Munka (filozófia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A filozófiai értelemben vett munka célszerű emberi tevékenység, amely a természeti és társadalmi erők, források meghódítására irányul az ember történelmileg kialakult szükségleteinek kielégítése érdekében.[1] „Mindenekelőtt olyan folyamat, amely az ember és a természet között megy végbe, amelyben az ember saját tetteivel közvetíti, szabályozza és ellenőrzi a természettel való anyagcseréjét.”[2]

A munka filozófiai jellegzetességei[szerkesztés]

A munka során az ember, miközben hat a természetre, önmagát is megváltoztatja. A folyamat három fő mozzanatot foglal magába:

  • az ember céltudatos tevékenysége
  • a munka tárgya
  • A termelési eszközök, amelyekkel az ember a munka tárgyára hat.

A munka alapvető fontosságú az emberi létezés szempontjából, mind aktuálisan, mind történelmileg; biztosítja ugyanis a létfenntartáshoz szükséges eszközöket, de alapfeltétele volt magának az embernek az állatvilágból történt kiemelkedésének is. Az ember a természet tárgyait a munka folyamatában átalakítva megismerte belső törvényszerűségeiket, összefüggéseik, viszonyaik logikáját. A munka és a megismerés ilyen módon eredendően összekapcsolódott egymással.

Az emberi tudat a munka folyamatában jött létre, majd a mindennapi munka során folyamatosan objektiválódik. Ami a tudatban eszmei képként jelenik meg, a munka eredményeként anyagi formát nyer. A termelés folyamatában a szubjektum egyrészt „elsajátítja” az objektumokat, másrészt formálja azokat, alárendeli szubjektív céljainak.

A munka, mint célszerű emberi tevékenység, az eszközök készítésével kezdődött. Ezek készítése és használata az emberi munka specifikus jellemzője. A termelőeszközök, gépek rohamos fejlődése révén ezek a szubjektum mesterséges, „meghosszabbított” szerveiként funkcionálnak. a munkaeszközök visszahatnak az emberre: minél fejlettebbek, annál magasabb követelményeket támasztanak a működtetőikkel szemben. A modern eszközök már nem csak a fizikai munkát könnyítik meg, hanem a szellemi munka végzésében is nagy segítséget nyújtanak az embernek. Az ember munkafunkciói egyre inkább az alkotás, az irányítás és az ellenőrzés irányában fejlődnek.

A munka társadalmi tevékenység, emberek munkamegosztáson alapuló együttműködésére épül. A munka folyamatában az emberek meghatározott kapcsolatokba, termelési viszonyokba lépnek egymással, amelyek meghatározó jelentőségűek a munka társadalmi jellegére nézve.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Filozófiai kislex
  2. Marx–Engels művei, 23. kötet, 168. o.

Források[szerkesztés]

  • Filozófiai kislex: Filozófiai kislexikon. Budapest: Kossuth. 1973.  

További információk[szerkesztés]

  • Arno Anzenbacher: Einführung in die Philosophie. Herder, Freiburg 2002, ISBN 978-3-451-27851-8 (németül)
  • Hannah Arendt: Vita activa oder Vom tätigen Leben. München 2002, ISBN 978-3-492-23623-2 (németül)
  • Günther Anders: Die Antiquiertheit des Menschen: Über die Zerstörung des Lebens im Zeitalter der dritten industriellen Revolution. Verlag C.H. Beck 1980, ISBN 3-406-47645-7 (németül)
  • Dirk Baecker (Hrsg.): Archäologie der Arbeit. Kadmos, Berlin 2002. (németül)
  • Alexander Barzel: Der Begriff "Arbeit" in der Philosophie der Gegenwart. Lang, Frankfurt 1973, ISBN 3-261-00824-5 (németül)
  • Norbert Blüm: Ehrliche Arbeit. Ein Angriff auf den Finanzkapitalismus und seine Raffgier. Gütersloher Verlagshaus, 2011, ISBN 978-3-579-06746-9 (németül)
  • Heinz-J. Bontrup: Arbeit, Kapital und Staat. Plädoyer für eine demokratische Wirtschaft. 2. Auflage. PapyRossa-Verlag, Köln 2005, ISBN 3-89438-326-7 (németül)
  • Axel Braig & Ulrich Renz: Die Kunst weniger zu arbeiten. Fischer, Frankfurt 2003. (németül)
  • Manfred Brocker: Arbeit und Eigentum. Der Paradigmenwechsel in der neuzeitlichen Eigentumstheorie. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 1992. (németül)
  • Peter Damerow (Hrsg.): Arbeit und Philosophie. Symposium über Philosophische Probleme des Arbeitsbegriffs. Germinal, Bochum 1983, ISBN 3-88663-504-X (németül)
  • Thomas Donaldson & Patricia Werhane: Ethical Issues in Business: A Philosophical Approach. Prentice Hall, Upper Saddle River (NJ) 2002 (angolul)
  • Arne Eggebrecht, Jens Flemming, Gert Meyer, Achatz v. Müller, Alfred Oppolzer, Akoš Paulinyi & Helmuth Schneider: Geschichte der Arbeit. Vom Alten Ägypten bis zur Gegenwart. Kiepenheuer & Witsch, Köln 1980, ISBN 3-462-01382-3. (németül)
  • Friedrich Engels: A természet dialektikája (benne: A munka szerepe a majom emberré válásában)
  • Friedrich Engels: A munkásosztály helyzete Angliában
  • Manfred Füllsack: Arbeit. UTB, 2009, ISBN 978-3-8252-3235-1 (németül)
  • F. Giese: Philosophie der Arbeit. Handbuch der Arbeitswissenschaft. Bd. X. Halle 1932 (németül)
  • Wulf D. Hund: Stichwort Arbeit: Vom Banausentum zum travail attractif. Distel Verlag, Heilbronn 1990, ISBN 3-923208-21-9 (németül)
  • Jürgen Habermas: Arbeit und Interaktion in Technik und Wissenschaft als „Ideologie“, Frankfurt am Main 1968, ISBN 3-518-10287-7 (németül)
  • Wieland Jäger & Kurt Röttgers (Hrsg.): Sinn von Arbeit. Soziologische und wirtschaftsphilosophische Betrachtungen. VS Verlag, Wiesbaden 2008, ISBN 978-3-531-15375-9 (németül)
  • Angelika Krebs: Arbeit und Liebe. Die philosophischen Grundlagen sozialer Gerechtigkeit. Suhrkamp, Frankfurt 2002 (németül)
  • Ernst Lohoff, Norbert Trenkle, Karl-Heinz Lewed, Maria Wölflingseder (Hrsg.): Dead Men Working. Gebrauchsanweisungen zur Arbeits- und Sozialkritik in Zeiten kapitalistischen Amoklaufs. 2004. ISBN 3-89771-427-2 (németül)
  • H. Luczak & W. Volpert (Hrsg.): Handbuch Arbeitswissenschaft. Stuttgart 1997. (németül)
  • Karl Marx: A tőke
  • Jürgen Moltmann (Hrsg.): Recht auf Arbeit - Sinn der Arbeit (németül)
  • Severin Müller: Phänomenologie und philosophische Theorie der Arbeit. Verlag Karl Alber, Freiburg/München (németül)
  • Oswald Neuberger: Arbeit. Begriff, Gestaltung, Motivation, Zufriedenheit. Enke, Stuttgart 1985, ISBN 978-3-432-94871-3 (németül)
  • Talcott Parsons: Das System moderner Gesellschaften. 6. Auflage. Juventa, 2003, ISBN 3-7799-0710-0 (németül)
  • Karl Popper: Die offene Gesellschaft und ihre Feinde. (németül)
    • Band I: Der Zauber Platons. Francke Verlag, Bern 1957 (németül)
    • Band II: Falsche Propheten - Hegel, Marx und die Folgen. Francke Verlag, Bern 1958 (németül)
  • Jörg Reitzig: Gesellschaftsvertrag, Gerechtigkeit, Arbeit. Verlag Westfälisches Dampfboot, Münster 2005, ISBN 3-89691-611-4 (németül)
  • Peter Ruben: Dialektik und Arbeit der Philosophie. Köln 1978, ISBN 3-7609-0375-4. (németül)
  • Holger Schatz: Arbeit als Herrschaft. Die Krise des Leistungsprinzips und seine neoliberale Rekonstruktion. 2004, ISBN 3-89771-429-9 (németül)
  • Max Scheler: Erkenntnis und Arbeit. Eine Studie über Wert und Grenzen des pragmatischen Motivs in der Erkenntnis der Welt. Klostermann, Frankfurt 1977 (németül)
  • Adam Smith: A nemzetek gazdagsága
  • Eberhard Straub: Vom Nichtstun. Leben in einer Welt ohne Arbeit. wjs-Verlag, Berlin 2004, ISBN 3-937989-02-1 (németül)
  • Hans Uske: Das Fest der Faulenzer. Die öffentliche Entsorgung der Arbeitslosigkeit., Duisburg, ISBN 3-927388-47-5 (németül)
  • Dieter Wolf: »Tausch« und »Arbeit« als Kategorien, mit denen Hegel die bürgerliche Gesellschaft begreift. In: Hegels Theorie der bürgerlichen Gesellschaft. Teil 2. Hamburg 1980, ISBN 3-87975-182-X Teil 2 (németül)(online) (németül)