Muraszerdahely
| Muraszerdahely (Mursko Središće) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Horvátország | ||
| Megye | Muraköz | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1334 | ||
| Polgármester | Dobranić Josip (HSLS) | ||
| Irányítószám | 40315 | ||
| Körzethívószám | (+385) 040 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5855 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 195 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 167 m | ||
| Terület | 33,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 30′, k. h. 16° 26′Koordináták: é. sz. 46° 30′, k. h. 16° 26′ | |||
| Muraszerdahely weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muraszerdahely témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Muraszerdahely (horvátul: Mursko Središće, vendül: Mürsko vagy Mörsko Središče) kisváros és község (járás) Horvátországban, Muraköz megyében.
A község (járás) települései[szerkesztés]
Muraszerdahely községhez közigazgatásilag még Bányavár, Lapány, Muraréthát és Muraszentkereszt települések tartoznak.
Fekvése[szerkesztés]
A város a Mura mellett, a magyar határtól 3 km, közvetlenül a szlovén határnál, Lentitől 22 km-re, Lendvától 6 km-re délre fekszik. Vasútvonalát 1890. október 12-én adták át a Csáktornya-Lendva-Rédics-Zalaegerszeg-vasútvonalként, ma a Lendva felé haladó szárnyvonal része.
Története[szerkesztés]
Már a római korban lakott hely volt és a Mura mentén évszázadok óta vízimalmok működtek. A települést és első, Szent Márton tiszteletére szentelt templomát 1334-ben említik először "Sancti Martini in Zredysche" néven. 1458-ban már mezővárosként "Opidum Zerdahel" néven szerepel.[2] 1477-ben már fontos kereskedelmi állomás volt a közeli Csáktornyával és Perlakkal együtt.
1650-ben "Mura Zerdahel" alakban említik. 1660-ban már állt Szent Márton tiszteletére szentelt kápolnája, 1716-ban pedig felépült a Szent László tiszteletére szentelt kápolna is, melyet többszöri megújítás után 1820-ig használtak. 1690-ben a gótikus templomot elmosta az árvíz és ezután barokk stílusban épült újra. 1771-ben 59 házat számláltak a településen 412 lakossal. 1802-ben már 586 volt a lakosok száma. 1857-ben 138 háza és 938 lakosa volt. 1889-ben a Lendva-Csáktornya főút megépülése elősegítette a fejlődést, ekkor épült a vasúti híd is a Murán.
A 20. század elején a közeli kőolajmezők felfedezésének köszönhetően a település fejlődése felgyorsult, 1901-ben elsőként Európának ezen a részén már kőolajvezeték kötötte össze Muraszerdahelyt és Selnicát. 1910-ben 1474, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig, majd 1941-1945 újra Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott.
Az első világháború után 1921-ben szenet is találtak és 1926-ban megnyílt az első szénbánya is. A széntermelés az 1950-es és 60-as években érte el csúcspontját, később azonban a kitermelés gazdaságtalanná vált. Ma főleg a város textilipara fejlett a Modeks textilgyárnak köszönhetően, emellett az építőipar és a kereskedelem, valamint a turizmus jelent bevételt a városnak. Muraszerdahely 1997-ben kapott városi rangot.
2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 7200 lakosa volt, magának a városnak 6548 lakosából 6260 horvát volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
A település első, 1334-ben említett temploma[3] még gótikus stílusban épült, ezt azonban 1690-ben elmosta a Mura áradása. Ekkor barokk stílusban építették újjá. 1946-óta plébániatemplom, melyet augusztus 15-én a Nagyboldogasszony és Szent László király tiszteletére szenteltek fel újra. A templom hosszúkás, egyhajós, téglalap alaprajzú,észak-déli tájolású épület. Sekrestyéje a sokszögű szentély keleti oldalán található, harangtornya, mely a főhomlokzat előtt áll 1793 körül épült. A templom berendezése 18. századi, három késő barokk oltára van.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2619.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap
- A város információs portálja Archiválva 2010. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
