Myiarchus semirufus
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Myiarchus semirufus Sclater & Salvin, 1878 | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Myiarchus semirufus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Myiarchus semirufus témájú kategóriát. |
A Myiarchus semirufus a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Philip Lutley Sclater és Osbert Salvin írták le 1838-ban.[2] Egyes szervezetek a Muscifur nembe sorolják Muscifur semirufus néven.[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Peru területén, a Csendes-óceán partvidéke és az Andok között elterülő síkságon honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi szavannák és cserjések, valamint szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 19 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe nem nagy, egyedszáma 2500-9999 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
