Myszków
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Myszków | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Sziléziai | ||
| Járás | Myszkówi | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1925 | ||
| Irányítószám | 42-300 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 30 415 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 413,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 73,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 34′ 31″, k. h. 19° 19′ 29″Koordináták: é. sz. 50° 34′ 31″, k. h. 19° 19′ 29″ | |||
| Myszków weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Myszków témájú médiaállományokat. | |||
Myszków város Lengyelországban, a Warta folyó mentén. 1999 óta a Sziléziai vajdasághoz tartozik, korábban a Częstochowai vajdasághoz (1975–1998); Myszkówi járás székhelye. 2004-ben 33 016 lakosa volt. Myszków történelmileg Kis-Lengyelországhoz tartozik, és a terület, ahol a város most található, Lengyelország három felosztásáig a Krakkói vajdaságbeli Lelówi járás része volt. Myszków az egyik legrégebbi lengyel vasútvonal (Varsó–Bécs) mentén helyezkedik el, és a város közelében húzódik egy másik fontos vasútvonal, a Központi vasútvonal.
Területe[szerkesztés]
Myszków 73,59 négyzetkilométeren terül el, ebből 56% szántóterület és 22% erdő. 1925 óta egy gmina székhelye, de hivatalosan 1950-ig falu maradt, amikor városi rangot kapott. A mai Myszków több korábbi faluból, településből (Mrzygłód, Nowa Wieś, Pohulanka, Będusz, Helenówka, Myszków, Mijaczów, Ciszówka) áll, amelyek évszázadok óta léteztek. A város 280 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik egy völgyben a Sziléziai Felföld és a Lengyel Jura között, és néhány körzete a Jura-tájpark része. Jellemző a településarchitektúrája, amely számos falu egyesülésének eredménye.
Története[szerkesztés]
Myszków város története nagyon rövid, és 1925-re nyúlik vissza, amikor Myszków gmina létesült a Kielcei vajdaságban. 1950-ben lett város, a Myszkówi járást 1956-ban hozták létre. A második világháború után (1945. augusztus) Myszkówot Kis-Lengyelországtól Sziléziai-Dąbrowa vajdasághoz csatolták, amelyet 1950-ben Katowicei vajdaságnak neveztek át. 1975-ben Myszków Częstochowai vajdaság részévé vált, és 1983-ban a város kibővült, amikor hozzácsatolták Potasznia, Mrzygłód, Mrzygłódka, Nierada, Krwciwilk, Ręby, Łabry és Smudzówka falvakat. Ennek eredményeképpen jelenleg Myszków nagy területen fekszik – Lengyelország 139. legnépesebb városa, ám az 50. legnagyobb területű.
Címere[szerkesztés]
Myszków már évek óta a nehézipar központja, ez tükröződik a város címerében, amely 1969-ben készült, négy fekete kéményt ábrázol, a középső kettő füstöl. A kémények előtt Lengyelország címere, két oldalán két búzakalász, a kék szalag a Warta folyó szimbóluma.
Egyházak, vallás[szerkesztés]
A városban 13 gyülekezet található. ebből 8 katolikus, egy adventista, 2 Jehova tanúi és egy pünkösdista.
Nevezetességek[szerkesztés]
Idetartozik a 19. századi vasútállomás, az August Schmelzer-palota (1880-as évek) és a neogótikus Szent Szaniszló-templom (1908–1936).
Sport[szerkesztés]
1947-ben alapították a MKS Myszków sportklubot, amelynek neve többször megváltozott (Jedność, Stal, Papiernik, Krisbut, MŻKS).
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Myszków című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
