Mujinci
| Mujinci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 182 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 41,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,0 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 54′ 05″, k. h. 17° 32′ 56″44.901400°N 17.548900°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 05″, k. h. 17° 32′ 56″44.901400°N 17.548900°E | |
 | |
Mujinci (szerbül: Мујинци), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 31, közúton 42 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re északnyugatra, a Lišnja-folyótól északra fekvő dombvidéken, 220-270 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 239 | 180 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 19 | 0 |
| Egyéb | 2 | 2 |
| Összesen | 260 | 182 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 12 háztartása és 88 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 28 háztartást, 187 ortodox és 6 görög katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 34 háztartása és 219 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20494".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Prnjavor" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. március 3.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 200. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
