Muhammad ibn Jahja sz-Szúli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muhammad ibn Jahja sz-Szúli
Született

Gorgán
Elhunyt946 (91-92 évesen)[1][2]
Baszra
Foglalkozása
  • költő
  • történész
  • sakkjátékos
  • sakkfeladványszerző
SablonWikidataSegítség

Abu Bakr Muhammad ibn Jahja sz-Szúli (arab betűkkel أبو بكر محمد بن يحيى الصولي – Abū Bakr Muḥammad ibn Yaḥyā ṣ-Ṣūlī; ? – Baszra, 946) arab író, költő, történetíró volt.

Szúli valamikor 902 és 908 körül tett szert jelentőségre satrandzsjátékosként (a sakk elődje), amikor legyőzte al-Muktafi bagdadi kalifa udvari satrandzsbajnokát, al-Mavardit. Utóbbi kiesett a kalifa kegyeiből, és Szúli került a helyébe. Al-Muktafi halála után Szúlit az őt követő uralkodók, al-Muktadir és ar-Rádí is kegyeikbe fogadták.Szúli satrandzstehetsége legendássá vált, a mai napig minden idők egyik legjobb arab játékosának tartják. Életrajzírója, Ibn Hallikán azt írta, hogy még az ő idejében is Szúlihoz hasonlították a legjobb satrandzsjátékosokat. Kevés adat maradt fenn életéből, de még ismert pár játszmájának végjátéka. Kortársai azt is megemlítik, hogy bekötött szemmel is jól játszott. Szúli tanította is a satrandzsot, legismertebb tanítványa Ladzsládzs („a hebegő”).Kitáb fi s-satrandzs („A satrandzs könyve”) című írása élete egyik fő műve, az első tudományos könyv, amelyet egy sakkhoz hasonló játék stratégiájáról írtak. A könyvben szerepelnek gyakori nyitások leírásai, gyakori játék közbeni problémák és végjátékok. Ebben szerepel a huszárvándorlás-probléma (knight’s tour) első ismert leírása is. Később több európai író is Szúli munkájára alapozta sakkról szóló művét.


a b c d e f g h
8 a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8 8
7 a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7 7
6 a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6 6
5 a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5 5
4 a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4 4
3 a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3 3
2 a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2 2
1 a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1 1
a b c d e f g h
Világos lép és nyer
Ez az ősi pozíció olyan régi, hogy nincs a világon, aki meg tudná oldani, kivéve azokat, akiket megtanítottam rá. Kétlem, hogy előttem bárki is megtette volna.

Ezt Szúli mondta.

– 12. századi kézirat Abd al-Hamíd szultán könyvtárából[3]

Szúli satrandzsproblémája, a „Szúli gyémántja” több mint ezer évig megoldatlan maradt.[4] David Hooper és Ken Whyld az 1980-as évek végén tanulmányozták, de nem tudták megoldani. Végül Jurij Averbah orosz sakknagymester oldotta meg.[3][5]

Mivel ez satrandzs, a „királynő” (vezír) nagyon gyenge bábu, csak egyet tud lépni átlósan. A satrandzsban úgy is lehet nyerni, hogy a királyon kívül minden bábut leütnek. A probléma nem olyan bonyolult, mint azt állítják, és egy jó sakkjátékos, aki alkalmazkodik a régi szabályokhoz, képes megoldani.

A megoldás Hans Ree The Human Comedy of Chess című könyve szerint 1. Kb4.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Damsky, Yakov. The Book of Chess Records. Batsford, 166–167. o. (2005). ISBN 0-7134-8946-4 
  4. Shenk, David. The Immortal Game: A History of Chess (2006) 
  5. Ree, Hans. The Human Comedy of Chess. Access Publishers Network (2000)