Murbach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murbach
Murbach 051.JPG
Murbach címere
Murbach címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Megye
  • canton of Guebwiller
  • Haut-Rhin (1790. március 4.–1871)
  • Upper Alsace (1871–1920)
  • Haut-Rhin (1920–)
Kanton canton of Guebwiller
INSEE-kód 68229
Irányítószám 68530
Népesség
Teljes népesség 142 fő (2013)
Földrajzi adatok
Terület 6,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murbach (Franciaország)
Murbach
Murbach
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 47° 55′ 26″, k. h. 7° 09′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 26″, k. h. 7° 09′ 27″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murbach témájú médiaállományokat.

Murbach település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 142 fő (2013). Murbach Buhl, Lautenbachzell, Soultz-Haut-Rhin és Rimbach-près-Guebwiller községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Freiburg im Breisgautól nyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

A murbachi apátság és kolostor egy régi rajzon
Murbach panorámája
A Kolostorkert a kolostor épületével és a templommal

Murbach nevét 727-ben említették először az oklevelekben. Apátságát a 8. században alapították, s legvirágzóbb éveiben 3 várost és 30 falut birtokolt, érsekapátjai pedig birodalmi főurak voltak. Az itt lévő káptalant 1759-ben Gebweilerbe tették át, az apátságot 1764-ben alapítványi kollégiummá alakították, mely 1790-ig állt fenn. Az apátság épületét 1789-ben parasztok és munkások rombolták le, romjai Elzász román építészetének legszebbb emlékei. 1890-ben a felsőelzászi kerület Gebweiler kantonjához tartozott, 315 lakossal.

Murbachot és alapítóját, Gróf Eberhardtot az Apátság megalapítása után Pipin és Nagy Károly is meglátogatta, Nagy Károly egyben az apátságot megerősítette birtokaiban is és még további birtokadományokkal látta el.

A 11. század elejére, a Murbach folyó völgye valóságos édenkertté vált. Alcuin, a Nagy Károly udvarában élő angol tudós, papköltő is ellátogatott Murbachba 780-ban, s lenyűgözte az itteni szerzetesek tudása és jámborsága. Murbachban már akkoriban lenyűgöző, nagy értékű kéziratgyüjtemény volt található. A Murbachi apátság sok szentje és püspöke közül megemlíthetjük Szt. Simpertet aki Murbach apátjainak adta vagyonát a Saint-Amarin völgyben a Murbachi apátság felépüléséhez.

Az apátság ez időben fontos politikai szerepet töltött be, Nagy Károly 792-793 között maga is viselte a "Murbach apátja" (latinul: Pastor Murbacencis; világi értelemben vett) címet.

Map commune FR insee code 68229.png

850-re Murbach lett a Felső-Rajna vidék egyik szellemi központja; Könyvtára a leírások szerint körülbelül 340 kötet: teológia, nyelvtan és a történelem témájú könyvet tartalmazott. Ugyanakkor az apátság világi javai is növekedtek, köszönhetően a nagyszámú ajándéknak. Murbach tulajdonú ingatlanok és jogok mintegy 350 településen voltak. Többségük az elzászi püspökségben Bázelben és Strasbourgban. Ez az első jóléti időszak azonban 936-ban Elzászban a magyarok inváziójával ért véget, akik itteni kalandozásuk alkalmával felgyújtották az apátságot, és megölték hét szerzetesét is. Az apátság a 13. századra kiheverte a pusztításokat, és képes volt ismét fontos szerepet játszani az elzászi és a Rajnai régióban. Folytatta terjeszkedését is: Németországban, Svájcban föld, bányák kezelése, várak, fürdővárosai, pénzverési jog stb. által.

A 16. század vége körül azonban a kolostor dicsősége fokozatosan csökkent, 1648-ban elveszítette pénzverési jogát is.

Az egykori dicsőséges apátságnak a francia forradalom hozta meg a kegyelemdöfést, majd 1839-ben meghalt az utolsó főapát is.

Napjainkban a nagy apátságból már csak a 12. századi apszis és a kórus és a rózsaszín homokkőből épült két torony maradt meg.

Belül az épületben található az apátságot alapító gróf Eberhard Eguisheim fekvő alakja, valamint a 10. századi hét vértanú szerzetes szarkofágja.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Murbachi apátság

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Pallasz Nagy Lexikona
  • Murbach [1]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]