatnak a területen. Védett növények: árvalányhaj, tavaszi hérics, feketéllő kökörcsin. Védett állatfajok: gyurgyalag, hamvas küllő, több pinty- és rigófaj.
Fehérszék: Mátranovákhoz tartozó Mátracserpuszta közelében található hegygerinc nevét az itt található, világos színű, ritkaságszámba menő, szemcsés szerkezetű riolittufáról kapta. Több helyen előbukkan a szénréteg, és bizarr formákat alakít a riolittufa felszínén az erózió.
Faluhely major: Mátranovák közvetlen határában fekszik, amely a Mátra északi lábának geológiai adottságainak és sajátos élővilágának bemutatására szolgál (geológiai mintatér, valamint a Bükki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó védett terület). A terület tágabb környezetében festői szépségű hegyvonulatok és szelídebb lankák húzódnak, ahonnan rálátás nyílik a Mátrára, illetve az Északi-középhegység középső vonulataira. A Faluhely major keretein belül a palóc paraszti élet meghatározó tényezői kerülnek bemutatásra, úgy mint a gazdálkodás, a hagyományos állattartás, növénytermesztés, kenderfeldolgozás, öltözködés – népviselet, népi mesterségek, valamint a táplálkozáskultúra. A vendégeket állandó néprajzi gyűjteménnyel, néprajzi-helytörténeti fotókiállítással, a hagyományos állattartást bemutató kiállítással, növénytermesztési bemutatókkal; kender-, len-, gyapjúfeldolgozással, kézműves bemutatókkal, népi építészeti bemutatókkal, gasztronómiai bemutatókkal (kóstolási lehetőség), népi halászati, vadászati módok bemutatásával várják.
Bányász Emlékház: A kiállításon az egykori bányászvilágba kalauzolják el az idelátogatókat. Megtekinthetőek a régi eszközök, írott dokumentumok, fotók, valamint egy feltárt aknarész is.
Borkovics László és Borkovics Péter – kovácsmester és üvegművész műhelye Az ide látogatók a népi iparművészeti kiállításon megtekinthetik a kovácsmesterség és az üvegkészítés rejtelmeit. A bemutatón túl lehetőség nyílik foglalkozásokon való részvételre is.
Vásárhelyi Pál iparművész, keramikus A kiállítóteremben a homlokzati címerek, síkcímerek és domborművek mellett vannak díszműüvegek is. A kerámiák megtekintése mellett azonban bemutató foglalkozásokon is részt vehetnek az érdeklődők. A kiállítóterem jelenleg nem látogatható Vásárhelyi Pál halála következtében.
Római katolikus templom (Nepomuki Szent János) A mátranováki plébánia létrehozásának tervét először a helytartótanács 1782. március 4-ei jegyzőkönyvében találhatjuk meg. Az új templom megépítésének indokait a „…Kazár anyaegyházhoz való 2,5 órás távolság, valamint nagyobb lakosságszáma miatt… és az előrelépendő parókus érdekében…” jelölték meg. Az alapítási terv 1797-ben valósult meg, amikor báró Andrássy Antal rozsnyói püspök Cseleji Hagymási Mártont a nováki egyházi javadalomba beiktatta. Nógrád vármegye közgyűlési jegyzőkönyve a nováki új, felépítendő parókia telkének kijelöléséről, „elfoglalásáról” számol be 1798. február 28-án. Az ifjú Hagymási plébános nagy lelkesedéssel kezdte meg munkáját. A templom építésének fázisairól jelenleg nincs fellelhető dokumentum, de egy bizonyos, hogy 1800-ra már teljesen felépült.
A 200 éves templom egyhajós, késő barokk stílusú, az orgona és a szószék copf stílusú. 2000. szeptember 23-án újjászentelték.
Mátranováki Fanyűvő A Mátranováki Fanyűvő egy mitikus lény, kriptid. Első írásos említése 2011-ből származik, de a média beszámolói szerint már az 1980-as években is észlelték a falu melletti erdőkben.[9] Állítólag a Jetihez hasonló, emberszerű, fehér szőrzetű lényt, neve a magyar néphitben elterjedt, hatalmas erejű, Fanyűvő nevű karakterből ered. Az RTL Klub Fókusz Plusz című műsora szerint a legenda alapja egy Mátranovákon élő fafaragó művész, akit a helyiek fanyűvőnek becéztek.[10]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1730 | 1701 | 1673 | 1606 | 1515 | 1521 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,5%, református 2%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,3% (24,5% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% szlováknak, ukránnak és németnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,4% volt római katolikus, 2,2% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (40,5% nem válaszolt).[13]
Mátranovákhoz tartozó puszták[szerkesztés]
- Nyírmedpuszta
- Mátracserpuszta
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Mátranovák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Mátranovák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Mátranovák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mátranovák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mátranovák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Mátranovák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Mátranovák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Liza, Erdős: Bizarr lény él a magyar falu mellett: ez Mátranovák titka (magyar nyelven). www.femina.hu, 2012. április 14. (Hozzáférés: 2020. december 7.)
- ↑ Mátranováki Fanyűvő a Fókusz Pluszban. (Hozzáférés: 2020. december 7.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Mátranovák Helységnévtár
- ↑ Mátranovák Helységnévtár
