Musti Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Musti Viktor
Született1917
Szalárd
Meghalt1943. január 20. (26 évesen)
Peszki, Szovjetunió
Iskolái Országos Magyar Iparművészeti Iskola
Mestere(i) Ohmann Béla

Musti Viktor (Szalárd, 1917 – Peszki, [?]Voronyezsi terület, 1943. január 20.) szobrász.

Édesanyja Musti Aranka volt. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola díszítőszobrász szakán Ohmann Bélánál tanult.

Néhány évnyi alkotópálya után, a 2. magyar hadsereg katonájaként, szájlövés következtében esett el a Don-kanyarban. Posztumusz Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki. (Sírja a II. Magyar Központi Katonai Temetőben található Rudkino falu mellett, a Voronyezsi területen.)

Kevés fennmaradt műve közé tartozik a szeghalmi Péter András Gimnázium kollégiumának homlokzatát ékesítő szarvas dombormű, továbbá Péter Andrást megjelenítő mellszobor az iskola épületében. (A szeghalmi diákok évről évre megkoszorúzzák a település földbirtokosának szobrát, ezzel a régi tradícióval hódolva jótevőjük előtt.) Több síremléke megtalálható a budapesti Farkasréti temetőben. Aukciókon érmei is előfordulnak (Paulini Béla, 1940;[1] Szent László Hét Nagyváradon – 1942. május 3–10, 1942[2]).

Ismert volt vitorlázóként is, saját hajóval is rendelkezett.[3]

Tragikus sorsa ellenére tehetségét kamatoztatta és nyomot hagyott az utókor számára munkásságával.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Műtárgy.com[halott link]
  2. Műtárgy.com[halott link]
  3. Dulin Jenő: A mi klasszikusaink. Sorozat a balatoni schärenkreuzerek viszontagságos történetéről 1. rész

Források[szerkesztés]