Muhu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muhu
A liivai Katalin-templom
A liivai Katalin-templom
Közigazgatás
Ország  Észtország
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Balti-tenger
Szigetcsoport Nyugat-észt szigetvilág
Terület 198 km²
Rang község
Tengerszint feletti magasság 25 m
Elhelyezkedése
Muhu (Észtország)
Muhu
Muhu
Pozíció Észtország térképén
é. sz. 58° 36′, k. h. 23° 15′Koordináták: é. sz. 58° 36′, k. h. 23° 15′
A(z) weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Muhu témájú médiaállományokat.

Muhu (németül és svédül: Moon, illetve németül Mohn) Észtország harmadik legnagyobb szigete, a Moonsund-szigetek tagja.

Fekvése és lakossága[szerkesztés]

Muhu és a környező szigetek

A Balti-tenger északi részén található szigetnek 2010-ben 1697 lakosa volt. A sziget közigazgatásilag egy községet alkot (Muhu vald), amely Saare megye (Saare maakond) részét képezi, melyhez a délnyugatra fekvő nagyobb sziget, Saaremaa is tartozik. A község területe 198 km², legmagasabb tengerszint feletti pontja 25 méter.

Északi felén meredek abráziós partok találhatók sziklás partfalakkal. A vegetációja a karszt-vidékekre jellemző, sok borókabokorral. Külasemában a neolit korból származó sírokra bukkantak. Az északi és nyugati parton vaskorból származó kősírok, délnyugaton a muhui sáncvár található.

Települések[szerkesztés]

Muhu nagyobb települései

A sziget nagyobb települései a közepén fekvő Liiva (Mohn), Nõmmküla, Hellamaa, Koguva, Kuivastu és Pädaste.

Muhu az 1896-ban átadott, járművekkel is járható gáttal össze van összekötve Saaremaaval. A sziget délkeleti részén lévő Kuivastut rendszeres kompjárat köti össze az észt törzsterületen lévő Virtsuval. Télen, mikor a tengerszoros befagy, a jégen kijelölt útvonalon gépárművekkel is megközelíthető a sziget.

Saaremaa, Hiiumaa, Vormsi és Muhu több más környező szigettel együtt az UNESCO bioszféra-rezervátumai közé tartozik, mely 4040 km² szárazföldet és 11 150 km² tengert foglal magába. A szigeten találhatók Észtország utolsó üzemben lévő szélmalmai.

Történelme[szerkesztés]

1227 januárjában a livóniai kardtestvérek, lettek, németek és helyi livóniaiak összesen 20 000 emberrel Modenai Vilmos vezetésével átkeltek a befagyott tengeren és megtámadták a Saaremaa szigetén lévő utolsó pogány észteket. A Muhu szigetén lévő Mona sáncerődjükbe visszavonuló észteket egy hétig ostromolták német-dán csapatok. Végül sikerült betörniük az erődbe és az ott található 2500 főt - fegyvereseket és menekülőket - mind megölték. Ezzel fejeződött be az lívföldi keresztes hadjárat.

1270 február 16-án a sziget és a szárazföld közti befagyott jégen zajlott le a karusei csatát a Litván Nagyfejedelemség és a kardtestvérek között, mely előbbiek győzelmét hozta.

Partjainál vívták 1917 őszén a moonsundi csatát a német és az orosz flották egységei.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Liiva plébániatemploma (Katalin-templom)

Képek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Muhu című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Muhu című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Muhu (Wallburg) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.