Málna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Málna
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rózsaalakúak (Rosoideae)
Nemzetség: Szeder (Rubus)
Alnemzetség: Málnafélék (Idaeobatus)
Faj: R. idaeus
Tudományos név
Rubus idaeus
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Málna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Málna témájú médiaállományokat és Málna témájú kategóriát.

Nem tévesztendő össze a következővel: Málna (keresztnév).

A málna (Rubus idaeus), a Dunántúl egyes részein elterjedt népies magyar neve a „Boldogasszony csipkéje” és a himpér, a német Himbeere (szarvastehénbogyó) szó alapján.[1] Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik.

Már az ókorban is gyógynövényként volt ismert. A középkorban elsősorban kolostorokban foglalkoztak vele. Carolus Clusius már 1601-ben különbséget tett vörös és sárga fajták között.[2]

Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza. Nem él Portugáliában, Izlandon, és Skandinávia északi részén. Amerikában őshonos fajtája a fekete málna.

Név[szerkesztés]

A latin Rubus idaeus név visszavezethető Pedaniosz Dioszkoridész i. sz. 50-68 között keletkezett De materia medica[3] c. művére, de lehetséges, hogy a görög orvostól, Krateuastól származik (kb. i. e. 100)[4] Caius Plinius Caecilius Naturalis historia (kb. i. sz. 77.) c. művében két helyen is említi a növényt és azt írja, hogy a görögök „Idaeus rubus“ néven ismerik,[5] mert csak Idában terem.[6] A fajta neve valószínűleg a Troászban (ma Törökország területén) lévő Ida-hegységről kapta a nevét, mert csak ez a hegység fekszik a málna előfordulási területén, miközben a Krétában található, Idának is nevezett Psziloritisz-hegység széles körzetében a faj hiányzik.[7]

Előfordulás[szerkesztés]

A vad málna Európa mérsékelt övi részében a boreális zónáig és Nyugat-Szibériáig előfordul. A mediterrán zónában dél felé haladva megjelenése egyre ritkább, és a hegységben a montán övtől a szubalpin régiókhoz kötődik. Az Alpokban 2000 m magasságig megtalálható. Telepítették továbbá Észak-Amerika keleti részén, Grönlandon és Új-Zélandon is.

Termesztése[szerkesztés]

Legnagyobb málnatermelők
2021
(Számok százezer tonnában)
1.  Oroszország 197
2.  Mexikó 165
3.  Szerbia 110
4.  Lengyelország 103
5.  USA 0,81
6.  Spanyolország 0,48
7.  Ukrajna 0,36
8.  Portugália 0,27
9.  Bosznia-Hercegovina 0,16
10.  Chile 0,15
–
31.  Magyarország 0,004
..
Föld összesen 886
Forrás: FAO[8]

A málna egy gyümölcs, amely számos helyen termesztik a világban. 2021-ben a málnát több mint 40 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 886 ezer tonnát.

A világ legnagyobb málna termelői közé tartozik Oroszország, Mexikó, Szerbia, Lengyelország és az Egyesült Államok. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország, Mexikó és Szerbia az éves termés több mint felét (53%) adták a világ málna termelésének.

Érésben lévő málna júniusban
Vadmálna (Rubus idaeus) bokor

Élőhely[szerkesztés]

A málna pionír élőlényként megjelenik fátlanított terepen. Félárnyékos fekvésű, nitrátgazdag talajban tenyészik, például magas páratartalmú és hűvös nyári hőmérsékletű tisztásokon és erdőszéleken. A málna nem tűri a talajvizet, mert érzékeny a gyökerek megbetegedéseire.[9]

Rendszertan[szerkesztés]

A málna rendszertanilag az Idaeobatus alnemzetséghez tartozik. Rokonfajok Északkelet-Ázsiában (Rubus nipponicus) és Észak-Amerikában (Rubus strigosus, Rubus melanolasius) fordulnak elő.[10]

Termesztett fő fajták[szerkesztés]

Alapvetően két fő fajta létezik: nyári- és őszi málnafajták.

Piros gyümölcsű korai érésű        
  • 'Boyne'
  • 'Fertődi Vénusz'
  • 'Rubin Bulgarski'
  • 'Cascade Dawn'
  • 'Glen Clova'
  • 'Glen Moy'
  • 'Killarney'
  • 'Malahat'
  • 'Malling Exploit'
  • 'Titan'
  • 'Willamette'
Piros gyümölcsű, közepes érésű
  • 'Cuthbert'
  • 'Fertődi kármin'
  • 'Fertődi zamatos'
  • 'Fertődi zenit'
  • 'Lloyd George'
  • 'Meeker'
  • 'Newburgh'
  • 'Skeena'
Piros gyümölcsű, késői érésű
  • 'Cascade Delight'
  • 'Coho'
  • 'Fertődi rubina'
  • 'Glen Prosen'
  • 'Malling Leo'
  • 'Octavia'
  • 'Schoenemann'
  • 'Tulameen'
Piros gyümölcsű, sarjon vagy kétszertermő
  • 'Amity'
  • 'Augusta'
  • 'Autumn Bliss'
  • 'Caroline'
  • 'Fertődi kétszertermő'
  • 'Heritage'
  • 'Josephine'
  • 'Summit'
  • Zeva Herbsternte
Sárga gyümölcsű, egyszer, sarjon vagy kétszertermő
  • 'Anne'
  • 'Fallgold'
  • 'Fertődi aranyfürt'
  • 'Boyne'
  • 'Goldenwest'
  • 'Golden Queen'
  • 'Honey Queen'
Bíbormálna
  • 'Brandywine'
  • 'Royalty'
Fekete gyümölcsű
  • 'Black Hawk'
  • 'Bristol'
  • 'Cumberland'
  • 'Glencoe'
  • 'Jewel'
  • 'Munger'
  • 'Ohio Everbearer'
  • 'Scepter'

Felhasználása[szerkesztés]

Gyümölcse miatt kedvelt kerti növény. A magas vitamintartalma miatt egészséges gyümölcsöt gyakran nyersen fogyasztják, illetve lekvárként, kompótként, zseléként vagy szörpként kerül a konyhákban felhasználásra. A méhészetben a málna – köszönhetően nektárja magas (36-70%-os) cukortartalmának, továbbá magas cukorértékének (0,18–3,80 mg cukor naponta virágonként) – a méhek számára egy megbecsült melléktápanyagforrás.[11] A málnát tiszta alkohol édesítésére is használják. A gyümölcs szüret után már nem érik tovább, így a nem klimakterikus gyümölcsök közé tartozik.

A málna gyümölcse bor készítésére is alkalmas. A málnabogyókat összezúzzák, előerjesztik, majd kipréselik. A visszamaradt cefrét vízzel leforrázzák és újra kipréselik. A préselésekből nyert levet összekeverik. Cukorból és málnaléből szirupot főznek, amit hozzáadnak a kipréselt málnaléhez.

A málna levele is használatos jótékony hatásai miatt. Rák ellenes hatással és gyulladáscsökkentő hatással bír, cukorbetegség esetén vagy fájdalmas menstruáció esetén, illetve száj- torok- és gyomornyálkahártya-gyulladás esetén is előnyös a fogyasztása, szülés megkönnyítése céljából is alkalmazzák, hasmenés ellen is alkalmas, jótékony hatással bír gyomor és bélrendszeri problémák esetén is.[12]

Hatóanyagai[szerkesztés]

A málnalevél lavonoidokat (kvercitin, kaempferol, tilirozid, kvercetinglikozid, hiperozid, myricitin, epikatechin-gallát, proanthocianidin B1), klorogénsavat, fenolsavakat (ellagsav, gallin, koffein, p-kumarinsav), polifenolokat, triterpéneket, ásványi sókat, tanninokat, glikozidokat, szerves savakat, csersavakat, metil-gallátot, alkoholokat, aldehideket, C-vitamint és E vitamint tartalmaz.[12]

Szaporodása[szerkesztés]

Rendszerint sarjadzással szaporodik. Ritkán bujtvány útján is szaporodhat. A magok útján történő szaporodás is előfordul. Mivel a csírázás, csak egy bizonyos idő elteltével következik be, ezért a kertészetben gyorsítják a csírázást.

Tápérték/Összetétel[szerkesztés]

A málna cserje gyümölcse
100 gramm málna tartalmaz:[13]
Kilokalória Kilojoule Víz Zsír Kálium Kalcium Magnézium C-vitamin
34 142 84 g 0,3 g 170 mg 40 mg 30 mg 25 mg


Egy felnőtt napi szükséglete:[13][14]
Kálium Kalcium Magnézium C-vitamin
9% 5% 10% 33%

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Itt a piros, hol a piros?
  2. ↑ Konrad Keipert: Beerenobst. Angebaute Arten und Wildfrüchte. Ulmer, Stuttgart 1981, ISBN 3-8001-5517-6.
  3. ↑ Dioscurides, De materia medica, német nyelvre fordított szövegrészletek
  4. ↑ K. E. Hummer, J. Janick: Rubus Iconography: Antiquity to the Renaissance. az Acta Horticulturae c. műben. Nr. 759, 2007, 89–106. o.
  5. ↑ Plinius, Naturalis Historia, 1. szövegrészlet
  6. ↑ Plinius, Naturalis Historia, 2. szövegrészlet
  7. ↑ Gustav Hegi, Hans J. Conert, Heinrich Egon Weber: Droseraceae bis Rosaceae. 3. kiadás. Berlin 1995 (Illustrierte Flora von Mitteleuropa. 4. kötet, 2A rész) 309–315. o. (Rubus c. fejezet).
  8. ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
  9. ↑ Helmut Weiß, Christian Gosch, Andreas Fischerauer: Beerenobst. Sorten, Pflanzung, Pflege, Verarbeitung. Stocker, Graz, 2001, ISBN 3-7020-0906-X.
  10. ↑ Heinrich E. Weber: Rubus. Gustav Hegi (szerző), Heinrich Egon Weber (kiadó): Illustrierte Flora von Mitteleuropa. IV. kötet, 2A rész: Hamamelidaceae – Rosaceae 1. 3., teljesen átdolgozott és bővített kiadásában. Blackwell, Berlin, 1995, ISBN 3-8263-3016-1, 309–315. o.
  11. ↑ Helmut Horn, Cord Lüllmann: Das große Honigbuch, Kosmos, Stuttgart, 3. kiadás, 2006, 30. o. ISBN 3-440-10838-4 Die Beerenfrucht findet auch zum Aromatisieren von reinem Alkohol Verwendung.
  12. ↑ a b DR. IMMUN | Hatékonyság a Gyógynövények Erejével (magyar nyelven). drimmun.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.)
  13. ↑ a b EU NWKRL 90/496/EWG és a Rewe tápértéktáblázata alapján
  14. ↑ Összetevők teljeskörű elemzése Southwest School of Botanical Medicine (angolul)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Rubus idaeus
A Wikimédia Commons tartalmaz Málna témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Málna&oldid=26889918”