Munkásőrség
| Munkásőrség | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1957. január 29. |
| Megszűnt | 1989. október 20. |
| Székhely | Budapest |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Munkásőrség témájú médiaállományokat. | |
A munkásőrség a levert 1956-os forradalom után, a szocialista hatalmi rendszer támogatására Magyarországon létrehozott, közvetlen pártirányítás alatt álló félkatonai szervezet volt. A forradalom rendfenntartójaként ott voltak minden párt- és állami ünnepségen. A munkásőrök civil foglalkozással rendelkező, a kommunista hatalom iránt elkötelezett párttagok voltak, akik munkájuk mellett vállalták a munkásőri feladataikat. A rendszerváltás folyamata során (a Németh-kormány kezdeményezésére) jogutód nélkül, törvénnyel feloszlatták.
Története[szerkesztés]
Előzmények[szerkesztés]
A munkásőrséghez hasonló szervezetek már 1956 előtt is léteztek a szocialista országokban, részben a második világháborút lezáró békeszerződések kijátszására (mint az NDK-beli Kampfgruppe osztagok[2]), részben hogy fegyveres erőknél jobban aktivizálható, irreguláris „népi” csoportok álljanak rendelkezésre (Lidové Milice, Csehszlovákia).
Megalakulása[szerkesztés]
A munkásőrséget az 1956-os forradalom leverése után alakította a szovjet ellenőrzés alatt álló Kádár János vezette magyar pártvezetés, annak érdekében, hogy a párthoz hű, megbízható fegyveres testületet hozzanak létre, ami mintegy párthadseregként segít a forradalomhoz hasonló események megakadályozásában. Az 1956-os forradalom leverését követően az erőszakszervezetek rendszerét átalakították: Létrehozták a Fegyveres Erők és Közbiztonsági Ügyek Minisztériumát, amely a Belügy-és a Hadügyminisztériumot is magába foglalta. Ez a két hivatal 1957. március 1-én vált önállóvá. Az MSZMP Adminisztratív Osztálya, Czinege Lajos vezetésével, foglalkozott az erőszakszervezetekkel és a karhatalmi alakulatok megszervezésével.
1957. január végén az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága döntött a munkásőrség létrehozásáról.[3] Az ideologikus elképzelés szerint „1919-es vöröskatonákból, volt partizánokból, 1944 előtti kommunista munkásokból, téesztagokból és szegényparasztokból" kellett volna megalakítani a „párt (új) öklét”. A forradalom oldalán döntő szerepet játszó munkásság körében a régi-új rendszer támogatása keveseknek volt népszerű, a munkásőrségben az alapításkor 50%-os részvételükkel felülreprezentálták magukat a párthű értelmiségiek, a párt-, az állami és a gazdasági vezetők, hivatalnokok, funkcionáriusok. Ténylegesen „párthadseregként” (korabeli meghatározás) működött, közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve, mint „fegyveres testület”. A forradalom leverése utáni alapításakor, 1957-ben tömegével jelentkeztek a kommunista párt és annak egypártrendszerű hatalma mellett elkötelezett katonák, rendőrök, hivatalnokok, párttagok. 1957 áprilisára 20 ezren léptek be. Budapesten 1957 márciusában erőfitogtató felvonulást rendeztek. Ettől kezdve rendfenntartóként minden párt- és állami ünnepségen megjelentek. Eleinte pisztolyokkal, később PPS géppisztollyal szerelték fel őket, fegyverüket hazavihették, otthon tartották. A kezdeti 20 000 tagságból lassanként egy 60 000 fősre növekedett testületté vált. Személyi állománya 1988-1989 fordulóján közel 51 ezer, kézifegyverekkel bőségesen ellátott önkéntesből állt. Habár soha nem vetették be, a munkásőrségnek jelentős szerepe volt a Kádár-korszak „puha diktatúrájának” fenntartásában, a „belső ellenség” felkutatásában, az elrettentő erő demonstrálásában.
A munkásőrség szervezetileg a területileg illetékes rendőrkapitányság alá volt rendelve, a tagok felvételéről azonban a pártbizottságok döntöttek.
A munkásőrség valószínűleg nem élvezte a pártvezetés korlátlan bizalmát, mivel ugyan a Magyar Néphadsereg tartalék fegyvereivel felfegyverezték, azonban éles lőszert – eleinte – egyáltalán nem kapott.
Eredetlegendája az, hogy az „ellenforradalmi” események alatt a munkás-paraszt hatalmat megvédő munkások voltak az alapító tagok. Egyenruhájuk a korabeli sötétkék munkásruha volt. A jellegzetes „Lenin-sapka” azonban a legendák szerint nem szovjet, hanem kínai eredetű. A kínai vörösgárdisták viseltek hasonlót. Bár éles harci bevetésen nem vettek részt, de árvízvédelemben, állategészségügyi kordonok fenntartásában stb. aktívan részt vettek. Érdekesség, hogy nők is a tagjai lehettek, tisztesek pedig nem voltak, csak tisztek.
Feloszlatása[szerkesztés]
Az MSZMP Központi Bizottsága 1985 május 8-án lemondott a testület közvetlen irányításáról, június 15-én pedig a Minisztertanács saját hatáskörébe vonta a felügyeletet.[4] A Munkásőrség harckészültsége a magyarországi rendszerváltásig, 1989 végéig megmaradt.[5]
| „ | A legfontosabb, hogy a Munkásőrséget át tudjuk menteni, egy új, baloldali felállású vezetés legitim szervezeteként a baloldali erők segítésére és támogatására. | ” |
| – Borbély Sándor országos parancsnok a Munkásőrség Országos Parancsnokságának (MOP) 1989. október 2-ai ülésén[6] | ||
1989. november 26-án az ún. „négyigenes” népszavazáson a szavazók 94,9%-a a Munkásőrség megszüntetésére szavazott. Ez csak megerősítette a már korábban elfogadott 1989. évi XXX. törvényt,[7] melynek következtében a testület 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. A testület országos parancsnoka Halas Lajos (1957–1962), Papp Árpád (1962–1980), végül Borbély Sándor (1980–1989) volt.
Székháza[szerkesztés]
Az Országos Parancsnokság és Tisztképző épülete az Arany János utca 25-ből 1985-ben költözött fel a Gellért-hegyen, a Somlói út Alsóhegy utcai torkolatánál felépült új székházba, amely a rendszerváltást követően irodaházként működött, majd a Balassi Intézet, végül a Mathias Corvinus Collegium vette birtokába. Tervezik a lebontását a közeljövőben.[8] [9]
Rendfokozatok[szerkesztés]
Törzs beosztási jelzések[szerkesztés]
| Jelzés | Megnevezés |
|---|---|
 |
Főrevizor |
 |
Főügyeletes |
 |
Főügyeletes-helyettes |
 |
Kapuügyeletes |
 |
Csoportvezető |
 |
Szolgálatvezető |
 |
Törzscsoport munkatárs |
 |
Törzscsoport közvetlen állomány |
 |
Egységtörzs munkatárs I. |
 |
Egységtörzs munkatárs II. |
 |
Egységtörzs munkatárs III. |
 |
Egységtörzs állomány |
 |
Beosztott állomány |
Parancsnoki beosztási jelzések[szerkesztés]
| Jelzés | Megnevezés |
|---|---|
 |
Országos parancsnok |
 |
Országos parancsnok-helyettes |
 |
Parancsnok |
 |
Parancsnok-helyettes |
 |
Csoportvezető főtiszt |
 |
Egységparancsnok |
 |
Egységparancsnok-helyettes |
 |
Szolgálatvezető |
 |
Beosztott századparancsnok-helyettes |
 |
Század szolgálatvezető |
 |
Szakaszparancsnok |
 |
Szakaszparancsnok-helyettes |
 |
Rajparancsnok |
 |
Beosztott munkásőr állomány |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Öntöltő PPS-41 - Legál-gitár
- ↑ „Kampfgruppen der Arbeiterklasse”
- ↑ 1957. február 18-án adta ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásőrség megszervezéséről szóló 1957. évi 13. számú törvényerejű rendeletét. - 1957. évi 13. számú törvényrendelet a munkásőrségről
- ↑ A Munkásőrség utolsó központja - egyhelyek.blog.hu Facebook felülete, 2020.10.11.
- ↑ Ólmosi Zoltán:Tervek kapuzárás előtt - A Munkásőrség, mint Népőrség? Eskü a Szent Koronára?
- ↑ Ólmosi Zoltán:Iratmegsemmisítés a Munkásőrség felszámolása idején - Egy „félreértett" parancs Fóton
- ↑ 1989. évi XXX. törvény a munkásőrség megszüntetéséről. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 27.)
- ↑ A fideszes pártiskola beveszi magát a munkásőrszékházba is - HVG, 2020.04.16.
- ↑ Elbontják az egykori Balassi Intézetet, akár 32 méteres ház is kerülhet a helyére - Építészfórum, 2020.08.18.
Források[szerkesztés]
- Germuska Pál–Murányi Gábor: A látható légió (HVG, 2001. február 3., 73–77. o.)
- Kiss Dávid: A munkásőrség szervezeti kereteinek kialakítása (Publ. by ELTE BTK HÖK Tud. Bizottság, 2012. március 26.)
- Kiss Dávid: A Munkásőrség megalakítása (Múltunk 2009. 3. sz.)
- A Munkásőrség országos parancsnokának „M” 001. számú parancsa. 1967.
- Simon F. Nándor: A Munkásőrség létrehozása (Rendvédelem-történeti Füzetek XVIII. évf (2010) 21. sz.)
- Ólmosi Zoltán: Tervek kapuzárás előtt (Archivnet 9. évfolyam (2009) 3. szám.) Létrehozás ideje: 2011.07.15.
- Simon F. Nándor: A Munkásőrség karhatalmi feladatai (Rendvédelem-történeti Füzetek XV. évf. (2008) 18. sz.)
- Róder László: Született a párt és nép bizalmából
- Halas Lajos: Az R Gárdától a Munkásőrségig
- 3075/1957. Korm. hat. az 1957. évi 13. sz. tvr. végrehajtásáról
- 49/1978. (X. 19.) MT rendelet a Munkásőrségről
- 1091/1989. (VI. 30.) MT határozat a Munkásőrség helyzetéről (Még az intézmény fennmaradását feltételezve.)
További információk[szerkesztés]
- Az utolsó munkásőr - riportfilm az RTL Klub XXI. század című műsorában, 2012.05.09.
- 5 éves a Munkásőrség, 1962, Propagandafilm a Munkásőrség első öt évéről., osaarchivum.org
- Nem volt három életük - hatvan éve alakult meg a Munkásőrség, 2017.02.01. origo.hu
- A Munkásőrség Filmstúdiójának felvételei, w3.osaarchivum.org
- A Munkásőrséget védik Csepelen Archiválva 2007. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben. Gondola.hu.
- Munkásőr Induló., delmagyar.hu
- Film a munkásőrség 10-éves évfordulójáról., youtube.com
- Film a munkásőrség 20-éves évfordulójáról., youtube.com
- Kép: Munkásőrök az 1957. május 1-jei felvonuláson. Archiválva 2016. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, medals.extra.hu
- Munkásőrség és rendszerváltás, 1988–1989; forrásvál., bev. Ólmosi Zoltán; Tarsoly, Bp., 2016
- Kiss Dávid: A munkásőrség története és előzményei; Veritas Történetkut. Intézet–Magyar Napló, Bp., 2017 (Veritas könyvek)
- Kiss Dávid–Pap Zsolt: A Munkásőrség. Interjúkönyv; Szépmíves, Bp., 2017
- A dolgozó népet szolgálták? Fegyveres testületek és pártirányításuk a szocializmusban; szerk. Ötvös István, Trieber Péter; NEB, Bp., 2019 (NEB könyvtár)