Mrčevci
| Mrčevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 708 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 80,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,85 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′, k. h. 17° 21′44.983333°N 17.350000°EKoordináták: é. sz. 44° 59′, k. h. 17° 21′44.983333°N 17.350000°E | |
 | |
Mrčevci (szerbül: Мрчевци), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 26, közúton 30 km-re, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re észak-északkeletre, 107-112 méteres magasságban, a Lijevce polje mezején fekszik.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 700 | 689 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 6 |
| Jugoszláv | 28 | 0 |
| Egyéb | 5 | 13 |
| Összesen | 735 | 708 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a római korban is lakott volt. Az Okučnica nevű lelőhelyen a római kori romok közel egy hektáros területen fekszenek. Az itteni házak fejlettségét jól mutatja a padlófűtés maradványa.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 50 háztartása és 392 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 81 háztartást, 551 ortodox és 1 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 201 háztartása és 1276 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1942. október 6-án az usztasák a falu teljes lakosságát, vagyis akit otthon találtak, lemészárolták. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Konstantin császár és Ilona császárné tiszteletére szentelt ortodox templomát 2018-ban szentelték fel. A templomot Mrčevci falu összes lakosának emlékére építették, akik 1942. október 6-án vesztették életüket, amikor a Független Horvát Állam usztasa bűnözői szörnyű mészárlást hajtottak végre a faluban, és megöltek 126 falusi lakost, vagyis mindenkit, aki aznap véletlenül a faluban tartózkodott.[10]
- Okučnica – római település maradványai. A mintegy egy hektáros területen számos római cserép és téglatöredék, padlófűtés maradványai mellett fibulát is találtak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20311".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Laktaši" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. január 15..
- 1 2 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2025. február 11..
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 104. o.
- ↑ "KUD "Slavko Mandic"". kudslavkomandic.com. Hozzáférés: 2025. február 11..
- ↑ "Veče folklora od igre i pjesme odzvanjalo Lijevče". srpskainfo.com. Hozzáférés: 2025. február 11..
- ↑ "Patrijarh Irinej i episkop Јefrem na osveštanju Hrama u Mrčevcima". topportal.info. Hozzáférés: 2025. február 11..
