Myszków

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Myszków
Papiernia Myszków Zachód.JPG
Myszków címere
Myszków címere
Myszków zászlaja
Myszków zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságSziléziai
Járás Myszków
Rang város
Alapítás éve1925
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Terület73,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Myszków (Lengyelország)
Myszków
Myszków
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 34′ 50″, k. h. 19° 20′ 10″Koordináták: é. sz. 50° 34′ 50″, k. h. 19° 20′ 10″
Myszków weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Myszków témájú médiaállományokat.

Myszków város Lengyelországban, a Warta folyó mentén. 1999 óta a Sziléziai vajdasághoz tartozik, korábban a Częstochowa vajdasághoz (1975–1998); Myszków megye központja. 2004-ben 33 016 lakosa volt. Myszków történelmileg Kis-Lengyelországhoz tartozik, és a terület, ahol a város most található, Lengyelország három felosztásáig a Krakkói vajdaságbeli Lelów megye része volt. Myszków az egyik legrégebbi lengyel vasútvonal (Varsó–Bécs) mentén helyezkedik el, és a város közelében húzódik egy másik fontos vasútvonal, a Központi vasútvonal.

Területe[szerkesztés]

Myszków 73,59 négyzetkilométeren terül el, ebből 56% szántóterület és 22% erdő. 1925 óta egy gmina székhelye, de hivatalosan 1950-ig falu maradt, amikor városi rangot kapott. A mai Myszków több korábbi faluból, településből (Mrzygłód, Nowa Wieś, Pohulanka, Będusz, Helenówka, Myszków, Mijaczów, Ciszówka) áll, amelyek évszázadok óta léteztek. A város 280 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik egy völgyben a Sziléziai Felföld és a Lengyel Jura között, és néhány körzete a Jura-tájpark része. Jellemző a településarchitektúrája, amely számos falu egyesülésének eredménye.

Története[szerkesztés]

Myszków város története nagyon rövid, és 1925-re nyúlik vissza, amikor Myszków gmina létesült a Kielcei vajdaságban. 1950-ben lett város, Myszków megyét 1956-ban hozták létre. A második világháború után (1945. augusztus) Myszkówot Kis-Lengyelországtól Sziléziai-Dąbrowa vajdasághoz csatolták, amelyet 1950-ben Katowicei vajdaságnak neveztek át. 1975-ben Myszków Częstochowa vajdaság részévé vált, és 1983-ban a város kibővült, amikor hozzácsatolták Potasznia, Mrzygłód, Mrzygłódka, Nierada, Krwciwilk, Ręby, Łabry és Smudzówka falvakat. Ennek eredményeképpen jelenleg Myszków nagy területen fekszik – Lengyelország 139. legnépesebb városa, ám az 50. legnagyobb területű.

Címere[szerkesztés]

Myszków már évek óta a nehézipar központja, ez tükröződik a város címerében, amely 1969-ben készült, négy fekete kéményt ábrázol, a középső kettő füstöl. A kémények előtt Lengyelország címere, két oldalán két búzakalász, a kék szalag a Warta folyó szimbóluma.

Egyházak, vallás[szerkesztés]

A városban 13 gyülekezet található. ebből 8 katolikus, egy adventista, 2 Jehova tanúi és egy pünkösdista.

Nevezetességek[szerkesztés]

Idetartozik a 19. századi vasútállomás, az August Schmelzer-palota (1880-as évek) és a neogótikus Szent Szaniszló-templom (1908–1936).

Sport[szerkesztés]

1947-ben alapították a MKS Myszków sportklubot, amelynek neve többször megváltozott (Jedność, Stal, Papiernik, Krisbut, MŻKS).

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Myszków című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.