Ugrás a tartalomhoz

MÁV-telep (Kőbánya)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MÁV-telep
(Kőbánya)
Egy épület a telepről (Tbiliszi tér)
Egy épület a telepről (Tbiliszi tér)
TelepülésBudapest X. kerülete
CímBudapest, Hungária körút – Salgótarjáni út – Zách utca közötti terület
Építési adatok
Építés éve18941896
Építési stílusMÁV-típustervek (eklektikus)
Hasznosítása
Felhasználási területmikrokörzet
Elhelyezkedése
MÁV-telep (Budapest)
MÁV-telep
MÁV-telep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 06′ 43″47.489480°N 19.111810°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 06′ 43″47.489480°N 19.111810°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV-telep témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A kőbányai MÁV-telep vagy a köznyelvben „Jancsi-telep”[1] Budapest X. kerületének, Kőbányának egyik városrésze.

Története

[szerkesztés]
Kőbánya-MÁV-telepi Kisboldogasszony-templom

A kőbányai MÁV-telep 1894 és 1896 között épült fel a Hungária körút – Salgótarjáni út – Zách utca közötti területen[1] a Magyar Államvasutak Északi Főműhely műhelymunkásai és az északi pályaudvar (a későbbi Józsefvárosi pályaudvar)[2][1] dolgozói számára. Részei MÁV-típustervek alapján[1] készült 26 földszintes ház (4-4 lakással), 15 egyemeletes ház (8-8 lakással), 6 egyemeletes ház (8-8 lakással munkavezetőknek), és egy egyemeletes ház a tisztviselőknek.[3] A mosdókat az egyes épületekben nem a lakásokba, hanem a folyosók végére helyezték, fürdőszobák pedig egyáltalán nem épültek: erre a célra egy külön fürdőház készült.[1] Épült még a telep közepén egy közösségi épület, valamint mosókonyha, bolt, éléskamra, mészárszék, szénkamra és kocsiszín is.[1]

A telep vallási igényeinek kiszolgálására épült meg 1930–1931-ben a Kőbánya-MÁV-telepi Kisboldogasszony-templom (1087 Budapest, Tbiliszi tér 1.).[4]

A telep közkeletű nevének eredete nem teljesen ismert: vagy a telep építését elkezdő bizonyos Müller Jánossal kapcsolatban jelent meg, vagy az Északi Főműhely menzáján fizetőeszközként használt úgynevezett „Jancsi-pénz” kapcsán terjedt el.[1]

A házak többsége napjainkban is lakott, de sok közülük erősen lepusztult állapotban van.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g https://welovebudapest.com/cikk/2021/7/30/latnivalok-es-kultura-kis-falu-a-nagyvarosban-a-jancsi-telep
  2. http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/hol-az-eszaki-palyaudvar
  3. Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 125. o. ISBN 963-05-6411-4  
  4. Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [1]

Egyéb hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]